Wilson Seven álló hangfal teszt

2021. május 25., kedd, 22:10

Wilson audio hifi hangfal hangszóró hifi hangfal Wilson hangfal hangfal teszt hifi hangfal teszt Wilson hangfal teszt

Tavaly sikerült megkaparintanunk a Wilson Six kompakt álló hangsugárzót, ami az árfekvésében egy igazán megbízható darabnak mutatkozott. A cég a Digit sorozatban még két típust kínál, a Six aktív változatát a Six Power-t - hamarosan tesztelni fogjuk -, valamint a Seven-t, ami minden tekintetben egy magasabb lécet próbál átugrani. Nézzük, ez mennyire sikerül neki!

Wilson Seven hangfalWilson Seven hangfalWilson Seven hangfalWilson Seven hangfalWilson Seven hangfalWilson Seven hangfalWilson Seven hangfal középsugárzóWilson Seven hangfal középsugárzóWilson Seven hangfal középsugárzóWilson Seven hangfal középsugárzóWilson Seven hangfal középsugárzóWilson Seven hangfal középsugárzóWilson Seven hangfal magassugárzóWilson Seven hangfal hangszóróWilson Seven hangfal mélysugárzóWilson Seven hangfal mélysugárzóWilson Seven hangfal csatlakozóWilson Seven hangfal csatlakozóWilson Seven hangfal keresztváltóWilson Seven hangfal basszreflex

Egy nagy ugrás a Wilson Digit sorozatában

A Wilson Seven-re jó ránézni. Legyen az a klasszikus fekete, vagy a nálunk vendégeskedő világos tölgy, ami által hangulatban elvisz minket egy kicsit a skandináv gyártók által gyakran képviselt stílusvilághoz. Eléggé méretes hangdoboz, ám hátrafelé szűkülő, trapéz alakjának köszönhetően mutat egy bizonyos könnyedséget. Tömör MDF-ből készült, ehhez kapcsolódik közvetlenül a talp, ami széles filcbetéteken ül. A gyártó tehát nem látja szükségesnek tüskék vagy kúpok bevetését a stabilitás és az elcsatolás növeléséhez, amit mi elfogadunk, de nem díjazzuk.

Wilson Seven hangfal középsugárzó

A fekete kivitelnél csupán árnyalatnyi színkülönbséget vettünk észre az oldallapok között, viszont a világos tölgy esetében a talp, az elő-, valamint fedőlap fehér, így sokkal szembetűnőbb és tegyük hozzá, látványosabb az oldalsó és hátsó falak vinyl bevonata. A Wilson még a mágnesesen rögzíthető szövetek színében is nyújt választékot, hiszen a feketéhez kétfajta, eltérő árnyalatú, de szintén fekete védőszövet jár, míg a világoshoz szintén kapunk egy feketét, de a másik világos szürke, ami szerintünk jobban passzol hozzá.

Wilson Seven hangfal

A Seven minden tekintetben példás kivitelű, nagyon jó az anyaghasználata, az illesztések kifogástalanok. Érdekesség még a szövet tekintetében, hogy belül olyan formájú rögzítőanyagot alkalmaztak, ami azt hiteti velünk, hogy alatta retró hangszórókat alkalmaztak, de a levételekor természetesen jön a meglepetés, tehát klasszikus, de korántsem régimódi megoldásokkal találkozunk.

Wilson Seven hangfal keresztváltó

A Wilson Seven háromutas hangdoboz. Az alsó részbe 165 mm-es mélysugárzókat illesztettek, a felsőbe pedig egy darab 140 mm-es középsugárzót. Ezek membránja speciális szerkezetű cellulózból készült, ami elég könnyű, viszont megfelelően szilárd, a peremük értelemszerűen gumi. Bevalljuk, ránézve mi először azt hittük, hogy kevlárral van dolgunk, de közelebbről szemügyre véve és megtapintva meggyőződtünk róla - és a gyártó is ezt publikálja - hogy ez bizony a jól bevált papírmembrán. Nem csalódtunk, hiszen évtizedek óta jól működik ez az anyag, vagy valamilyen variánsa ezen a területen.

