PSB Imagine B állványos hangfal teszt

A hangfal, amely minden zenének tud örülni

2014. május 22., csütörtök, 09:25

PSB audio hifi hangfal PSB Imagine Imagine B PSB hangfal hifi hangfal hangfal teszt hifi hangfal teszt PSB hangfal teszt

A kis hangfalaknak megvan az a bája, hogy képesek a méretükhöz képest nagyot szólni, és álló társaikkal szemben sokszor fürgébb, feszesebb előadásra képesek. Ezúttal a PSB Imagine B állványos hangfalat próbáltuk ki, mely a középkategóriás hangdobozok között becsülettel megállja a helyét, ráadásul jól is néz ki. Ígéretes, de mit tud valójában ez a csinos szerkezet? Tesztünkből kiderül!

A PSB Imagine sorozat valamennyi stíluseleme visszaköszön a ?B? típuson. Ez alatt a kerekített dobozformát, az igényes megmunkálást és a jellegzetes, sárga hangszórót értjük. A hajlított formák nem csak a dizájnt, hanem a jobb hangminőséget is szolgálják, így a hangfal belsejében kevesebb a nemkívánatos rezonancia. Magát a dobozt elég jól csillapították, koppintásra nagyon tömören reagál. Az Imagine széria finomságai közé tartozik a szép burkolat, például a sötét cseresznye verzió, túlzás nélkül is szemgyönyörködtető, igazi bútordarab. És a dekoráció nem csak vizuális jellegű. A hangszórók körüli hullámvezetők bevonata gumírozott, így (viccesen hangzik, de igaz) még megérinteni is jó a terméket.

A hertzek szolgálatában

PSB Imagine B állványos hangfal terminál Az Imagine B ±3 dB-es tengelyen mérve 52 Hz-től 23 kHz-ig képes megszólalni, ez reálisnak tűnik. Az előlapon, kétutas elrendezésben találunk egy 2,5 cm-es titán dóm magassugárzót és egy 133 mm-es mélyközép hangszórót. Utóbbi anyaga az Imagine Mini-hez hasonlóan, most is kerámiával erősített polipropilén. A középen kiálló fém fáziskúptól amolyan sárgarigó-benyomást kelt, de az összkép tetszetős. Hátul láthatjuk a hangfal bassz-reflex nyílását, amelyet érdemes figyelembe vennit: ha a doboz túl közel kerül a falhoz, irreálisan sok basszust fogunk hallani.

A formás hangfal éleit nem csak oldalt, hanem alul és felül is lekerekítették. Lent találunk egy gyárilag felszerelt támasztékot, ez egy meglehetősen szűk, filctalpas elem, mely szerencsére kellő stabilitást ad. Hogy megtarthassák a hátrafelé keskenyedő dizájnt, a PSB mérnökei függőlegesen szerelték fel a kábel csatlakozókat, ezek minősége ugyancsak makulátlan. A figyelmesség netovábbja, hogy az alárendelt szerepű, áthidaló lemezre is tettek egy plusz műanyag bevonatot, hogy még a kiemelésük is könnyű legyen.

Hangminőség

Míg bejáratása tartott, addig az Imagine B az ún. hendikep-szobánkban vendégeskedett, ahol az akusztika szándékosan nem a legjobb, így felmérhettük, hogyan szól átlagos lakókörnyezetben. Kb. három hétig hajtottuk a kis monitort, kipróbáltuk NAD (C 316BEE) és Rotel (RA-10) erősítőkkel, hangfalkábelből pedig Real Cable (TDC-300F) és Ortofon (SPK-3100 Silver) típusokat vetettük be. Forráseszközként mindvégig a Pioneer N-50 médiajátszóját használtuk.

Alapos bejáratás után a hangfalak másik helyre kerültek, ahol jobb akusztika és jobb rendszer társaságában tettük őket próbára. Ebben a helyiségbe néhány akusztikai panelt is került, és a hallgatói távolság kb. 6 méterre nőtt. A rendszer és állítgatása közben félvállról elindítottunk egy Chick Corea (Trio - Trilogy, You Are My Everything) számot, csak a helyes bekötés ellenőrzésére. A teszt előtti beszélgetésből visszatérve már épp lehuppantunk volna a kanapéra, de egy pillanatra megálltunk a hangfalak előtt, figyelve, hogy mit művelnek, aztán ráeszméltünk, hogy percek óta csak nézünk előre, a hangszerek irányába. Ez még nem a komoly hallgatózás volt, de mégis, ezen a jobb rendszeren lényegesen bátrabban viselkedett a kis PSB doboz. Corea hosszan kitartott billentyűleütései nagyon szépen átúsztak egyik hangfaltól a másikig, a nyers zongora élethűen kiúszott felénk.

