Hangfal teszt, hifi teszt, erősítő teszt, házimozi teszt, fejhallgató teszt | av-online.hu
Monitor Audio Silver 300 8G álló hangfal teszt
2026. október 11., vasárnap, 16:15
Monitor Audio audio hifi hangfal hangszóró hifi hangfal hangfal teszt hifi hangfal teszt Monitor Audio hangfal Monitor Audio hangfal teszt
Ahogyan azt ígértük, bemutatjuk a brit Monitor Audio nyolcadik generációs Silver sorozatának összes szereplőjét, így a két állványos hangdoboz után sorrendben következzék a Silver 300 8G, ami a termékcsalád kisebb álló tagja. Nőtt a méret, nőtt a teljesítmény, velük együtt pedig az ár is, mi pedig azon voltunk, hogy kiderítsük, mit is nyújt cserébe nekünk ez a kompakt, arányos és kecses hangfal, hozzá illő elektronika társaságában.
Lássuk, milyen dolog egyszerre méretet és szintet ugrani
A Monitor Audio Silver 300 8G a sorozat többi tagjához hasonlóan letisztult, klasszikus hangfalakat idéz a párhuzamos oldallapjaival, a fényes fekete, szatén fehér vagy európai dió burkolatával. Lekerekítést itt is csak a mágnesesen rögzíthető védőszövet alján találunk, viszont egészen a frontoldal tetejéig nyúlik, ahová az 50-es modellhez hasonlóan illeszthetjük az AMS 8G Atmos sugárzót, annak a grilljével pedig pont összeér, ami itt is frappáns megoldás.
Mivel álló hangdobozról van szó, talp és tüske is jár hozzá, amit a gyártó egyenesen a Platinum 3G szériájából emelt át, tehát acélból készítették, és még állítható is, így megfelelő stabilitást nyújt, továbbá valamennyire igazíthatjuk is a hallgatási pozíciónkhoz.
Az MDF-ből készült oldallapokon belül szintén ebből az anyagból készült merevítéseket alkalmaztak a hangszórók között, valamint a szükséges mennyiségű csillapítóanyagot is megtaláljuk.
A védőszövetet leemelve összesen négy darab hangszórót láthatunk, amelyek közül az alsó kettő kizárólag a basszustartományért felel. 152 mm-esek, tehát méretben megegyeznek az 50-esben találhatóval, ahogyan a membrán is C-CAM rendszerű és RST III geometriájú.
Természetesen a 76 mm-es középsugárzó is ezzel megegyező elven készült, ahogyan a vele szoros kapcsolatot alkotó 25 mm-es arany dóm magassugárzó. A négyest egy továbbfejlesztett keresztváltó tesz egésszé, pontosabban ez felelős a tartományok tisztaságáért és közös munkájáért a háromutas konstrukcióban.
Hátul ebben az esetben is jól láthatók a csavarok végei, amelyekkel a hangszórókat rögzítették, ami már jól bevált hagyomány a Monitor Audionál, hiszen remek stabilitást nyújt. A Silver 300 8G-hez kettő darab reflexnyílás jár, amelyek pereme a sorozat többi tagjával megegyező vájatokat kaptak, de a cső belül található vége is kiszélesedik, hogy ne túl direkt kerüljön ki belőle a felgyülemlett levegő, és a basszustartomány is teltebb, továbbá pontosabb legyen.
A bikábelezés lehetősége szintén elérhető a jóminőségű bemenetekkel, amelyek a tervezőknek hála a doboz alsó részén találhatók, aminek mindig örülünk, mert így nem lógnak a levegőben a csatlakoztatott drótok. Egyébként mutatós, karcsú hangfal a Silver 300 8G, ráadásul nekünk mind a három színvariáció bejött, egyedül a fényes fekete szúrta a szemünket, de nem a megjelenése, hanem kizárólag a kényessége miatt, ami sajnos ennek a változatnak a sajátossága.
Ezt a tesztet is az Extreme Audio bemutatótermében ejtettük meg, és a rendszer többi tagján sem változtattunk, tehát maradt az AVM CS 30.3 hálózatos erősítő és az Audioquest kábelek, egyedül az eddig használt állványt kellett a sarokba állítanunk.
Közepes méretű ezüst, nagyfokú tisztaság
A Monitor Audio új Silver 8G sorozatának eddig bemutatott két állványos doboza csalódást egyáltalán nem okozott, de igazán kiemelkedőt sem nyújtott kategóriájában. Sajátos megközelítéssel formálták a zenét, elvetették a monitoros megközelítést, hiszen eleve nagyobbak is voltak azoknál, így inkább testesebben, mokányabban viselkedtek, csak egy kis felszabadultság és tisztaság hiányzott belőlük, valamint az, hogy a magassugárzó megmutassa valódi kvalitásait. A Silver 300 8G esetében elég rendesen fordult a kocka, itt éreztük először igazán, hogy a Monitor Audio elképzelései kiteljesednek, a hangzás pedig olyanná vált, amit a sorozat neve és kategóriája alapján elvárhatunk.
