Klipsch The Fives II aktív hangfal teszt

Megér egy ötöst?

2026. június 21., vasárnap, 15:10

Klipsch audio hifi hangfal hangszóró hifi hangfal sztereó hangfal aktív hangfal Klipsch hangfal hangfal teszt aktív hangfal teszt Klipsch hangfal teszt hifi hangfal teszt Klipsch aktív hangfal

A digitális otthoni szórakoztatás fejlődése látványosan irányt változtatott az utóbbi tíz évben. A kényelem és a teljesítmény közötti határvonalak egyre inkább elmosódnak. Óriási trendje lett a soundbar eszközöknek, bár hifire nem a legjobbak. Öt éve, az első Klipsch The Fives hangrendszert úgy a "soundbar gyilkos" becenévvel láttuk el. Második kiadása jelentősen drágult, melynek eredményeként egy középkategóriás hifi szettel összemérhető árszintre jutott. Számíthatunk újdonságokra is?

Tudjon mindent (is)

A Klipsch The Fives II legfontosabb újdonsága, hogy a nagy múltú, japán Onkyo fejlesztette a benne lévő elektronikát. Másfelől a Klipsch hangsugárzó szakértelme is adott, így olyan terméket kapunk, amely hagyományos hifi értékek és a korszerű streaming-centrikus eszközök metszéspontjában helyezkedik el, ígéretet téve arra, hogy egyetlen kompakt megoldásként helyettesít különálló erősítőket, hálózati lejátszókat és soundbar-okat.

A vállalat alapfilozófiája kezdettől a magas érzékenységre, alacsony torzításra és a széles dinamikatartományra épül, ezek fő eszköze a tölcséres sugárzó technológia. A gyártó az elmúlt nyolcvan évben következetesen tartotta magát ahhoz az elvhez, hogy a zenehallgatásnak élőnek és energiával telinek kell lennie, elutasítva a lapos és élettelen megszólalást. A The Fives II a Heritage Wireless sorozat tagjaként ezt az örökséget viszi tovább, ugyanakkor a fa furnér és a nosztalgikus hangulat mögött modern digitális jelfeldolgozás (DSP) dolgozik. Mivel 2. generációs termékről esik szó, nyilvánvaló, hogy a Klipsch sikeresen pozícionálta magát a tömegtermékek és az audiofil világ határára - ez a széria arról szól, hogyan kell vizuálisan a múltat, technológiailag a korszerűséget képviselni.

Tesztalanyunk kétségtelenül kompakt megoldásokat kereső felhasználókat céloz meg, akik a nappali szobájuk (esetleg egy átlagosnál nagyobb dolgozószoba) hangrendszerét keresik. Ez a modell a Heritage Wireless család legkisebbje, de kompaktsága ellenére univerzalitást ígér: leírása alapján kisebb és közepes méretű helyiségekben (15-30 négyzetméter) képes kiváltani egy kompakt hifi szettet, vagy akár egy prémium soundbart. Évről évre látjuk az aktív hangfal kategória bővülését, ami jelzi, hogy a felhasználók egyre inkább kerülik a bonyolult kábelezést és a különálló komponensek összehangolásának nehézségeit, preferálva a minden egyben jellegű megoldásokat. A The Fives II állhat televízió mellett, íróasztalon a monitor két oldalán, vagy egy komódon díszelgő vinyl-lemezjátszó közvetlen kiszolgálójaként. E sorok írásakor 560 000 Ft körül kapható, vagyis majdnem 70%-kal drágult az előző kiadáshoz képest, ami még a hifi, mint relatív költséges hobbi mércéjével is markáns ugrás. Lássuk, mit kapunk cserébe!

Technikai részletek

A Klipsch The Fives II tartalmaz egy 2,54 cm-es titán LTS (Linear Travel Suspension) magassugárzót, amely egy tractrix tölcsérbe ágyazva dolgozik. Ez a konstrukció az akusztikai impedancia-illesztés révén biztosítja a magasfrekvenciás energia irányítását a hallgató felé, minimálisra csökkentve a szoba falakról visszaverődő, zavaró hanghullámokat. A titán merevsége és csekély tömege lehetővé teszi a villámgyors tranziensek lekövetését és a torzításmentes megszólalást - elméletben még magas hangerőn is - bár az elődje, ahogy előző cikkünkben utaltunk rá, szituációtól függően hajlamos volt a színezésre.

A mélyközépsugárzón a korábbi rostkompozit helyett a Klipsch Reference Premiere sorozatából átvett 13,3 cm-es Jet Cerametallic membránt alkalmazzák. A kerámia és fém ötvözete olyan szerkezeti stabilitást biztosít, amely megakadályozza a membrán deformációját nagy kitérések esetén is, így feszesebb, pontosabb mélyhangokra lehet számítani.

