quadral ARGENTUM 470 álló hangfal teszt

2014. december 12., péntek, 17:45

quadral hangfal hangfalszett audio hifi házimozi quadral hangfal ARGENTUM hifi hangfal hangfal teszt hangfalszett teszt quadral hangfal teszt hifi hangfal teszt házimozi hangfalszett teszt

Az ARGENTUM 430 tesztje alatt rengeteg kellemes élményt szereztünk a quadral állványos hangfalával, így érdeklődve hallgattuk meg a nagyobb, 470-es modellt is!

Tesztalanyunk az ARGENTUM 470 egy klasszikus, háromutas, három hangszórós basszreflex állódoboz. A mély és középsugárzók egyformák, kosaruk masszív öntvény, 180 mm átmérőjű membránjuk alumínium bevonatú polipropilén, porsapkájuk homorú, és ami nagyon fontos, mindkettő számára külön kamrát alakítottak ki a doboz belsejében. A magassugárzó egy 25 mm-es selyem dóm, amit két függőleges fémpálcika védelmez az esetleges külső behatásoktól, köztük egy kerek lapocska található, ami akusztikai lencseként javítja a szórásképet. Ami nem látszik, de feltétlenül említést érdemel, az a mögötte lévő hatalmas, tenyérnyi méretű mágnes, amely a legtöbb 16 centis középsugárzónak is becsületére válna. A hangszórók keresztezési frekvenciái a gyári adatok szerint 500 és 2600 Hz-en vannak. A rendszer impedanciája 4-8 Ohm, a frekvenciaátfogás pedig 30 Hz-35 kHz közötti. A hangfalak 15,1 kg-ot nyomnak a mérlegen és bár viszonylag magasak, ennek ellenére stabilan állnak gyárilag szerelt, széles, lapos lábacskáikon, melyek a padlótól is elcsatolják a dobozt.

A quadral névadási rendszere ugyan nem különlegesen bonyolult, mégis megjegyezzük, hogy a tesztünkben szereplő ARGENTUM család és a kínálat csúcsán álló PLATINUM modellek csak nevükben hasonlítanak. Köztük még ott sorakozik, a CHROMIUM STYLE, SIGNO AVANTGARDE és ASCENT sorozat. Az ARGENTUM csak ezek után következik a hierarchiában, majd a sort a leginkább elérhető árú FERRUM modellek zárják.

A majdnem egy méter magas ARGENTUM 470 nem akar egyedülálló formatervvel szédíteni. A fekete vagy fehér színben rendelhető, szögletes dobozban az alkatrészek a márka jellegzetes motívumait ismételgetik. A külsőségek részletesebb taglalását azonban most a teszt végére hagyjuk, inkább térjünk mindjárt a hangra!

A hang

Tesztalanyainkat, a 470-es dobozokat több helyszínen is alkalmunk volt meghallgatni: a Stream Audio két bemutató helyiségében és saját tesztszobánkban is. Az értékelés során ezeket mind figyelembe is vettük, de a részletes bemutató alapjaként az utóbbiban hallottak szolgáltak.

Az ARGENTUM-mal első alkalommal a Stream Audio moziszobájában találkoztunk, ahol azonnal kellemes benyomást tett ránk a szilárd mélyeivel. Kicsit később, a sztereó szobában, már inkább a közép és felső tartomány felé fordult a figyelmünk. Ám ezek még csak rövid kóstolgatások voltak. Az összhatás azonban annyira meggyőző volt, hogy a típust elkértük, saját helyiségünkben való, alaposabb fülelésre.

A meghallgatás második felvonása a saját tesztszobánkban zajlott. A mélyek ismét, már az első pillanattól kezdve lenyűgözőek voltak. Egyértelmű, hogy nem pusztán ügyesen hangolt dobozzal és stabil hangsugárzókkal állunk szemben, hanem egy nagyon átgondolt, jól kidolgozott hangfallal. Az árkategóriát átlépve, a mélyek változatosak, játékosak. Ráadásul mindezt teszi úgy, hogy az arányok is rendben vannak. A mély nem szorítja háttérbe sem a közép, sem a magastartományt!

