Canton Power Sub 12 aktív mélyláda teszt

2021. november 10., szerda, 11:40

Canton audio hifi házimozi hangfal hangszóró mélyláda aktív mélyláda házimozi mélyláda mélyláda teszt Canton hangfal Canton mélyláda aktív mélyláda teszt házimozi mélyláda teszt Canton hangfal teszt

A kötelező termékfrissítési hullám elérte a Canton szubládáit is, az általunk idén év elején tesztelt és bemutatott SUB 12.4 típusnak megérkezett az utódja a Power Sub 12. Elsőre, majd másodikra sem tűnt fel változás, mintha egypetéjű ikrek lennének, tehát pontosabb meghatározás ráncfelvarrásnak tekinteni. Ez nem feltétlenül negatívum, hiszen remekül sikeredett az előd, melynek az összes jó tulajdonságát tovább vitték. Mégis milyen újdonságokkal csábít a Power Sub 12? Kiderítettük!

Az új modellt deklaráltan az aktuális GLE sorozathoz készítették, azokhoz a hangdobozokhoz igazították a külsejét. Ez a lábakra pillantva jön át legjobban. A fejlesztések sorában legfontosabb lehetne a korábbi alumínium helyett titán anyagúnak nevezett membrán. De mivel ez merevítő, csinosító bevonat a préselt papíron - ahogy a fényképeinken egyértelműen látható - drámai változás nem várható tőle, ezt igazolta a meghallgatás is. Félreértés ne essék, a papír is kiváló membrán alapanyag, számtalan kiemelkedő hangú mélyládában és hangdobozban teljesít szolgálatot. Ráadásul a fényes, szürke fémréteg "cantonossá" teszi a szubláda kinézetét, ami nem elhanyagolható szempont.

A passzívmembrán anyaga MDF, ezt a gyártói honlap korrekten írja. Ennek ugyanolyan "hullám" gumipereme van, mint az aktív hangszórónak, szintén jól bevált Canton technika.

Visszatérve a hasonlóságokhoz, a SUB 12.4 és a Power Sub 12 doboztesteinek méretei (36x47,5x50 cm), tömegük (24 kg) azonosak, az aktív és a passzív hangszórók felépítése és öntvénykosaraik szintén, az erősítők felépítése és teljesítménye (200/380 W) szemernyi eltérést sem mutat.

Akkor a típusszámon, a lábakon és a titán rétegen kívül mi a különbség? Például a védőkeret rögzítése egyértelműen modernebb, mert mágnesek tartják azt a helyükön nincsenek esztétikát rontó lyukak az előlapon.

Folytatva a vizsgálódást, amennyire lehetett, szétszereltük a Power Sub 12-t, hogy a belvilágról is képet kapjunk, valamint készítsünk, hogy a Kedves Olvasó is lássa az elrejtett részleteket.

Szintén alkalmazták azt a belső merevítést, aminek idén március végén egyszer már örültünk. A hanghullámok terjedését nem gátolja, viszont a doboztest szilárdságát, stabilitását jelentős mértékben növeli, ezt kopogtatással ellenőriztük. Az említett tekintélyes vastagságú MDF idomon láttunk változást, a közepén lévő kerek lyuk sokkal kisebb, mint a donoré volt. Hogy erre miért volt szükség, arról fogalmunk sincs, de ha összehoz minket a sors egy Canton mérnökkel, meg fogjuk kérdezni.

Az aktív hangszóró mágnese névleg dupla, ám egy harmadik ferritgyűrűt erősítettek a pólusvasra, így triplának is nevezhetnék. Pontosan ugyanúgy, ahogy a SUB 12.4 hangkeltőjét. Érdekes megoldás, ami egyértelműen hasznos, hiszen mágneses erőtérből sosem elég, és amit hallottunk, azzal igencsak elégedettek voltunk.

A hátlap, a csatlakozók, kezelőszervek szintén pontosan ugyanolyanok, mint amilyet a SUB 12.4-en láttunk. Nagy jelszintű (hangszóró), vonali (RCA) be- és kimenetek, fölöttük keresztváltó, fázis, hangerő tekerőgombok és kapcsolók sorakoznak. Utóbbiak egyikével a bekapcsolási módot (on vagy auto) választhatjuk ki, a másikkal a hallgatási környezethez igazítható a szubláda hangzása: széles, normál és szűk elnevezésűek képezik a lehetőségeket. Van lehetőség a teljes áramtalanításra egy billenőkapcsolóval, ezt gyakran lespórolják a gyártók. A borotva/piskóta tápaljzatot még mindig rosszabb választásnak tartjuk, mint az IEC szabványút, sajnos ezen a mélyládán is ilyennek kell beérnünk.

Nem elhanyagolható részlet a szubládák alátámasztása, pontosabban a lábacskáik kivitele, stabilitása. Ez korábban is teljes mértékben rendben volt, ám a Power Sub 12 talpainak külseje alumínium henger, nem gumiból kialakított csonka kúp, erre utaltunk, amikor a GLE családot emlegettük és a padlóval érintkező felület is módosított. Kapcsolatuk szilárdsága megkérdőjelezhetetlen, egy hónap alatt egy millimétert sem mozdultak el a helyükről, bár ugyanez elmondható a régebbi változatról is.