A hangfal doboza MDF-ből készül, valódi fa furnér borítással, de az igazi innováció a belső merevítésben és az új, BMC (bulk molding compound) előlapban rejlik. Ez a kompozit sokkal sűrűbb és merevebb az MDF-nél, így az előző kiadáshoz képest jobban gátolja meg a doboz rezonanciáinak átterjedését a hangszórókra, ami tisztább és transzparensebb hangképet eredményez. A hátoldalon elhelyezkedő, ugyancsak tractrix geometrián alapuló reflexnyílás a levegő turbulenciájának csökkentését szolgálja, hogy a basszusokat kevésbé befolyásolja a doboz szobán belüli elhelyezkedése.

Az Onkyo által biztosított elektronika képes a Dolby Atmos tartalmak dekódolására és virtuális térbeli leképezésére. Leírása alapján a rendszer nem csupán két csatornát szólaltat meg, hanem a DSP algoritmusok segítségével virtuális magassági és térhatású csatornákat generál. Ejha! A csatlakozó paletta rávilágít a termék sokoldalúságára: az eARC képes HDMI 2.1 bemenet lehetővé teszi a tömörítetlen, nagyfelbontású jelfogadást a televízió felől, miközben a CEC funkciónak köszönhetően a tévé távirányítója képes vezérelni a hangfalakat is. A hálózati képességek WiFi integrációval emelkedtek új szintre (de maradt egy Ethernet csatlakozó is), támogatva a legnépszerűbb streaming platformokat, mint az Apple AirPlay 2, a Google Cast, a Spotify Connect és Tidal Connect. Az analóg világ kedvelői számára a beépített, kapcsolható MM phono előerősítő fogad vinyl lemezjátszót, míg az USB-C bemenet számítógépes kapcsolatot teszi lehetővé 24 bit/96 kHz felbontásban, a PC-k és laptopok hangminőséget rontó, alaplapi zaja nélkül.

Küllem

Az első The Fives mesterien ötvözte a nosztalgikus elemeket a modernebb prémium anyaghasználattal. Ami a nosztalgia részét illeti, az némileg alábbhagyott a II. generációnál. A korábbi, négyzetrácsos mintájú előlap helyett egy visszafogottabb, ívelt szélű védőselymet kapunk. A dobozok külseje már nem az a szemgyönyörkködtető dió furnér. Prémium vinyl-ként hivatkoznak rá, de aki jobban ért a bútorokhoz, távolról is megmondja, hogy nem igazi fa. A védőselyem alsó sarkában díszelgő emblémát leszámítva nem sok "heritage feeling" maradt, a csomagoláson lévő hangulatképek jobban megadják ezt, mint maga a termék. Viszont az illesztések pontosak, a dobozok koppintásra meghökkentően tömören reagálnak és a súlyuk is bizalomgerjesztő. Vagyis a vizuális körítés visszafogottabb, de a kivitelezés ennek ellenére masszívabb, mint az elődnél.

A felső panelen elhelyezkedő, megmunkált alumínium tárcsa jelszint vezérléshez (hangerőszabályzás) szolgál. Forrás választásra rögtön emögött, egy többfunkciós nyomógomb szolgál, RGB LED társaságában. Ami korábban kifogás tárgya volt (az előlap irányából nincs vizuális visszajelzés), nem hatotta meg a Klipsch mérnökeit, de az eredeti koncepciót letisztultabb irányba vitték, ami pozitív.

Alapértelmezetten a feketére fújt cerametallic membrán és a monumentális tölcsér látványa fogad minket. Ez önmagában olyan extravagáns látvány, amit felesleges selyem mögé rejteni (hacsak nem az a célunk, hogy unalmassá tegyük a dobozokat). A tervezők figyelmet fordítottak az apró részletekre is, mint például a hangfalak alján elhelyezett parafaborítás vagy csúszásgátló réteg - bár ezt (saját tapasztalatból) érdemes mihamarabb egy hatékonyabb vibrációcsökkentő készletre cserélni. Mi saját IsoAcoustics alátéteinket alkalmaztuk, de aki sokallná azok árát, már egy alapszintű tüske szettel is finomabb hangzásra számíthat, éppúgy, mint bármilyen hifi hangsugárzónál. Egyébként opcionális állvány is kapható hozzá KS-28 néven, amire fel tudjuk csavarozni a dobozokat.

Használat közben

A hangrendszer üzembe helyezése nem tartott tovább öt percnél. Az elsődleges hangfal tartalmazta a teljes erősítést és a csatlakozókat, ezt egy mellékelt, speciális 4 méteres, 4-pólusú kábellel kellett összekötni a másodlagos sugárzóval. A kipróbált streaming alkalmazás (Spotify) hamar felismerte és gond nélkül vezérelte a rendszert.