A megszokott tesztfelvételeket pörgetve gyorsan megállapítottuk, hogy a rendszer kellő nyitottsággal és jó ritmustartással rendelkezik. Részletező képessége ? más tulajdonságaihoz képest - ugyan nem kimagasló, de az árkategória átlagának megfelelő. A vonósok tiszták és kellőképpen elkülönültek. Igaz, talán lehetnének elragadóbbak és megvillanthatnának egy kicsivel többet a művész virtuozitásából. Talán csak egy morzsányi, egy porszemnyi kifinomultság hiányzik ahhoz, hogy kedvenc Velencei Barokk Zenekar lemezünket végighallgassuk. A gitárok közvetlenek, de nem tolakodóak. A U2, vagy a Gavid Gilmour zenéit bármikor hosszan hallgatnánk ezzel az összeállítással. Trentemoller felvételei egyértelműen zseniálisan szóltak, pedig a dán művész, könnyűzenének minősülő munkái, nagyon is komoly kihívást jelentenek még a jobb hifi láncoknak is. Itt nem pusztán az erő számít, hanem a pontosság is! A modern próbatételek között jól kezelte a Daft Punk Doing it Right című dalának kihívását is. A mélyek ismét energikusak, és állódobozhoz mérten, példásan részletezőek. Hiába van a doboz hátulján 2 db reflexcső, a mélyek nem csak erőt, de karaktert is mutattak.

Fever Ray lemezével a tér minden irányban kellőképpen megtelt zenével. Tori Amos egyszerű, egy zongorás felvételein az énekesnő nem csak lelépett a színpadról, de egyenesen az arcunkba hajolt, és úgy énekelt. A klasszikus tesztanyagokkal, mint Livingstone Taylor, Chris Jones vagy Diana Krall dalai jónak mondható térérzettel és kellemes, artikulált énekhanggal szórakoztattak, miközben a zenekar, a kategóriának megfelelően, rendezetten szólt.

Mozi céllal is meghallgattuk a dobozokat, és ahogyan az a zenei tesztekből már sejthető volt, az két csinos doboz remekelt. A már unalomig nézett filmek, mint a Star Trek Into Darkness vagy a Tron Legacy hangjukkal átmasszírozták a szobában ülőket, akkor is, ha az aktív mélysugárzót bűnös módon lekapcsoltuk. Az igazi élmény azonban később, a Drive részleteinek nézése alatt érkezett meg. A quadral nagyon korrekt dinamikával, kellő mennyiségű apró részlettel és persze stabil mélyekkel szórakoztatott minket.

Többnyire, amikor egy hangfalra azt mondják, hogy az mozira igazán jó, akkor annak hátterében kompromisszumok rejtőznek. Olyanok, amik a zenehallgatás útjába állnak. Most azonban bátran kijelenthetjük, hogy ez a hangdoboz mozira és zenére is egyaránt alkalmas. Egyértelmű, hogy a quadral mérnökei ebből a kategóriában igyekeztek a lehető legtöbbet nyújtani. Az eredmény pedig szerethető, egységes és sokszor meglepően jó!

A hangdoboz

A teszt végére hagytuk kivitel szemrevételezését, amit sokszor az elején tárgyalunk. Ennek oka az, hogy az ARGENTUM hangja elképesztően jó, a külső megjelenése pedig a mai divatos irányzatokhoz képest szolidabb. A doboz 19 mm-es MDF-ből épült fel, belső merevítésekkel rendelkező hasábforma, az előlap magasfényű, az oldal- és hátlapok a szokásos erezett fólia burkolatúak.

A rostély a mai szokásoknak megfelelő, korrekt minőségű darab, alatta az ARGENTUM név a megszokottól eltérően nem dombornyomott, hanem szitázott. A hangszórók az előlapba süllyesztve foglalnak helyet, az illesztések itt is példaértékűek! A szimpla, egy pár csatlakozó aljzat, kizárja a dupla kábelezés/erősítés lehetőségét, ám ez szerintünk egyáltalán nem nevezhető hiányosságnak. Örömre ad okot, hogy banándugót is fogad, viszont az átmérője csekély, ezért kissé nehéz rászorítani a villára, csupasz kábelvégre. Mindez azonban teljesen mellékes, mert ha nem hátulról és nem nagyítóval nézzük, akkor az összkép pofás. Az ARGENTUM 470 mindent összevetve egy nagyon is átgondolt modell! Hiába nem tartalmaz méregdrága, különleges technológiákat. A hangja elárulja, hogy az egyszerű külső mögött munka és tudás lapul.

Ajánlás

A quadral ARGENTUM 470 nem csak könnyen fogyasztható, de nagyon könnyen megszerethető hangfal. Olyasmi, aminek a hangját az ember szívesen mutogatja a szomszédnak, amivel öröm mozizni és zenét hallgatni. A klasszikus műfajok rajongói talán örömmel hallanának egy kicsit részletezőbb hangot, egy kicsivel pontosabb színpadképet, de ennek a keresése közben könnyen lehet, hogy végül sokkal több pénzt fognak elkölteni. Az ARGENTUM 470 tervezői alighanem rengeteg próbadobozt elhasználtak, mire idáig jutottak. Ilyen, látszólag egyszerű szerkezetből, ennyire összeszedett hangot ugyanis nem lehet első nekifutásra előcsalogatni.

1 2

Következő oldal >