JBL GO 5 Bluetooth hangszóró teszt

A tökös ötös

2026. július 27., hétfő, 11:40

JBL audio hifi hangfal hangszóró Bluetooth hangszóró vízálló hangszóró vízálló hangfal JBL hangszóró JBL hangfal hangfal teszt JBL teszt JBL hangszóró teszt Bluetooth hangszóró teszt vízálló hangszóró teszt

A JBL GO rengeteget fejlődött az évek során. Gyorsan telik az idő: már az 5. generációjához ért, mely apró, de jelentős frissítéseket kapott az elődhöz képest. Erős a verseny és a JBL szinte mindenre hajlandó, hogy megőrizze státuszát. Meghökkentő mennyiségű extrát próbált tenyérnyi méretbe összesűríteni. Kipróbáltuk, mit ér mindez a mindennapok során.

Koncepció: fogd és vidd

A JBL hordozható hangrendszerei Magyarországon is hihetetlenül népszerűek, elég a parkokban bulizó, elektromos rolleren zenét hallgató fiatalokra gondolni. Gyakran látunk a kezükben, nyakukban, vállukon óriási JBL feliratú kütyüt. Egy divatdiktatúra áldozatai, vagy tényleg a technológiát és önfeledt szórakozást díjazzák? Ha megnézzük, miket tud ez az alig nagyobb, mint cigarettásdoboznyi méretű eszköz, talán könnyebb megérteni, hogyan szerzett komoly követőtábort a HARMAN cégcsoport megbecsült brandje.

A JBL GO 5 (elődjeinek nevét csupa nagybetűkkel írták a gyártói felületek, de ez már csak "GO") próbálja áthidalni azt az évekig létező funkcionális szakadékot, ami korábban a spártai zsebméretű Bluetooth hangszórók és mindentudó, telefonos alkalmazással felvértezett, nagyobb/drágább rokonaik között tátongott. Viszonylag kis méretéhez kb. 10 óra akkumulátoros üzemidő társul, ami nem döbbenetesen sok, de arra bőven elég, hogy egy kiadós piknik, kártyaparti vagy családi összejövetel során háttérzenét szolgáltasson - és a romok eltakarítására is maradnak motiváló dallamok.

Mi változott?

Az IP68 tanúsítványnak megfelelő (víz, por és leejtés esetén ütésálló) eszköz elődjéhez hasonló kinézetet kapott, de az előlapján lévő, hangszórót fedő embléma betűit kivágták. Állítólag ettől tisztábban szól, amit elsőre nehéz elhinni, de ha megnézzük, hogy milyen lóbetűk fedik a hangszórót, máris könnyebb átérezni a hanghullámok (eddigi) sanyarú sorsát. Szkeptikusok itt sírva nevetnének: ez a nagy előrelépés, hogy visszakanyarodtunk az első kiadás felé (sőt, azon csak festett embléma volt, ami a hangra nézve még jobb)? Nyugi, azért van más is.

A JBL GO 5-öt már közvetlen digitális kapcsolattal, USB kábellel is lehet csatlakoztatni számítógéphez. Így a Bluetooth-hoz képest lényegesen jobb hangminőséget kapunk. Korábban hőzöngtünk a Jack csatlakozó hiánya miatt, most lett egy megoldás, ami még jobb is (ha van számítógépünk). Amennyiben két GO 5 áll rendelkezésre, jöhet az AirTouch: ilyenkor automatikusan vezeték nélküli sztereó mód jön létre (a jobb és bal oldalt külön megszólaltatva). Ehhez elég néhány másodpercig egymás mellé helyezni a két hangszórót. A beépített erősítő teljesítménye hajszálnyit nőtt (4,2-ről 4,8 W lett) és a korábbi, apró állpotjelző LED helyett az előlap aljára, tetejére széles LED sávot építettek. Utóbbi színe a megvásárolt eszközével harmonizál és a lejátszott tartalomtól függően különböző fényjátékokat komponál.

