Cambridge Audio EXN100 hálózati zenelejátszó teszt

2025. augusztus 21., csütörtök, 09:35

Cambridge Audio audio hifi lejátszó zenelejátszó streamer hifi lejátszó hálózati lejátszó audio lejátszó hálózati zenelejátszó hálózati streamer lejátszó teszt streamer teszt hálózati zenelelejátszó teszt

Egyik kedvencünk a sok gyártó közül a Cambridge Audio, akik nem ültek a babérjaikon, hanem megjelentették a legújabb streamerüket EXN100 néven, minden jóval ellátva.

A Cambridge Audio-t minden további nélkül feltehetjük arra a polcra, ahol a megbízhatóan jó hangú készülékeket tároljuk. Aki tőlük választ valamit, az biztos lehet benne, hogy olyan hangot kap a pénzéért, ami megéri az árát. Az EXN100 vélhetőleg követi ezt a jó példát, az alapja meg van hozzá az elődök révén. Itt is minden jót megkapunk, ami a zavartalan streaming zenehallgatáshoz kell Spotify, TIDAL, Deezer, Qobuz és internetes rádiók százai. Van még Roon Ready, AirPlay 2, HDMi eARC, jól kezelhető telefonos applikáció és még számtalan egyéb lehetőség.

Kinézet, csatlakozók

Mára már lassan elengedhetetlen lesz a streamerek előlapján egy jókora szép, színes kijelző, amin keresztül kedvünkre böngészhetjük a kedvenc előadónk zenei és audio információit. Természetesen itt sem maradt ki ez a ziccer, jókora "kistévét" kapunk az előlapon, egész jól olvasható messzebbről is. A két oldalán három-három alap kezelőszervet kapunk, a jobboldalán egy jókora forgatógombot, amivel a kimeneti feszültséget (hangerőt) tudjuk szabályozni. Elegánsan letisztult a megjelenés, a tervezéskor a dizájner tervezett az aljára egy olyan megoldást, amitől szemből nézve "lebegni látszik" az állványon. Alig van "alja" a két szélső oldalon, csak középen szélesedik ki, becsapva ezzel a szemet. A ház teljes egészében fémből készült, gondos munkának látszik, nem spóroltak rajta.

A mai spórolós világban felüdülés volt látni a CA csatlakozó tengerét a hátoldalán, folytatva ezzel a gyártó elismerésre méltó hagyományait, mindent rápakoltak, ami lehetséges, nem csak a kötelezőket. USB Host és audio, Ethernet, HDMI eARC, optikai és koaxiális (két pár) bemenet, RCA és XLR kimenet, WiFi és Bluetooth antennák, Control bus, Trigger és szerviz csatlakozók. Érdekességképpen egy kétállású zavarszűrő kapcsolót is elhelyeztek rajta, ha netán brummos/zajos valamelyik bemenet.

Belül

A már máshol is jól bevált ESS ES9028Q2M DAC felelős a digitális/analóg átalakításért, ami egy jókora, a tápegységtől teljesen különálló nyákon foglal helyet és a digitális csatlakozók is külön panelt kaptak. Az egész kialakítás megérdemli az elismerést, meglátszik rajta a gondos gazda keze nyoma.

Használat közben

Az ajánlott és valóban a legegyszerűbb megoldás a kezelésre, az a telefonos StreamMagic App. Jól használható, megbízhatóan működik és a használatához sem kell pilótavizsga. Használhatóság szempontjából nézve az összes olyan üzemmódot tudja, amire szükségünk lehet, kedvünkre válogathatunk köztük.

Használhatjuk alap streamerként önmagában, azaz a vonalkimenetet (RCA vagy XLR) rákötjük egy erősítőre, hátra dőlünk a fotelban és élvezzük a zenét. De akár USB DAC-ként is beköthetjük, mondjuk egy PC-ről táplálva a digitális átalakítást, vagy csatlakoztathatunk hozzá egy külső DAC-ot, ha netán a sajátjával nem vagyunk megelégedve. Roon Ready képes, így azzal is hiba nélkül működik, vagy Audirvana-val, ha valaki esetleg azt használja. Megvan a lehetőség (letudva a kábelproblémákat) csak WiFi-ről üzemeltetni, bónuszként pedig ott van a HDMI eARC átvitel. Ha esetleg csak egy végfokunk hever otthon elfekvőben porosodva a szekrény alján, akkor sem kell kétségbeesnünk, az előerősítő funkció megoldja ezt is. Csak és kizárólag a felhasználó akaratán múlik, melyik lehetőséget választja. Az EXN100 a valódi demokrácia megtestesítője.