A finomhangolás a Klipsch Connect Plus alkalmazáson keresztül történt, amely okostelefonon és táblagépen is elérhető. Az alkalmazás lehetővé tette firmware-frissítések telepítését, 5-sávos EQ testreszabást és más kényelmi funkciókat (mint a HDMI ajakszinkron). Korábban, más "okos" aktív hangfalaknál volt mód arra, hogy aszerint módosítsuk a karaktert, hogy íróasztalon, szobasarokban, vagy állványon helyezkednek-e el a hangsugárzók. Szívesen láttunk volna ilyen lehetőséget, beleértve egy szabadabban módosítható EQ-t - bár az öt sáv is több, mint a régebbi időkben megszokott kettő, vagy három. Esetünkben szobasarokba került a bal oldali sugárzó, de a 80 Hz-es sáv 3 dB mértékű csökkentésével sikerült kompenzálni a felgyülemlett basszust.

Aminek még örültünk volna: Az új Sevens és Nines rokonok tartalmaznak Dirac Live szobaakusztika korrekciót. Ezt kicsit hiányoltuk a The Fives II-ből. Ahogy lentebb szó lesz róla, a hangja tetszést váltott ki, de funkcionálisan még valami kis plusz jól jönne, hogy erősebben megszorongassa közelebbi riválisait. Másfelől a beépített WiFi-vel nekünk valahogy nem sikerült kapcsolódni a helyi hálózathoz, csak közvetlen Ethernet kapcsolattal. Egy 5 000 forintos switch segítségével bárki könnyen megoldhatja, hogy vezetékesen csatlakoztassa saját The Fives II-it az internethez, de korábbi streaming-képes eszközök többségénél nem volt ilyen döccenő. Talán egy FW-frissítéssel megoldódik. Másfelől került egy USB-A csatlakozó is hátulra - csak hát minek. A csatlakoztatott adathordozó tartalmát az alkalmazáson keresztül nem tudjuk böngészni, mindössze WAV és MP3 fájlok lejátszása lehetséges, a számok között a távvezérlővel tudunk előre-hátra léptetni és ennyi.

Hangminőség

A The Fives II hangkaraktere a Klipsch klasszikus értékeit tükrözte: élénk, dinamikus, rendkívül széles virtuális színpad képpel. Nem éppen egy neutrális, analitikus stúdiómonitorról van szó, hanem egy olyan hangfalról, amely a zene élvezetére és a bevonódásra fókuszál. A magas tartomány a titán dóm és a tölcsér párosának köszönhetően rendkívül részletezően dolgozott, szorgalommal mutatta be a hangszerek textúráját és a felvételek atmoszféráját. Bár a tölcséres technológia néha hajlamos lehet a túlzott élességre, az Onkyo által finomított DSP érezhetően finomította az éleket a korábbi generációhoz képest, így a hangzás hosszú távon is kevésbé vált fárasztóvá.

A középtartomány transzparens volt és nyílt, az énekhangok kiemelkedtek a hangusgárzók síkjából, ami egy pezsgő, életteli (és a vártnál élénkebb) hatást eredményezett. A cerametallic membrán elegendő testet és jelenlétet ad a fúvósoknak és a húros hangszereknek. Az alsóbb frekvenciák a doboz méretéhez képest döbbenetes energiával szóltak. Bár az elektronika lehetőséget nyújtott dinamikus basszuskiemelésre (melynek során aktívan figyelte a hangerőt, és alacsonyabb szinteken emelte a mélyhangok intenzitását, így halkan is megmaradt a zene alapja és lüktetése), közepes terhelésen anélkül is meglehetősen határozott, telt basszusokat kaptunk. 50 Hz-től lejjebb már nem szívesen dolgozott a kis hangfalpár (amit őszintén jelzett a specifikáció is), ennek ellenére a szoba szélei felé haladva tapasztaltunk olyan 40-45 Hz közötti erőteljes effektusokat, melyek egy belépőszintű mélysugárzónak is becsületére váltak volna. A kanapé nem rezonált be alattunk, de a The Fives II teltsége, testessége anélkül is meghökkentő volt. Bátor basszus szabadult ki belőle, ami sok nagyobb űrtartalmű doboznak is becsületére vált volna.

