Hegel HD12 DSD DAC teszt

2017. augusztus 3., csütörtök, 21:05

Hegel audio hifi DAC USB DAC DSD DAC DA konverter Hegel DAC DAC teszt USB DAC teszt DSD DAC teszt Hegel DAC teszt DA konverter teszt

Ahogy korábban már hírül adtuk, a Hegel HD11 utódja a HD12 már kis hazánkban is kapható a kifinomult minimalista designt kedvelő audiofil közönség számára. A külsőleg alig, ám beltartalom és tudás tekintetében ígéretes változásokat hozó kis fekete dobozt komoly elvárásokkal fogtuk tesztre. Nem okozott csalódást.

A gép fekete doboza

A Hegel-től már megszokott visszafogott, de annál igényesebben kidolgozott masszív készülékház köszönt ránk ismét a csomagolás felnyitását követően. Ugyan a HD12 a HD11 utódjaként jött a világra, mégis inkább a HD20-as jegyeit hordozza letisztult előlapjával, melyen már egy alfanumerikus LCD kijelző és a Hegel DAC-oknál először egy 6,3 mm-es Jack fejhallgató kimenet kapott helyet a korábbi LED "pöttyök" és az azokat értelmező feliratok helyett.

Hegel HD12 DSD DAC

Megragadjuk a lehetőséget, és megemlítünk összesen kettő apró kifogást a kivitelt illetően. Azon felül, hogy 2017-ben már a legtöbb készülék kijelzője valamilyen folyadékkristályos modern technológiát használ az információ átadására, a Hegel még mindig ragaszkodik a pálcika szegmensekhez. Ez amúgy nem feltétlenül negatívum, hiszen már megszoktuk a norvég gyártótól ezt, de a kijelző fényereje, (szintén teljesen szubjektív vélemény) amennyiben a szobánkban nincs felkapcsolva a világítás, szinte bármilyen rendszerbe illesztettük is, zavaróan erősen adta tudtunkra az amúgy minimális információt, nevezetesen az épp aktuális bemenetet és a hangerő szintjét.

Hegel HD12 DSD DAC

A második furcsa, de teljesen elhanyagolható apróság, hogy a belsejében megbújó termetes toroid trafó miatt nehéz, de még mindig csak 3,5 kg-os doboz aljára a félgömb gumitalpakból négy helyett csak három jutott, így a készülék hátsó része folyamatosan billegett jobbra-balra. Ez természetesen csak minket zavart a teszt alatt a különböző táp és összekötő kábelek cseréjénél, de nyilvánvalóan ez a probléma megszűnik, ha szerencsés tulajdonosuk, egyszer beillesztik az új és "ritkábban változó" környezetükbe.

Hegel HD12 DSD DAC hátlap

A hátlapon nem ért minket sok meglepetés a korábbi Hegel DAC-okhoz képest. Megtalálható rajta az XLR és RCA analóg kimenet, valamint a digitális bemenetek közül kettő optikai, koax és USB 2.0, illetve egy IEC tápkábel csatlakozó. Helyet kapott még egy billenő kapcsoló mellyel a készüléket ki- és bekapcsolhatjuk, tehát nincs készenléti állapot, ami talán kényelmesebbé tehetné a felhasználást, ha már távirányítót mellékelnek a készülékhez.

Hegel HD12 DSD DAC távvezérlő

A kis lapos távirányítón található gombok nagyobb része a több Hegel készüléket használókat érinti, amivel egy komplett Hegel rendszert, sőt a legtöbb mai médialejátszót is tudja kezelni a megfelelő illesztőprogram alkalmazása után. A DAC funkcióit ugyanis csak az alsó gombsor hivatott szolgálni, mint a bemeneti egységek kiválasztása (input) és a hangerő szabályzása, igen széles tartományban (0-100, fejhallgató csatlakoztatása esetén 0-60). És itt jön a lényeg, ami miatt azonnal melegség öntötte el szívünket a hűvös Norvégiából érkezett kis barátunktól.

Hegel HD12 DSD DAC

A Hegel HD12 DSD egy zseniális DAC, előerősítő és fejhallgató erősítő is egyben. A kimeneti jelszint szabályzásnak köszönhetően nyugodt szívvel köthetünk rá sztereó végfokot, vagy akár aktív hangfalakat!

Hegel HD12 DSD DAC belső

A motortérben

A Hegel mérnökei a DAC belsejét is átfésülték kicsit. Az áramköri elrendezés megváltoztatásával sikerült elérniük a -145 dB-es nyugalmi zajszintet, ami egyedülállónak számít nem csak ebben, hanem jóval magasabb kategóriában is! Ez olyan csekély mértékű zajszintet jelent, ami lényegében süketszobákra jellemző csendet varázsol a hangok közé és kétséget kizáróan igen pozitív hatással van a dinamikára és a sztereó színpadra. A Hegel mérnökeinek ezen felül sikerült a digitális jelek analogizálásakor keletkező jittert is alaposan lecsökkenteni, melynek jótékony hatása szintén érezhető az impulzívabb, dinamikusabb felvételeknél.