Clapton és B.B. King közös albumát újból elővettük, ami során a hangfal eddig olyan nyíltságot mutatott, ami lazán überelte az állványos változatokat. Az egész zenét feljebb emelte, az énekhangok arányai közelítettek a tökéleteshez, mintha mindenki felébredt, vagy legalábbis felállt volna, kaptak egy kis energialöketet, megőrizve a blues melankóliáját, búbánatát, de azt frissességgel átitatva. A muzsikusok is átestek némi vérátömlesztésen, lazábban és gyorsabban játszottak a hangszereiken, de megmaradt a koruk és profizmusuk bája, tehát felszabadultságot kaptunk, ropogósságot és nagyon remek kis hangulatot.
Sinkovsky során lehetett hallani, hogy a közép és magassugárzó mennyire együtt dolgozik, és eszméletlen sokat számít az, hogy különválasztották őket a mélytartománytól, ami teljesen kihasználta a számára hagyott sok literszámot, így egyáltalán nem feszengve, hanem magabiztosan, egészségesen szólalt meg. Vehemensebb részeknél kicsit jobban megnyomta az előadást, és nagyobb sebességbe kapcsolt a hangfal, nem kevés drámát is hozzáadva a műhöz, így olyan nyitottságot és dinamikát kaptunk, amelyet az állványos hangdobozoktól sajnos nem. Kicsit olyan volt elsőre, mintha teljesen más sorozat tagjai álltak volna előttünk, pedig csupán az történt, hogy szabadabb teret kaptak a hangszórók, ezáltal a számunkra is jelentősen megnőtt a színpad.
Claptonra ismét visszatértünk, ahogyan a Rush filmzene albumát itt is elővettük, és ez volt az az előadás, amit ez a zene megérdemelt, mert igazán méltón prezentálta a Silver 300 8G, mi pedig elégedettséggel az arcunkon élveztük. Itt sem voltak túlzó mélyek, hanem stabilak, természetesek, kellően határozottak, és ebben nagy szerepe lehetett a talpazatnak is, mert nélküle valószínűnek tartjuk, hogy ezt a szintű megfogottságot nélkülöznünk kellett volna. Így viszont minden finoman egységessé vált, a megfelelő drámaiság itt is szépen ki tudott bontakozni, a részletek pedig tisztán és pontosan kitárulkozni. Minden szegmens egyforma szerephez jutott, főleg a közép és magastartomány volt az, ami igazán szárnyalt.
Elég szigorú váltás jött ezután a Slayer - Piece by Piece klasszikusával, és elsőre azt hittük, hogy ezzel fel is adtuk a leckét a hangfalnak, de az nem jött érezhetően zavarba. Persze ehhez a súlyossághoz azért finomnak és levegősnek találtuk a Silver 300 8G-t, de a dob és a gitár intenzív fajsúlya azért bőven megjelent a szobában, valóban érezhető volt a gitárok zúzása, a zenészek öntudatos játéka, és még a dühükből is jókora adagot tudott megmutatni a Monitor Audio. A Sepultura - Roots-ja során talán a keverésének köszönhetően még több brutalitást engedett meg magának a hangfal, a karakteréhez képest meglepően szigorúan lépett fel, egyedül talán az alsótartományra pakoltunk volna rá még egy adagot a szívünk szerint.
David Lynch - Crazy Clown Time című enyhén meredeknek titulálandó szerzeménye már az első pillanattól lüktetett, a művész túlvilági előadásával támasztva alá a monotonnak, kaotikusnak és disszonánsnak tűnő dalt, aminek súlyán itt is lazított egy kicsit a hangfal átlátszó hangképe, így véve le egy kis terhet rólunk, nagyobb teret adva az élvezetnek. A pulzálásba kapcsolódó leütések, zajok és némi visszhang szolgált díszítésként, a Silver 300 8G pedig megmutatta azt, hogy milyen is a művész sajátságos miliőjébe bekerülni. Itt is csupán a basszustartományból vártunk volna el egy kicsit többet, ami feszes, pontos és dinamikus volt végig, csak a sorozat állványos változataihoz képest túl finom. Vagy inkább fogalmazhatunk úgy is, hogy az ott hallható gombóc tűnt el, és letisztult minden?
Összegzés, végszó
A Monitor Audio új Silver 8G sorozatának kisebb álló hangfala egyértelműen szintet lépett a kisebb társaihoz képest, és itt nem csak a méretére kell gondolnunk. Eltűnt azok teltségérzete, minden részlet kinyílt, a magas és középszekció itt tudott igazán jelen lenni, és átlátszó, rendkívül tiszta és pontos előadást nyújtani. Nagyon jó ötlet volt a tervezők részéről, hogy különválasztották ezt a szekciót a mélysugárzóktól, illetve azok közé is merevítést illesztettek, így a basszus is határozott, naturálisabb, és konkrétabb lett. Ezen a téren keményebb zenékhez talán némi dögösség és vadság még jó lett volna, de ezt egy mélyládával, vagy más karakterű erősítővel párosítva könnyedén orvosolhatjuk. Ezeket is beleszámítva a Monitor Audio Silver 300 8G a mi tetszésünket egyértelműen elnyerte, kategóriatársaival lazán fel tudja venni a versenyt, és itt már az ár/érték arány is elég jól sikerült. A részünkről így mindenképpen jár az ajánlott vétel státusz, és már nagyon várjuk, hogy egy házimozi szett frontsugárzójaként is meghallgassuk, ugyanis a következő próbatétel ott vár rá, amit természetesen be is fogunk mutatni!