Küllem

Az első JBL GO egy szögletes, faék egyszerűségű műanyag doboz volt. A GO 5 jóval komplexebb, de ennek a formáját se gondolták túl: pusztán arra törekedtek, hogy könnyen elférjen a kézben és ne legyen csúnya. Sikerült, de közben a régebbi bakiktól is megszabadultak. Az alsó ferde csíkok, melyek idővel lemállottak, már nincsenek. Erre a modellre masszívabb, egybefüggő gumitalp került. A jobb oldalon kikandikáló fül praktikus lehet, ha van egy karabinerünk, szinte bárhova fel tudjuk akasztani a kis hangrendszert. Az előlapon lévő JBL embléma meglehetősen hangsúlyos. Utóbbi a dizájn szerves részét képezi. Esztétikailag egyértelmű, hogy feleslegesen nagy, de ez valószínűleg része a JBL marketingjének: a legkisebb, tömegek által könnyen elérhető termékük is harsogja hovatartozását, elég, ha méterekről meglátjuk valaki kezében, és a három betű lehorgonyoz memóriánkban.

A hangulatfény jópofa funkció, bár verőfényes napsütésben felesleges. Ilyenkor ki tudjuk kapcsolni a hangerő mínusz és lejátszás/elindítás gombok egyidejű nyomásával. Szűk határok között, de módosítható a hangulatfény jellege is, de a világosságát és színét nem tudjuk variálni. A GO 5-ön hasonló vízálló szövetanyag található, mint az előző generációnál, de gombjain minimálisan alakítottak. Tetején vannak az évek óta megszokott hangerő mínusz/lejátszás/hangerő plusz gombok. Bal szélén helyezkedik el az Auracast, Bluetooth párosító és ki/bekapcsoló. Jobbra került az USB-C csatlakozó, mely töltésre és közvetlen számítógépes kapcsolatra szolgál.

Megjegyzés: tesztalanyunk kompatiblis a JBL új EasySing Mic Mini mikrofonjával, így elvileg karaoke partit is le tudunk vele zavarni.

Használat közben

A JBL GO 5 használata annyira egyszerű, hogy egy óvodás is elboldogul vele. Bekapcsoljuk, jön a szokásos JBL ugródeszka/űrhajó hangeffektus, nyomunk egy play-t és amit ez a kis hangszóró képes előkotorni a telefonunk éppen megnyitott tartalomfogyasztó alkalmazásaiból, azt automatikusan le is játssza. A Bluetooth hatókör egész jó (lakásban kb. 5-10 méter, kinti terepen valamivel akár 10 méter fölött is), ahogy az akkumulátoros üzemidőre sem lehet panasz, ekkora mérettől. Egyetlen szívfájdalmunk, hogy telefonos kihangosító funkció nincsen, pedig az első generációban azt nagyon szerettük. Valószínűleg a mikrofon nem tudna vízhatlanul működni, bár ez csak a mi sejtésünk. Ami viszont tény, hogy aki csak meglátta a kis JBL GO 5-öt, rögtön megkedvelte. Gyerekek és anyukák egyaránt értékelték cukiságát. Ha valaki elkéri tőlünk, hogy megnézze, csak nyugodtan adjuk át neki, de ne csodálkozzunk, amennyiben utána nem akarja majd visszaadni. Egyszerűen van egy bája, mint régen a kisrádióknak, bár ez szebben szól.

A JBL GO 5 beállításait is ugyanazzal a telefonos alkalmazással tudjuk elérni, mint a nagyobb rokonokét. Érdemes megnyitni néha, hogy az esetleges FW frissítéseket telepítsük. Ugyanitt lehet némileg módosítani a hangulatfény tematikáján és a hangszínen. Utóbbihoz előre létrehozott profilok és hétsávos EQ ugyancsak tartozik. Adhatunk egyedi nevet hangszórónknak, illetve, ha zavarnak a különböző módváltások hangeffektusai, azokat le tudjuk némítani.