Az LCD kijelző sem csak dísznek van (igaz lehet kivezérlés jelzőként is használni) a mérete alkalmassá teszi, a kijelzett adatok és képek jó olvashatóságát a színek teltsége és fényereje is teljesen rendben van. Mint, már feljebb is említettük, aki egyszer már használt valamilyen streamert, annak nem okoz különösebb gondot a beállítása és használata.

Az applikáció gyorsan és zökkenésmentesen működött (iOS-re és Androidra is elérhető) úgy látszik mára már teljesen kiforrott alkalmazást sikerült kreálniuk a fejlesztőknek. Néha sajnos előfordult más gyártóknál belassulás, vagy pillanatnyi megakadás, főleg az audio formátumok váltásánál, szerencsére itt nyomát sem leltük. Kipróbáltuk az összes be és kimenetet, minden létező "likba" dugtunk valamit, de a CA hősiesen viselte a megpróbáltatásokat, nem nagyon sikerült zavarba hozni semmivel. A készülékház megfelelően hűvös maradt mindvégig ahhoz, hogy esetleg valamilyen zártabb helyre tegyük be, nem kellett félni a túlmelegedésétől.

Teszkörnyezet

Naim SUPERNAIT 3 és Cambridge Audio 851A sztereó erősítők, Topping D70S, iFi ZEN One Siganture, Cocktail Audio X50D, FiiO SR11, WiiM Ultra streamerek, Satori hangfalak, SVS SB-3000 és SVS SB17-Ultra Revolution szubládák, AudioQuest Night Owl Carbon és Meze Audio 105 AER fejhallgatók, Silent Angel N8 Pro switch, AudioQuest, Atlas és VIABLUE kábelezés.

Hangminőség

Vannak olyan márkák és gyártmányok, amiket, ha megveszünk, szinte egészen biztosan nem fogunk bennük csalódni. Az idők során ezt mi és mások is megtapasztalták, megtapasztaltuk. Érdekes módon itt is túlsúlyban vannak az angolok (természetesen máshol is tudnak remekül tervezni és minőséget gyártani) akik már rájöttek, nem feltétlenül kell a legújabb trendeket követni, elég, ha "csak" olyan masinákat készítenek, ami kielégíti az alapvető igényeket, egyben megbízhatóan jó hangot produkálnak. Nem mellékesen szinte az összes márkának megvan a maga egyéni "sajáthangja", amiről egyértelműen be tudják azonosítani az aranyfülűek, no most a Naim szólt, most a Cyrus, most pedig a Cambridge Audio. Jelen tesztünk alanya is ezt a vonalat követi, ami ebben az esetben a könnyed, átlátható, finoman cizellált, nyugodt egyben tért ölelően nagyvonalú megszólalást jelentette. Minden zenén könnyedén felismerhető maradt, legyen az komoly, könnyűzene, netán metál, vagy dubstep, félreismerhetetlenül rajta hagyta a "személyes keze nyomát".