Wilson Seven hangfal középsugárzó

Ne felejtsük ki a mély- és középszekció között helyet foglaló 25 mm-es lágy dóm magassugárzót, amit elég széles panelra rögzítettek,  pedig neodímium mágnest szereltek. A Wilson Seven basszreflex rendszerű, ami manapság tulajdonképpen elkerülhetetlen. A nyílások hátul vannak, igen, kettő van belőlük, ahogyan a mélysugárzókat is. Bemenetekből szintén kettőt alkalmaztak, így lehetőség van kettős kábelezésre/erősítésre. A csatlakozók aranyozást, és minőségi bevonatot kaptak, valamint egy vájatban foglalnak helyet egészen alul, így a kábeleknek nem kell hosszan a levegőben lógniuk.

Wilson Seven hangfal csatlakozó

A Wilson Seven-t Parasound elő-végfok duónkkal, és csöves CD-játszónkkal párosítottuk, kábelek terén pedig QED, Nordost és Triangle gyártmányúakat használtunk. A hangdobozokat már bejáratva kaptuk meg, de természetesen mi is túráztattuk még őket, az elektronikákat pedig jól bemelegítettük, mielőtt belevágtunk a meghallgatásba.

Wilson Seven hangfal basszreflex

Nagy hang, viszont nem sújt le ránk

A Wilson Seven elég nagytermetű hangfal ezért mi sem volt kézenfekvőbb, hogy rockkal hevítsük fel már az elején a hangulatunkat. Nos, ez csupán félig sikerült, mert a hangnyomás ugyan bőven elegendő volt hozzá, viszont az ismert dögösség ezúttal kicsit hiányzott az előadásból. A legjobban úgy tudjuk megfogalmazni, hogy stúdióalbumot hallgatva is úgy éreztük magunkat, mint egy koncerten, de jelen esetben nem feltétlenül erre vágytunk. Valamennyire összemosódtak a hangszerek, pedig közben a ritmusszekció pontosan kivehető volt, de pl. a Dream Theater-ben a billentyűs hangszert elnyomta, csak nagyon a háttérből hallottuk, szinte aláfestésként, pedig tudjuk, hogy az ő esetükben többről van szó. A Toto dalainál is hasonló jellegű volt a Wilson Seven tolmácsolása, ami annak ismeretében, hogy a zenekar igazi koncertbanda, nem is feltétlenül hátrány, de a kimunkált hangszerelésből kevesebbet kaptunk. A ZZ Top egyszerűbb dalainál már komfortosabban érezte magát, ezek szerint a három hangszer, plusz az ének az, amit ezen a műfajon igazán ki tudott bontani, összetettebb felvételeknél az életszerűségre fektette a hangsúlyt, amibe némi pontatlanság is vegyült.

Wilson Seven hangfal középsugárzó

Kicsit visszább vettünk az agarakkal, ezért Dire Straits, majd Eric Clapton jött, és a Wilson Seven bemutatkozott egy új oldaláról. A basszus határozottá vált, ha kellett még dorombolt is, ahogyan az adott felvétel megkívánta. Szép íveket hallhattunk a gitárból, főleg akkor, amikor azé lett a főszerep, a hajlítások is szépen lecsengtek, és a torzított hangok sem estek át a ló túloldalára. A középtartomány a jelentős mélytartomány ellenére nagyon tiszta maradt, ami főleg az énekhang esetében nyilvánult meg, de itt már a billentyűs hangszereknek is a megfelelő szerep jutott. A levegőtömeg továbbra is nagy volt, de már nem a szabadtéren foglaltunk helyet, hanem a stúdióban, ahol az előadók nagyon is jól érezték magukat, a dalt pedig egy szuszra vették fel, ami adott egy újabb löketet, abban segítve így, hogy átjöjjön a zene hangulata.

Maradtunk a valódi hangszereknél, Marcus Miller által a hangdobozok meg tudták mutatni végre azt is, hogy mit jelent a dupla mélysugárzó. Temperamentumot, erőt és dinamikát, de továbbra sem esett túlzásba, inkább tisztelettel közelített a zene felé. Ez érthető, a minőségi jazzrock előtt illik is fejet hajtani, de a megfelelő lendület nélkül az egész nem érne semmit. A Wilson Seven esetében szerencsére ebből is jutott elegendő ahhoz, hogy a nagyon változatos és energikus, valamint összetett zenét úgy adja elő, hogy ne essen csorba a finomságokon, és az idővel magával ragadó hangulatot is megteremtette.