A kettős erősítéssel történő hajtás lehetővé tette a jobb kontrollt és a nagyobb dinamikai csúcsok kezelését. A rendszer 103 dB-es maximális hangnyomása (SPL) finoman szólva is bőven elegendő ahhoz, hogy egy átlagos nappaliban masszív házibulis élményt nyújtson. Megfigyeléseink szerint a hangfal alap karaktere egész magas terheltségig (kb. 75-80%) megmaradt, ezt követően azonban a fizikai korlátok és a DSP védelmi mechanizmusai miatt a dinamika némileg összeszűkült, és a magasak kerültek túlsúlyba, ami már nem igazán az élvezhetőséget szolgálta. De szinte bármit játszottunk le e terheltségi szinttől lejjebb, egyfajta mosolyogtató, energikus érzet mindig társult még a legegyszerűbb internetrádió műsorok mellé is.

Az új BMC előlap és a lekerekített élek valóban jobban segítenek a hangoknak leválni a dobozokról, így nem két pontszerű forrást hallottunk, hanem egy összefüggő "képet", ahol a hangszerek pozíciója egész jól sikerült meghatározni. A Dolby Atmos virtualizáció bekapcsolásakor a térérzet vertikálisan is kitágult, ami filmeknél és Atmos-mixelt zenéknél (pl. TIDAL Atmos) egyértelműen több információt és nagyobb bevonódást eredményezett, mint a hagyományos sztereó leszerelés - bár a szobában ténylegesen, fizikailag elhelyezett magassági sugárzók élményétől azért messze állt.

Műfaji értelemben kétségtelen, hogy egyfajta mindenevőre törekedtek a Klipsch mérnökei, de főleg rock, metal, a modernebb jazz és pop képezte fő erősségét. A lábdob erejét és az ütős hangszerek lecsengéseit gyorsan, megfogottan ábrázolta. Dave Brubeck és nagybőgő pendüléseinek jókora testességet adott, ami hozzáadott az élénkség érzetéhez. Filmzenékkel (a filmes dialóg, effektusok és zenei sáv egymástól elkülönítése) is ügyesen bánt annak ellenére, hogy a klasszikus zene önmagában kevésbé képezték erősségét. Peter Frampton - Buried Treasure c. rock nótája azok közé tartozott, aminél leginkább megmutatkozott, hogy miben jó a The Fives II. Pezsgő, felszabadult módon jelenítette meg az elektromos gitár riffeket, ilyen értelemben a termék amerikaisága nem hazudtolta meg önmagát.

Alternatívák

Legszorosabb riválisa kétségtelenül a KEF LSX II, mely árban és funkciókban hasonló, de formailag és hangkarakterben mégis egészen mást képvisel. A Klipsch-ben ott van az amerikai/japán erő és fegyelem kettőssége, míg a KEF inkább az angol kifinomultságot testesíti meg. Említést még az SVS Prime Wireless Pro, mely a maga kategóriájában még ma is erősnek számít annak ellenére, hogy a Klipsch The Fives II-höz hasonlóan nélkülözi a szobakorrekciót - viszont rendelkezik előlapi kijelzővel, lakkozott külseje hajszálnyit elegánsabb és e sorok írásakor majdnem 180 000 forinttal olcsóbb.

Végszó: Kinek ajánljuk?

A Klipsch The Fives II-ben ott van az Onkyo könnyed dinamikája, de közben a vad amerikai izom is. Ez egy különös kettőséget nyújt: zenehallgatás közben kijönnek apró részletek, velük együtt (akár egyidejűleg) kemény, határozott, méretet meghazudtoló basszus és koherens, tág színpadkép is jön. Azoknak készült, akik a zene pezsgését, izgalmát nem akarják fakó keretek közé szorítani. Előnyei közé tartozik funkcionális sokoldalúsága is, bár a jelenlegi felhozatalban számos riválist lehet említeni, melyek megközelítik.

Ami igazán tetszetős tulajdonsága, hogy viszonylag kompakt mérete ellenére simán betölt akár 20-25 négyzetméteres szobákat is. Basszusai teltek és gazdagok, aki pedig falrengető hatásra tart igényt, később bármikor ki tudja egészíteni további aktív mélysugárzóval. A korábbi nosztalgikus esztétikát érzékelhetően modern irányba terelték az elődhöz képest de ettől még izgalmas alternatíva marad a The Fives II sokak számára, akik először vinnének haza egy jobb minőségű minden-egyben hangrendszert, viszont inkább egybeépített megoldást tűztek ki. A manapság legfontosabbnak számító bemenetek mind belekerültek, ráadásul a DSP és kettős erősítés nagy eséllyel jobb dinamikát és részletességet nyújt, mintha ugyanezt a pénzt egy különálló onkyo erősítőre és hasonló méretű Klipsch hangfalpárra fordítanánk. Az összképet érdemes tehát figyelni, ami 500 000 Ft körüli árával, ezzel a tudással és hanggal nem forradalmi, de kétségtelenül versenyképes terméket eredményez.

1 2

Következő oldal >