Hangminőség

Vannak elég egyértelmű korlátjai a JBL GO 5-nek (ahogy bármely más elődjének is voltak), de ha ezeket elfogadjuk, akkor képtelenség nem kedvelni. Annak ellenére, hogy 90 Hz alatt tényleg megáll a munkával, gyakorlatilag nincs basszusa, valamilyen csoda folytán a dinamikában mégis ügyes, egyfajta magabiztossággal kezeli a hangokat. Ez még magasabb terhelésen is viszonylag jól érvényesül, igaz, ha nagyon keményen terheljük, az előbb dicsért dinamika összenyomódik és minden egy hangos középső frevkenciás sáv lesz. De ez a termék nem bömböltetésre, hanem könnyed háttérzenei aláfestésnek készült és arra, hogy a telefonunk visítása helyett - a lehető legkompaktabb méret betartásával - egy testesebb, érthetőbb hangzásban fogyasszunk tartalmakat. Ilyen célokra lényegében tökéletes.

Pink Floyd - Time c. halhatatlan művét hallva tesztalanyunk leplezetlenül bemutatta minden előnyös és kevésbé előnyös tulajdonságát: a bevezetőben megpendített elektromos gitár lecsengése meghökkentően gazdag volt, a dobok árnyaltan úsztak be, még a jellegzetes szívdobogás is megjelent kicsit, igaz, nem mellkas veregető erővel (persze azt nem is vártuk el). Az énekhang ugyancsak meghökkentően árnyalt, részletes volt. Amit helyén kellett kezelni, hogy az eszköz önmagában nem produkált színpadképet: mivel egyetlen hangszóróval dolgozott, minden részlet egy pontból jött, kész. Ahogy fentebb szó volt róla, 100 Hz alatt megállt az élet, így a lábdob, basszusgitár, hogy finoman fogalmazzunk, jelképesen munkálkodott az angol rockbanda alkotásában. De végül is megkaptuk a gitárszólót, a pszichedelikus hangulatot, a telefon hangszórójához képest sokkal jobb testesség mellett.

Adele - Oh My God c. száma megerősítette sejtésünket, miszerint a kis GO 5 főleg az énekhangokra fókuszált, minden mást mellékes körítésként kezelt. Ezt szerintünk jól tette, ellenkező esetben a karakteres ének, amire emberként legtöbbször figyelünk, könnyen elveszett volna az erőltetett basszusok és túlfényezett magas hangok rengetegében. A puffanós, bátor ütemek, melyek megfűszerezik a brit énekesnő dalát, ezúttal nem annyira érvényesültek, de a dalszöveg pontos, tiszta jellegét értékeltük. A GO 5 apróságához további bájos jellemzők társultak: túl sok volt a magashang? Felesleges elővennni az alkalmazást, hogy az EQ-val bütyköljünk! Egyszerűen 45 fokkal odébb forgatjuk a hangszórót, és ezzel "letekertük" a felesleges élt. Amúgy alapjáraton nem igazán vált bántóvá, de ha karnyújtásnyira ültünk mellette és kicsit hangosabban járattuk, az nyilván nem volt kellemes. Viszont az előbb említett, leleményes elforgatással instant átkalibráltuk a csöppséget, onnan kezdve akár egész nap megfértünk mellette.

Végszó

A JBL GO 5 lényege, hogy ledobjuk valahova, fellógatjuk egy félreeső helyre, és 20-30%-on küldjünk neki valamit, amin bájos karakterével elrágódhat hosszú órákon keresztül. Teremt egy alaphangulatot, közben kicsit villog, ad egy kis dallamot és méretéhez képest meglepően markáns énekhangokat. Amire ne számítsunk: basszus és szórás. Nincs színpad, de ha vesz még egyet, akkor lesz (kipróbáltuk, tényleg durva a tér, amit két ilyennel lehet produkálni). Ami mindezt tetézi, hogy nem egy kényes doboz. Sárba kerül, lemossuk, letörölgetjük és mintha mi sem történt volna. Aminek örültünk volna még, esetleg telefonos kihangosító funkció, de nem illendő szőrszálhasogatással cikket zárni. Az 5. generációs JBL GO-n csak finomításokat végeztek, de ennyi pont elég ahhoz, hogy megmaradjon cuki Bluetooth hangszórónak, miközben a trendekre is reflektál. Azt viszont megnéznénk, hogy ki nyom le ezzel egy karaoke partyt!

1 2

Következő oldal >