Kábelmizéria hifista szemszögből

2020. június 15., hétfő, 16:50

kábel audio hifi hifi kábel audio kábel

  Elöljáróban szeretnénk leszögezni, nem áll szándékunkban megkérdőjelezni a fizikát, az eddig ismert fizikai alapok nélkül konkrétan nem működne a társadalom. Nem áll szándékukban senkit sem megsérteni, nálunk jobban senki sem tiszteli a tudást, köztük a tervező mérnököket vagy bárki olyat, aki súlyos éveket áldozott tudása megszerzésére. Nélkülük hifi készülékek sem lennének, pontosabban semmi sem lenne és még valahol a fán tartózkodnánk, csupaszon és éhesen.

A kábelek saját hangja erősen megosztó téma még a hifis körökben is, főleg ha digitális jelátvitelről beszélünk, mondván vezesse az áramot, azaz elég, ha megfelelően illesztjük az interkonnekteket és legyen elég nagy a keresztmetszete, ha hangfalkábelről van szó és a probléma letudva.

Ellenben a gyakorlat mást mutat, rendszertől függően hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de befolyásolja a kapott hangot, ha különböző kábeleket illesztünk a rendszerbe. Az elején szeretnénk leszögezni, mindenre van fizikai magyarázat tehát arra is, miért változik a hang és minket zavar a legjobban, ha nem kapunk indoklást, csak gyári reklámszöveget a marketing részlegtől.

Ezek után felvetődik a kérdés, vajon miért nem adnak a gyártók egy olyan adatlapot, ahol megmutatják és mérésekkel demonstrálják azt a különbséget, ami a spéci kábelt elválasztja a mezei villanydróttól, mondván tessék nézni, ilyen volt-ilyen lett, ezért érdemes ezt megvásárolni.

Egész egyszerűen nincs rá igény, azaz senki sem fog időt és pénzt áldozni olyan dologra, ami az emberiség (sajnos) elhanyagolhatóan kis részét érinti.

Mivel erre a kérdésre a klasszikus mérési hármas (induktivitás, kapacitás, ellenállás) nem ad kielégítő választ, így másfelé kell a választ keresni.

Mire gondolunk?

Vannak olyan mérések, amikkel elég egzakt módon lehet korrelációt találni a mérések és a kapott hang között, például ha egy erősítő torzítása teljes harmonikus torzítás (THD) értéke 10 % felett van, az egész biztosan pocsékul fog szólni, és kijelenthetjük, ezt mértük, ez így nem jó. De ha ezt a torzítási értéket lecsökkentjük mondjuk 0,5 %-ra, az már elfogadható és megvan az a különbség, amire rámutathatunk, ez változott, ettől lett jobb.

De.

Teszünk egy meglepő kijelentést.

A mérések nagy része se nem egzakt, se nem tükrözi teljesen a valóságot.

Miért?

A műszaki paraméterek nem öröktől rendelt paraméterek, hanem olyan kérdés az adott készülékhez, amit mi teszünk fel, önkényesen megadott feltételekkel és a válaszokat nekünk kell tudni értelmezni.

Ha jó kérdést teszünk fel, akkor jó választ kapunk, ha rosszat, akkor a válasz is rossz lesz, és még csak azt sem fogjuk tudni, hogy tévedésben vagyunk, ugyanis a készülék nem világosít minket fel, hogy biza’ rosszul kérdeztünk.

intermodulációs torzítás

Nézzük példaként az intermodulációs torzítás mérését.

Kérdés a készülékhez: mekkora az intermodulációs torzítás?

Készülék: he?

Kérdés kicsit türelmetlenebbül: azt kérdeztem, mi van akkor, ha beléd táplálunk egy 60 Hz és egy 7000 Hz-es mérőjelet, amelynek az amplitúdó aránya 4:1 és ezt IEC szabvány szerint értelmezzük, az hány százalék?

Készülék unottan, hát pont erre vagy kíváncsi akkor az: 0,1 %.

Mi pedig örömmel konstatáljuk ezt a remek eredményt és büszkén reklámozzuk az adatlapon, mekkora mérnöki tudás áll a tervezés mögött, ha csak ekkora az intermodulációs torzítás.*

Mit akarunk ebből kihozni?

Azt szeretnénk ezzel érzékeltetni, a paraméterek önmagukban nem "léteznek", hanem mi találjuk ki őket, azért hogy jellemezni tudjuk egy készülék adott tulajdonságát. De ez nem "önmagában" például az intermodulációs torzítás, hanem annak csak egy része, egy vékony szelete, ami nem fedi le a teljes valóságot, ugyanis mérhetnénk más frekvenciával (19, 20 kHz) egyenlő vagy nem egyenlő amplitúdóval, és ezek mindegyike más választ, más mérési eredményt ad, mint a példában leírt.