Hegel HD12 DSD DAC belső

A hátlapi csatlakozókon érkező digitális jelek a Cmedia lapkáján kerülnek feldolgozásra 192 kHz-ig maximum 32 biten. Az USB porton a natív DSD fájlok a megszokott sláger processzoroktól eltérően a kevésbé ismert, de a Hegel-nél már jól bevált AKM chip gondozásába kerülnek, aminek nagyon örülünk, hiszen a kapott hang véleményünk szerint messze a jóval drágább konverterek szintjét idézi.

Hegel HD12 DSD DAC belső

Használat közben

A mai DAC-ok egyik legkedveltebb felhasználási területe egyértelműen a számítógépen tárolt nagyfelbontású zenék, vagy a streamer szolgáltatásokkal ellátott eszközök hangjának feljavítása, így legfőképp ezen tulajdonságaira voltunk kíváncsiak.

Windows 10, Foobar2000, Hegel DSD driver (a gyártó honlapjáról letölthető) konfigurációval kezdtük a különböző tömörítés-mentes muzsikák örömteli szeánszát, melyet az Isotek EVO3 Premier tápkábel mellett, Nordost Heimdall 2 kábelcsaládja segített a lehető legoptimálisabb módon a hangfalakhoz juttatni.

A hátlapon található, korábban már említett kapcsoló átbillentésével túl is vagyunk a beüzemelés legfontosabb részén. Következő lépésben a mellékelt távirányító input gombjaival kell kiválasztanunk az aktuális forrásunkat, majd kényelmesen hátradőlni a kanapén és széles mosollyal élvezni a Hegel HD12 előadását, melynek első pillanataiban tudatosította bennünk, hogy komolyan kell venni ezt a kis készüléket.

Hegel HD12 DSD DAC

Tisztában voltunk vele, hogy a nemrégiben nálunk vendégeskedő Hegel HD30 DAC-hoz képest visszafogottabb produkcióra számíthatunk, de csak néhány perc kellett hozzá, hogy bebizonyosodjon, a technikai különbség messze nem áll arányban az árcédulákon szereplő számokkal, de természetesen a két készüléket nem is azonos rendszerekbe szánta a gyártó. Szokásos teszt felvételeink hallgatása közben arra lettünk figyelmesek, hogy az idő és a számok úgy peregnek, hogy már a track közepén izgatottan várjuk a következőt, de annyira élvezzük, hogy nem tudjuk félbeszakítani. Kötelező örök kedvencünk egyike a The Oscar Peterson Trio - We Get Requests albumáról jól ismert You Look Good to Me felvétele lenyűgöző részletességgel adta át a jazz legendáinak előadását. A színpad elmélyült és egyben kiszélesedett, a zongorát kísérő triangulum térbeli elhelyezkedése pontosan meghatározatóvá vált és határozott, mégsem bántó csengése hallatán már elismerően bólogattunk, miközben a szoba másik felében pincemélyre menő nagybőgő érces hangjába úszó szinte megszámolható szálú dobseprű játékának hallatán mosoly ült ki arcunkra. Itt már tudtuk, hogy a Hegel HD12 még hosszú órákig szövetségre kényszeríti tomporunkat a kanapéval. Dave Brubeck Take Five-ja tovább erősítette bennünk ezt az érzést. Meleg levegős, és egyben dinamikus, nagyon pontos és megfogott játékkal örvendeztetett meg a kis norvég, úgy éreztük, hogy a szaxofonos odaállt elénk a szoba közepére és csak a mi szórakoztatásunkra adta ki tüdeje legjavát. Hiteles zenei reprodukciójának hála egyetlen pillanatra sem éreztük jazz, vagy szimfonikus zenei felvételnél, hogy ezek igenis csak bit-ek egy számítógépből. Nagy kedvenceink, Sara K., Patricia Barber vagy épp Marta Gomez, akinek Cielito Lindo című szerzeményével bizonyíthatta a Hegel, hogy énekhangok terén hogyan is teljesít, és ezen a téren igen szerényen fogalmaznánk, ha csak azt mondanánk, hogy nem okozott csalódást. A hölgyek hangja olyan valóságos tónusban és olyan erővel töltötte meg a szobát, hogy néhány felvételt újra és újra meg kellett hallgatnunk, hogy biztosak legyünk benne, nem a szoba közepén énekelnek nekünk. Mivel zenei érdeklődésünk talán több is, mint széles spektrumú, így tovább kalandoztunk Lee Ritenour, Chris Jones, Mark Knopfler vagy épp a Dire Straits gitárjátékainak világába ahol szintén elmélyülhettünk a DAC zseniálisan részletes hangjában. A húrokon csúszó ujjak, a gitártesten dolgozó kezek hangjai, a húrok feszes pendülésének minden apró részlete előkerül valamint a dobok és basszusok megfogott dinamikájának lenyűgöző összhangja még alacsony, beszélgetős hangerőn is jelen voltak. Elektronikus zenékre váltva előkerültek a Yello, Daft Punk és Röyksopp felvételei valamint Malia, Boris Blank - Convergence albuma is sorra került ahol a hangszeres zenékre jellemző térérzet fogadott minket, de mégis valahogy más formában tárta elénk a Hegel. A digitálisan alkotott impulzusok és az énekesnő hangja teljesen átjárták és betöltötték a szobát, néha olyan érzettel, mintha a hangfalalakról leválva több különböző pontról jönnének hangok. Az ének pontosan a színpad közepéről uralta a körülötte tökéletes összhangban lévő elektronikus egyveleget, melyet sokszor kanapérengető feszes tiszta basszusok kísértek, amiket például a hangszeres felvételeken kicsit visszafogottabbnak éreztünk.