Aztán mire beszállt a cintányér és a bőgő, újra ránk köszönt a járatásnál megismert "PSB-hangzás". Az elevenség, a virgonc karakter újra dominált, különösen a basszusokban, a bőgő búgása olykor a kelleténél vadabb lett. A feszes, tömör basszusok később sokszor visszatértek, a "bőven elviselhető" és a "kissé túlhevült" határain egyensúlyozva. De az Imagine B elevensége nem csak ebben nyilvánul meg, hanem a magas frekvenciákban is. A cintányér, az énekhangok zizegő részletei, a csörgő gitárhúrok valósággal kilövellnek a fém dómból, a hangfal szinte büszkélkedik velük: "Idenézz, milyen klassz dobütés jön, de várj csak, felturbózom, hogy jobban átjöjjön! Ezt kapd ki, milyen szuper trombita, de várj, ennél fémesebben is meg tudom szólaltatni!" És így tovább...

Az Imagine B született optimista hangfalként próbálja meggyőzni a hallgatót, és elevensége sokszor a vártnál izgalmasabbá teszi a zenét. Mindegy, mit játszottunk le, minduntalan arról akart meggyőzni, hogy az aktuális műfaj megy neki leginkább. Erre kitűnő példa a Daft Punk - Get Lucky, amit tavaly óta már unalomig hallgattunk, de a hangzása populáris, ezért került a referencia gyűjteménybe. Szóval Pharrel Williams hangjában is észrevehető a PSB enyhe ércessége, de ez a mennyiség még nagy hangerőn sem kellemetlen, egyszerűen csak színes. Egy hitelességre törekvő hangdoboz ezt a számot jellemzően szerénykedve adja elő, a basszusokat feszesen, precízen tálalva, ellenben a PSB bátran ránk zúdít rengeteg 50 Hz alatti effektust. Nem is a basszusgitár, inkább a lábdob az, aminek a töménységétől felugrott a szemöldökünk.

Néhány hónapja ugyanebben a szobában próbáltuk ki a PSB Imagine Mini-t, amelynek karakterét sikerült alaposan memorizálni. Most, hogy a nagyobbik tesó ide került, újra felismertük a széria jellegzetes hangzását, de az egykor tesztelt Mini bátorsága ezúttal rengeteg plusz dinamikával, és jóval tágasabb hangmezővel egészült ki. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a B- modell doboza és hangszórója is nagyobb. A fáziskúp előnyét nagy hangerőn lehet leginkább érzékelni, ilyenkor a basszusok átkapcsolnak "dühöngő bika" üzemmódba, a középtartomány viszont hűvös és stabil marad. A Mini komoly hajtásnál nagyjából fordítva reagált, ott magas hangerőn inkább a mélyek stabilizálódtak.

Tehát az Imagine B jó doboz és tetszett, de egyáltalán nem mindegy, hogy mire és mivel kötjük rá. Japán márkákra kissé kelletlenül reagált, igaz, a térreprodukciója ilyenkor kimagasló, viszont a tűhegyes részletek hosszú távon fárasztóak lehetnek, ezért érdemes lágyabb karakterű erősítőre kötni. Hasonló a helyzet az ezüstözött hangfalkábellel. Inkább sima rézkábelt használjunk, mert ezüsttel a PSB titán dómja kifejezetten keserűvé, karcossá válik. Annak ellenére, hogy a tesztnél használt Ortofon kábel még az "ezüstök" között is visszafogottnak számít.

Végítélet

Most már igazán jöhetne egy olyan PSB hangfal, amibe beleköthetünk! Az Imagine B nem hagyta, hogy kifogásoljuk, sokfajta zenével (és filmmel) jó volt hallgatni. Az egyedüli tény, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ebben az ármezőnyben (kb. 200 000 Ft/pár) rengeteg vetélytársa van, amelyek többnyire kimértebb, higgadtabb hangzásra képesek. Persze az már a felhasználó szubjektív ízlésén múlik, hogy melyiket ítéli jobbnak, mindenesetre a PSB-t első sorban azoknak ajánljuk, akik a rendszerüktől energiát, csilingelést és izgalmakat várnak.

1 2

Következő oldal >