Természetesen ugyanez vonatkozik a többi torzítás fajtára is, azoknál sem az "A" torzítást mérjük, hanem azoknál is csak egy, a mérési eljárás során alkalmazott mérőjel és a válaszjel különbségét, ami ezerféle lehet.

Még a hőskorban, amikor még minden szép és jó volt, a férfi az férfi, a nő az nő volt, a hangfalakban méretes mélynyomó és a digitális kifejezés maximum a zsebszámológépet jelentette, akkoriban kezdte el pedzegetni néhány hifista, hogy két közel azonos specifikációjú erősítő némely hangfallal pocsékul szól, eltűnik a mély és torzít, mint a veszett fene, holott a megadott és a mért adatok alapján ez lehetetlen.

hangfalmérés

Természetesen akkor is ádáz vita alakult ki két tábor (hifista kontra mérnök) között, hallom, hiszen nem vagyok süket mondta az egyik, nem hallhatod, hiszen megmértük és nincs különbség, mondta a másik.

A vita eldöntetlennek látszott, mígnem jött Mamoru Sekiya és dr. Matti Otala akik kibővítették a méréseket és választ találtak a miértekre, átvágták a gordiuszi csomót és pontot tettek a vita végére, a szexi Output power capability of commercial audio power amplifiers című írásukkal, ami azóta a beszédes nevű "kockadiagram" néven fut, mint a kibővített mérések egyike. Kimutatták és mérésekkel bizonyították, hogy egy névleg 100 W-os erősítő, ha nincs tisztességesen megtervezve a végfok és a táp, akkor komplex terhelés alatt, azaz a névlegestől eltérő impedancián és fázisszögön a megadott névleges helyett a töredékére csökken a teljesítménye. A való világ hangsugárzói mást sem csinálnak, mint változtatnak az impedancián és a fázison, bónuszként a frekvenciasáv két végén a mély- és a magastartományban ez a hiba hatványozottan jelentkezik.

kockadiuagram

Meglett tehát az a "rejtett" paraméter, ami miatt értelmes emberek hada esett egymásnak, éspedig a fizika és előítéletektől mentes mérnökök adtak rá választ.

Ide sorolhatjuk még D/A átalakítók mért paramétereit, ott tényleg egészen minimális eltéréseket (tized/század százalékokról beszélünk) láthatunk a mérési adatlapon, ami szintén nem ad választ a jókora hangzásbéli különbségekre.

A fenti kis szösszenet után visszatérve a kábelekre, valóban mérünk mindent a kábeleken, és ha mérünk is, jól értelmezzük a válaszokat?

Véleményünk szerint egyáltalán nem mérünk minden olyan paramétert, ami befolyásolja a kábelek sajáthangját, pedig egészen biztosan van rá egzakt fizikai válasz a gyári reklámszövegen kívül.

Mit tehet az egyszeri hifista?

Sok mindent nem, amit tehet az a minél alaposabb és előítélet-mentes meghallgatás, a hallottak minél pontosabb leírása, a műszaki magyarázatot nem neki kell megtalálnia. Számtalan helyen futunk bele olyan vitákba, ahol azok kérik számon a műszaki paramétereket és méréseket, akiknek a "dolga" lehetősége lenne megmérni azokat, amiket a hifista hall, de nem talál rá magyarázatot. Azaz akiktől az egyszeri hifista a választ várná és bizodalommal fordulna olyan emberekhez, akiknek ez a szakmájuk és csak ők tudnának választ adni a feltett kérdésre, pont azok nem hajlandóak foglalkozni a kérdéssel, mondván ez nincs benne a tankönyvekben, ergo nem létezik.

Amiben első blikkre tökéletesen igazuk van, a tudomány alapjai és következtetései az emberiség működésének alapfeltételei, nélkülük nem működne a fizika és azon keresztül a modern társadalom, azokat megkérdőjelezni tökéletes badarság lenne, hiszen működik, naponta használjuk/élvezzük áldásos hatását minden téren.

De.

Nem mehetünk el vállrándítva azon tény mellett, hogy évtizedek óta hifisták százezrei hallanak különbséget különböző kábelek hangjai között akár vakteszten, akár anélkül, tehát valami csak történik a rendszerrel, ha kicserélünk benne egy, vagy több kábelt és a hatás néha az egészen szignifikánstól a minimálisig terjed, széles skálán mozogva.