Wilson Seven hangfal mélysugárzó

Nagybőgő váltotta fel a basszusgitárt, ráadásul eleinte szólóban, és a hangdobozok újból kitett magáért. Konstrukciójából adódóan persze ezzel nem teljesített az elvártakon felül, akkor viszont igen, amikor a testes hangszer megszelídült, kíséretéül pedig seprűvel finoman simogatott dobot és zongorát kapott. A színtiszta jazz talán még jobban állt neki, mint Marcus Miller sziporkázása, és ez mindenképpen elismerést érdemel, hiszen a műfaj kihívás minden hangsugárzónak, és ebben a kategóriában már nem csupán a Wilson Seven méreteiből adódó hangtömeggel kell beérnünk, annak össze kell kovácsolódnia jobb esetben az aprólékossággal, és a finomsággal is. Nos, ez sikerült, ezen a téren tehát nem hagyott maga után kívánnivalót.

Wilson Seven hangfal középsugárzó

Egy kicsit szabadjára engedtük a fantáziánkat még a Yello, majd a Kraftwerk segítségével, és a Wilson Seven ebben az esetben is azt tanúsította, hogy kellően kordában tudja magát tartani. Mindent megmutatott, ami Svájcból és Németországból érkezett, tehát ha szórakozni akarunk, és azt szeretnénk, hogy a szintetikus hangszerkavalkád körbe öleljen minket is, nem csupán a hangdobozokat, akkor nem fogunk csalódni. A mélytartomány ugyan nem öltött szubbasszus jelleget itt sem, de rendesen odatette magát, az apró nüánszok is szétterültek az éterben, és a keveréshez igazodva itt-ott hirtelen felbukkantak a levegőben, mi pedig kapkodtuk a fejünket, pedig tudtuk, hogy mi következik.

Kamarazenével zártuk a sort, ahol szintén a középtartománynak jutott a legnagyobb szerep, de a legfontosabb jellemző ebben az esetben az volt, hogy a kíséret nagyon szépen levált, és meghúzódott hátul, a zongora pedig természetes maradt, és lágyan, de kiemelkedett közülük. A vonósok hangjában nem tapasztaltunk keménységet, de a határozottság és pontosság adott volt, viszont minden túlzástól mentesen. Nagy hangerőn főleg ezek a hangszerek tudták magukat produkálni, és elsősorban akkor, amikor főszereplővé váltak. A Wilson Seven ekkor megmutatta valódi gyorsaságát és temperamentumát, ami ebben a kategóriában nem minden esetben evidens.

Wilson Seven hangfal

Kordában tartott erő, megfelelő zeneiség

A Wilson Seven nagy lépést jelent a Six-hez képest. Árban is több, mint a duplája, de azt kell mondanunk, hogy minden egyes érte elkért forintért megdolgozik. Nagytermetű, álló hangdoboz, aminek kell a tér, tehát 20 m2 alatt szerintünk felesleges próbálkozni vele, de valamivel nagyobb nappalinak nem csak esztétikailag válhat a díszévé. Lehetne vehemensebb is, de inkább a zeneiségével fog meg minket, valamit az apróságokra is odafigyel. Nem esik túlzásokba, nem akar a falhoz nyomni, pedig megtehetné, helyette kulturáltabban közelít a zenéhez. Nem egy vérbeli rocker, bár házimozi frontsugárzójaként, főleg koncertfilmeken biztosan jól teljesít ezen a téren is, de sztereóban csak akkor, ha nagyon muszáj. Szereti a hangulatos zenéket, képes azokat visszaadni, kedvére van, ha a felvétel kimunkált, és van tartalma. Ennyi pénzért nagyon sokat nyújthat a minőségi zene szerelmeseinek, jól néz ki, és jól is van összerakva.

A CIKK MÉG NEM ÉRT VÉGET, KÉRLEK LAPOZZ!

Impresszum

Főszerkesztő:
Zsóka Krisztián
email: zsoka.krisztian@av-online.hu

Kapcsolatfelvétel:
info@av-online.hu
telefon: +36-30-2272035

Kiadó:

Future Life Kft.
Future Life Kft.

3535 Miskolc, Fényesvölgyi u. 16. 1/3.

 

Kapcsolat

Kérdése merült fel a szórakoztató elektronika rejtekében?
Írjon nekünk: info@av-online.hu

Médiaajánlat

Személyre szabott ajánlatért írjon a marketing@av-online.hu címre.