Hegel HD12 DSD fejhallgató erősítő

Hogy kerek legyen a történet, természetesen nem maradhatott ki a Hegel HD12 igazi csemegéje sem. A teszt alatt végig ránk kacsintgató előlapi Jack bemenet szinte kérte, hogy megvillanthassa tudását, amit egy jó (vagy akár kevésbé jó) fejhallgatónak adni tud. A 6,3 mm-es Jack csatlakoztatása után annak rendje módja szerint a kijelző azonnal átállt a 0-60-as jelszint skálára, mellyel zöld utat kaptunk. Az első benyomásunk az volt, örülünk, hogy nem ezzel kezdtük a tesztet. A klasszikus tesztünk minden pillanatát újraélhettük, de most minden koncentráltabban jött át az összes külső zavaró tényezőt kizárva. A térérzet, a dinamika, az igazi Hegel-es részletgazdag előadásmód úgy kúszott a hallójáratokban mintha a előadás kellős közepén lebegnénk. Bizonyos zenéknél talán nem bántunk volna picivel több mélytartományt, de ez lehet akár a fejhallgató karakteréből adódó hiányérzet is.

Hegel HD12 DSD DAC belső

Extra felvonásként úgy gondoltuk, hogy kicsit kimozdítjuk a természetes közegéből, és csak próbaképp megnézzük, hogy mire képes, ha például optikai kábellel egy Sony LCD TV, vagy egy OPPO BDP-105 BD-lejátszó hangját szeretnénk "feltuningolni". Nos...érdekes tapasztalat volt az bizonyos! A jó felbontású filmek párbeszédjei és mozgalmasabb jelenetei még sztereó rendszeren is nagyobb teret kaptak, kitisztultak a részletek, testesebbek lettek a beszédhangok és az esetleges zenei betétek valóban élvezhető zenei hangon szólaltak meg, és a külső HDD-ről lejátszott zenékhez is jócskán hozzá tudott tenni az OPPO amúgy is átlagon felüli hangjához. A TV szolgáltatásai közül kedvenc Spotify, vagy Tidal lejátszási listáinkból hihetetlenül tiszta, lendületes levegős zenei hangot varázsolt. Olyannyira, hogy több alkalommal is éjfél utánig tartó random zenélgetés alakult ki, annak tudatában, hogy másnap bizony 5 órai ébredéssel kell számolni.

Vélemény

A Hegel HD12 DSD egy remek középkategóriás DAC és fejhallgató erősítő melynek hangminősége a jóval magasabb kategóriájú vetélytársakéval verseng. Ezért mindenképpen azoknak lehet ajánlott vétel, akik alapból is a norvég márka, illetve a letisztult minimalista stílusú készülékek elkötelezett hívei, vagy akiknek a kapott hang fontosabb, mint néhány olyan szolgáltatás, ami esetleg máshol megtalálható, de legtöbb esetben az ár miatt a hangminőség kontójára.

A CIKK MÉG NEM ÉRT VÉGET, KÉRLEK LAPOZZ!

Impresszum

Főszerkesztő:
Zsóka Krisztián
email: zsoka.krisztian@av-online.hu

Kapcsolatfelvétel:
info@av-online.hu
telefon: +36-30-2272035

Kiadó:

Future Life Kft.
Future Life Kft.

3535 Miskolc, Fényesvölgyi u. 16. 1/3.

 

Kapcsolat

Kérdése merült fel a szórakoztató elektronika rejtekében?
Írjon nekünk: info@av-online.hu

Médiaajánlat

Személyre szabott ajánlatért írjon a marketing@av-online.hu címre.