A meghallgatás helyszíne, körülményei (Marantz processzor, QED Reference szubkábel Nordost Purple Flare tápvezeték, Zidoo UHD3000 médialejátszó) és a tesztanyagok összetétele nem változtak, összességében a végeredmény sem. Amit a SUB 12.4-ről leírtunk, az egy az egyben ideillik, akár kopírozhatnánk. Nem szívesen tesszük, elkerülendő a negatív kritikákat, de mivel nincs más választásunk, ugyanazt leírjuk, részben más szavakkal.

200 wattal kalkulálunk, a 380 jól mutat az adatlapon, de filmnézés és zenehallgatás során elhanyagolható. Ha zárt konstrukcióról lenne szó, kevesellnénk, ha basszreflexről, akkor elegendőnek minősítenénk. Ám ez a kettő közötti; passzívmembrános. Elég a 200 watt? Meglepő, de igen. Erőben sosem szenvedett hiányt a Power Sub 12, inkább vissza kellett tekerni a decibel skálázású volume gombot, ha a filmnek túlzóra volt keverve a szubbaszusa.

Auto állásban a feléledés villámgyors, nemkívánatos hanghatás (relé kattanás, puffanás) nem társult mellé, amit határozottan díjaztunk. Előlapi zöld LED-je cseppet sem zavaró fényerejű, diszkréten tette a dolgát. Készenlétben halvány piros, szinte észrevehetetlen.

Mindenkor megmutatkozott a passzívmembrán basszreflexnyílással szembeni előnye, és nem csak a gyakorta felbukkanó portzajra gondolunk. Csak akkor hallatta a hangját, amikor arra szükség volt, olyankor erőteljesen, ha kellett durván. Pontosságot és impulzus átvitelt tekintve közelített a zártakhoz, felfutása és lecsengése rövid is tudott lenni. A kaliberekkel nagyvonalúan bánt, ebben reflexes vetélytársaira hasonlított. A Drive revolvere 12-es sörétes puska-szerűen dörrent, a Hulk-ot támadó katonák M16 típusú, 5,56 mm űrméretű karabélyai 7,62 milliméteres Kalasnyikovként szóltak és így tovább a golyószórón át a sokat emlegetett "fifty cal" nehézgéppuskáig. Egy fokkal öblösebbnek tűnt mindegyik fegyver hangja, de nem annyira, mint néhány basszreflex szubláda előadásában. Viszonyítási alapként az egyik legkiválóbb zárt szubláda, a JL Audio e112 hangja szolgált.

A Valkyrie légvédelmi gépágyúja valószerűnek tűnt a Canton Power Sub 12 prezentálásában, a bombarobbanások a kanapénkat remegtették, no meg a szoba egyes berendezési tárgyait. Igen, a beépített erősítő 200 wattja bőségesen elegendőnek bizonyult, hangerő szabályzójának kezdeti 11 óra állásából, ahogy erre már utaltunk, néha picit vissza kellett vennünk. A lőfegyverekkel kapcsolatban említett nagyzolás egyáltalán nem tűnt fel a San Andreas földrengéstől összeomló felhőkarcolóinak robaja és a Tron Legacy különféle szintetikus effektjeinek ábrázolása során. Sőt, kifejezetten előnyére vált mindkét filmnek. A Spectre című James Bond film nyitó jelenetét végigkísérő döngések (talán üstdob, talán szintetikus, nem ez a lényeg) rémisztően remegtették a szoba levegőjét, akárcsak az összeomló épületek.

Ezek után vettük elő nehezebb feladatokat, Marcus Miller basszusgitár játékát és a Hit Man Returns koncertfilm néhány részletét. A Power Sub 12, árát is figyelembe véve, élvezetesen tolmácsolta a hangszerek 80 Hz alatti szubbasszusát, nem rakódott semmi oda nem illő a húrokra, dob bőrökre. Dinamikai képességeit szintén megvillantotta, tetszett, amit hallottunk.

Frekvencia mérésünk itt sem volt összhangban a gyártó adataival, a 20 hertzes alsó határérték, ahogy azt feltételeztük, a valóság szépítése, kozmetikázása. Azon a frekvencián legfeljebb némi vizuális élvezetet nyújtott a membrán mozgása, hangot alig. Viszont a 25 hertzes mérőjelet egészen elfogadhatóan közvetítette, körülbelül 2,5 decibellel volt halkabb, mint a 31,5 Hz, 40 Hz-en még rátett egy kis lapáttal. A mikrofont a hallgatói pozícióba helyeztük, cirka 3,5 méterre a mélyládától, tehát nem közeltéri mérést végeztünk, hanem igyekeztünk a hétköznapi használat során a kanapé közepén érzékelhető hangnyomást vizsgálni, ahogy mindig a tesztjeink során.

Összegzés

A Canton Power Sub 12-nek ugyanabban az erős mezőnyben kell helytállnia és híveket szereznie, mint elődjének a SUB 12.4 mélyládának és a megújult GLE sorozatnak. A hosszúra nyúlt tesztidőszak alatt begyűjtött tapasztalataink szerint ugyanolyan jó esélyekkel indul a vásárlók kegyeiért, mint elődje. Legvonzóbb tulajdonsága a hangnyomása, ami bőven elegendő lehet a miénknél nagyobb, 30-35 négyzetméteres szobákban is. Ügyes mindenes, pörgős akciófilmeket ugyanolyan szinten tesz élvezetessé, mint szinte bármilyen zenét. Itt inkább sokcsatornás kiadványokra gondolunk, mint sztereóra, de ha ahhoz kell alátámasztást adnia, nem marad szégyenben.

1 2

Következő oldal >