Amire legelsőként kíváncsiak voltunk az Hans Zimmer prágai koncertje, mit tud kezdeni, mire megy ez a nem kimondottan a mélyhangokra kihegyezett hangkép ezzel a felvétellel. Meglepően kellemes élményt tudott nyújtani, ugyan valamelyest visszavett a falrengető basszusok tömegéből, de ezt ellensúlyozni tudta a pontosságával, a finomabb részletek előadása pedig élményszámba ment. Ez a könnyed előadásmód Paul Simon zenéin is megmaradt, főleg az énekhangon volt tetten érhető az a lazaság, amitől könnyen emészthetővé tette az egész előadást. Jól levált a hangfalakról az énekhang, a levegőben lebegett előttünk, jól megrajzolt kontúrokkal mesterséges felhangok nélkül, amiktől vesztett volna a hihetőségből. Paul magasabb hangfekvésű hangjának tökéletes ellentéte Leonard Cohen tónusa. A sterilebb, magasba húzóbb gépezeteknek nem mindig sikerül azt a bársonyos tónust prezentálni, kiürül és hideggé, érzelemmentessé válik tőlük az előadás. Ezt a problémát egész jól megoldotta, bár elkélt volna még egy kis melegség, de mivel itt is megmaradt a fentebb már említett könnyedség, azt "emészthetővé" élvezhetővé tette, könnyű volt elfogadni ezt a megközelítést is. A pergődobok és általában az ütőhangszerek gyorsasága sem hagyott kívánnivalót maga után, igaz ebben a Cambridge Audio gyártmányai mindig is jeleskedtek. Példás pontossággal püfölték a dobverők a membránt, megerőltetés nélkül meg lehetett számolni az egymás utáni ütések számát, ami igen jó tranziens viselkedésre utalt. Ahol igazán szárnyalt a gitár és az elektromos gitár jelesül Mike Oldfield és Mark Knopfler. Nem nagyon akaródzott más zenére váltani a hallgatásuk közben. Ha kellett finoman besimult a háttérbe úgy kisérve az énekes hangját, amikor azonban kellett, akkor odavágott rendesen, bőségesen széles dinamikatartománnyal. A pillanat ezredrésze alatt képes volt a csendből olyan hangerőt mutatni, hogy az egyszeri tesztelő ijedten kapta fel a fejét, mondván azonnal le kell halkítani az erősítőt, mert nem bírja a hangfal. De bizony bírta, sőt megkövetelte a hangerőt, jócskán fel lehetett tekerni az erősítőt, nem fulladt le, nem lett átláthatatlan katyvasz a zenéből hangosan sem. Kellőképpen alá tudta támasztani az akusztikus hangszereket is, sikerült annyi testet hozzáadnia, amennyi még éppen elegendő volt, nem kellett erőlködni a nagybőgő és a basszusgitár felismerésével.

Úgy éreztük itt az idő valamilyen komolyabbal is megterhelni, ezért elővettünk pár komolyzenei felvételt a populárisabb darabok közül, Beethoven V-IX, Liszt: Les Preludes, Dvorák IX. "Újvilág" szimfónia, mit szól hozzájuk? Nagyon nehéz ekkora hangtömeget úgy visszaadni, hogy ne legyen élvezhetetlen és hallgathatatlan káosz a két hangszóró között, nem is képes rá akármilyen hangvisszaadó szerkentyű. Főleg a terem és a hangszerek valós méretével és azok élvezhetőségével van a gond (igaz ezzel már felvételkor is az van...) sehogyan sem sikerül belepréselni a szobánkba egy komplett szimfonikus zenekart. De van egy arany kompromisszum - aminek az EXN100 maradéktalanul eleget is tett - amikor úgy szólal meg, hogy ne legyen túl sok hiányérzetünk. Mélységben ugyan kicsit szűkmarkúan mérte a teret, viszont széltében nem lehetett rá panaszunk, meg tudta rajzolni és szét szortírozni a maga eszközeivel a hegedűsöket, fúvósokat és a háttérben megbújó üstdobot. Egyébként felfigyeltünk olyan eddig elbújt hangokra, amik megléte eddig nem volt nyilvánvaló. Egészen hallgathatóvá varázsolta ezt a műfajt is, egy rossz szavunk sem lehetett rá.

Hosszútávú meghallgatáskor háttérzenének a jól bevált Radio Paradise kényeztette a füleinket (egyébként meglepően jól szól). Problémánk itt sem volt, nem zavart a munkában, nem éreztünk késztetést a kikapcsolására, bőven el tudtuk hallgatni akár egész nap felhangosítva akkor, ha valami nekünk tetsző zene szólalt meg.

Konklúzió, ajánlás

A Cambridge Audio szerelmesei most sem fognak csalódni a márkájukban, az EXN100 hozza a tőlük megszokott hangzást. Levegős, könnyed, tiszta és átlátható hang jellemzi elsősorban, még épp eléggé hangsúlyos alsó tartománnyal, nem veszti el az egyensúlyát a megszólalás. Sokáig hallgatható, nem kell félnünk a belefáradásba, akár napokig szólhat egyfolytában, mindig tud mutatni valami újat a megszokott felvételekből. A kinézetére sem lehet panaszunk, a csatlakoztatási lehetőségeire még annyi sem. Nem nagyon van olyan variáció a használat során, amit ne lehetne vele megoldani és ez egy óriási plusz pont. Nem kell a fejünket vakarni és különböző nyakatekert megoldásokat alkalmazni, bedugjuk a kábeleket és működik úgy, ahogy elképzeltük. Nekünk nagyon tetszett, ezért kap egy Ajánlott Vétel plecsnit.

1 2

Következő oldal >