Ennyi szubjektív vélemény halmazt pedig egész egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni, ennyi ember véleményét nem lehet csak placebónak és önbecsapásnak értelmezni, nyilván vannak köztük ilyenek is, de ezeket vegyük ki a halmazból és még így is marad épp elég megfontolni való kérdés.

Adja magát a kérdés, miért nem hallja valaki a kábelek közti különbséget?

Ezer és egy oka van (lehet).

1. A rendszer és a lehallgató helyiség felbontóképessége, akusztikai viszonyai az egyik korlátozó tényező, ami elsődlegesen beleszól a különbségek érzékelésébe, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy az az adott rendszer ne szólhatna jól, sőt csodaszépen, de megvannak azok a korlátok, ami miatt nem jön át a különbség, elfedi azokat a nüánszokat, amit egy kábelcsere okoz.

2. A tesztelő/zenehallgató gyakorlatlansága, ugyanisaz olyan zenehallgatást, ami nem csak élvezetről szól, hanem figyelni kell mi változik egy adott komponens cseréjekor, azt bizony tanulni kell ugyanúgy, mint bármilyen más szakmát. Sok száz füleléssel töltött óra után jut el odáig az ember, hogy nagy biztonsággal meg tudja mondani, itt biza’ változott valami. Hogy jó avagy rossz irányba az például egy klasszikus A/B teszten nem mindig tűnik fel, egy olyan minden további nélkül át tudja verni az embert, ha nem egészül ki hosszú távú meghallgatással.

3. Kicsi, sárga, savanyú, de a mienk. A tesztelő saját szubjektivitása, ahol még akkor sem hajlandó tudomásul venni a különbséget (mondván az én rendszerem minden létező rendszer legjobbika) ha az teljesen nyilvánvaló. Elbagatellizálja a kérdést, mert szerinte a különbség minimális és erre kár időt pazarolni.

4. Itt szúrjuk közbe: azért, mert valaki Tizennegyedik Lajos helyett csak Harmadik Lajosnak képzeli magát az attól még kezelésre szorul, azaz ha VAN különbség, akkor a végeredmény szempontjából teljesen mindegy mekkora az a különbség, a jelenség létezik.

mérés

Tehát mit is várnánk azoktól, akik választ találhatnának a kérdéseinkre?

Először is természetesen az egészséges kételkedést, azaz biztosan halljuk azt a különbséget, amit nehezen és nyögvenyelősen megfogalmazunk zenehallgatás közben és megpróbáljuk szavakba önteni? (közbevetőleg, borzasztó nehéz egy hang élményt, prózában elmondani…)

Azt hisszük, ezt a kérdést kipipálhatjuk, lásd fentebb, ennyi ember véleménye már megfontolásra és vizsgálatra érdemes lehetne.

Másodszor pedig minimum egy olyan konstruktív, vitára érdemes választ kérünk, ami legalább a jelenség tényét elfogadja és azt további vizsgálatra érdemesnek tartja, nem söpri le az asztalról, márpedig ez nem létezik felkiáltással.

Összegezve: a válasz a mért, egzakt fizikai paraméterekben rejtőzik, bármiféle ezotéria nélkül, csak jó kérdéseket kell feltenni a Természetnek és jól kell tudni értelmezni a kapott válaszokat.

Tehát "mindössze" azt szeretnénk elérni, hogy a kölcsönösen egymás mellett elbeszélő néha túlzásokba eső viták helyett legyen egy egymás álláspontját kölcsönösen tiszteletben tartó párbeszéd. Amiből még egy nagyon jó dolog is kisülhet, mondjuk világbéke, de ha az nem is, mi még annak is örülnénk, ha nem lennének vérre menő csaták a virtuális térben.

*Köszönet a szép emlékű Hifi Magazin szerkesztőinek az inspirációért.

 

További cikkek:

Impresszum

Főszerkesztő:
Zsóka Krisztián
email: zsoka.krisztian@av-online.hu

Kapcsolatfelvétel:
info@av-online.hu
telefon: +36-30-2272035

Kiadó:

Future Life Kft.
Future Life Kft.

3535 Miskolc, Fényesvölgyi u. 16. 1/3.

 

Kapcsolat

Kérdése merült fel a szórakoztató elektronika rejtekében?
Írjon nekünk: info@av-online.hu

Médiaajánlat

Személyre szabott ajánlatért írjon a marketing@av-online.hu címre.