Bowers & Wilkins 804 D4 high end álló hangfal teszt

2022. február 21., hétfő, 21:35

BW audio hifi hangfal high end Bowers Wilkins Diamond Series BW 800 Bowers hangfal BW hangfal hifi hangfal hangfal teszt hifi hangfal high end hangfal Bowers Wilkins 800 high end hangfal teszt

A Bowers & Wilkins 800 Series Diamond családjának már a korábbi D3 verziója is számos díjat bezsebelt és komoly high end rajongótábort tudhat magáénak. A fejlesztések azonban nem álltak meg, az angolok nem ültek a babérjaikon és nemrégiben bemutatták a széria legújabb immár D4-nek keresztelt hangsugárzóit, amelyből a 805 D4 állványos után most az eggyel nagyobb, tehát a legkisebb álló modellt, a 804 D4-et teszteltük.

Külső és belső tulajdonságok, fejlesztések, technológiák

A Bowers & Wilkins a Diamond sorozat előző, D3 állomásának bevezetésekor a hangsugárzóikat érintő addigi legátfogóbb módosításokat hajtotta végre, mintegy 600 ponton fejlesztettek az előző szériához képest. A D4 sorozat is javarészt ezekre a fejlesztési alapelvekre épül, de több ponton tovább finomítva azokat. A merev, fordítottan ívelt ház teljes hosszúságában egy alumínium gerinccel rendelkezik, kapott egy Connolly bőrrel díszített alumínium felső részt és egy új, a hátsó gerincre szerelt keresztváltót. A reflexnyílása most nem előre, hanem lefelé irányul egy alumínium talapzatra, illetve az új sorozat összes háromutas hangdobozához hasonlóan a középsugárzó egység itt is a B&W forradalmian új Biomimetikus felfüggesztési rendszerével rendelkezik.

Lássuk mindezt részletesebben! A B&W 804 D4 egy háromutas álló hangdoboz, tömege 37 kg, névleges impedanciája 8, minimum impedanciája 3 Ohm, érzékenysége 89 dB. A 800 Series többi tagjához hasonlóan a 804 D4 is négy különböző színváltozatban kapható: fényes fekete, szatén rózsafa, szatén dió és fehér. Nálunk a szatén rózsafa változat járt, a selyemfényű, párba válogatott furnérbevonat gyönyörű, a felületkezelés csodálatos, a prémium kategóriának megfelelő.

A hangdoboz nem is hasonlíthatna kevésbé a hagyományos dobozformára, de ez nem ért minket meglepetésként, hiszen jól ismerjük az elődök formavilágát: amikor a 800 Series Diamond dobozainak megtervezésére került sor, a B&W egy U alakú forma mellett döntött. A D3-as sorozatban már bevezetett "fordított kabinet" technológiát itt is meghagyták, a doboztest egyetlen, összefüggő ívet alkotó rétegelt falemezből készül, amelynek hátsó részén csak a lehető legkisebb rést hagyták, ami még pont elegendő az alkatrészek beépítéséhez. Ez a merevebb, szilárdabb szerkezet a gyártó szerint sokkal jobban ellenáll a mechanikai rezonanciáknak és a hangvisszaverődés csökkentése révén biztosítja a hang jobb terjedését. A jobb hangzás és a nagyobb merevség érdekében a doboztest egy új alumínium felső lapot kapott, ez a kialakítás pedig egyúttal tökéletes rögzítési pontot biztosít a teljesen új Leather by Connolly (a világ legelőkelőbb autóiban megtalálható) bőrborítás elkészítéséhez is. Ez a sötét színű modellek esetén fekete, a világos színűeken világosszürke színű, a nálunk járt példány fekete bőrözése valóban luxust sugárzott, ez a kézműves munka is minden tekintetben hibátlan.

A 804 D4 is részesült a továbbfejlesztett Matrix merevítés előnyeiből, ami lényegében egymásba illeszkedő paneleket használ és ezzel belülről minden irányból erősíti a hangdoboz falát. Ezzel egy olyan, a hajótestekben alkalmazott megoldáshoz hasonló minden irányban hatékony belső merevítést alkottak, így a doboztest lényegében akusztikailag közömbös lesz, a csökkentett rezonancia révén pedig a gyártó szerint hitelesebb hangszínpad jön létre.

A B&W azzal célozza meg a 804 D4 potenciális vásárlóit, hogy akik a hagyományosabb esztétikát jobban szeretik, azok azt épp ebben a hangdobozban találhatják meg - a nagyobb modellekből ismert és ott már bevált tervezési elveket pedig itt is követték. Ez a narratíva nyilvánvalóan a B&W egyik legismertebb jellemzője, a 801, 802 és 803 esetében használt, teljes egészében alumíniumból készült és ezért a középsugárzónak hihetetlenül merev és szilárd házat biztosító Turbine fej hiányát hivatott tompítani. Kétségtelen, hogy a Turbine fej megléte vagy nem léte alapvető a B&W hangfalak külső megjelenése szempontjából (a 803 D4 az első a sorban, amely megkapta), ugyanakkor a 804 D4 vagy a 803 D4 közötti választást nemcsak az esztétika határozza majd meg, hanem a hallgató szobájának mérete, nemkülönben a rendelkezésre álló büdzsé is. Azon az árszinten ahol a 804 D4-et találjuk, ennek a technológiának a használata egész egyszerűen még nem fért bele a csomagba, a 804 D4 középsugárzója ezért nem Turbine fejben helyezkedik el, mintegy külön egységet képezve a közép szekció tekintetében, hanem itt "a hagyományosabb esztétika jegyében" a dobozba lett beépítve a mélysugárzók fölé. Egyet leszögezhetünk: a B&W 804 D4 külső megjelenése makulátlan, kivitele pedig mind az anyaghasználat mind a felületkezelés tekintetében csodás és a Turbine fej hiánya ellenére a középtartomány megszólaltatása tekintetében sem érheti szó a ház elejét - de erről később bővebben mesélünk.

A középsugárzóknál járva fontos tudnivaló, hogy a 800 Series álló modelljeiben a középsugárzók négy kulcsfontosságú B&W technológiát alkalmaznak: a Continuum membránt, az FST-t (Fixed Suspension Transducer/fix felfüggesztésű hangszóró), a Biomimetikus Felfüggesztést és a középsugárzó elcsatolását. A gyártó saját bevallása szerint évtizedekig meg volt győződve róla, hogy a sárga színű, aramidszálas középsugárzó membránjuk hangzásán semmi sem javíthat, de a fejlesztéseket mégis folytatták, melyek végső soron a Continuum membrán technológia megszületéséhez vezettek, amely át is vette a stafétát. Az FST középsugárzó maximalizálja a Continuum membrán hatását a kúpok válaszidejének és a hangátvitel integritásának javításával. A Continuum membrán fejlesztését követően egy másik hangszóró elemre, a pillére koncentráltak, ennek eredménye lett egy vadonatúj Biomimetikus felfüggesztés, amely a B&W szerint azáltal forradalmasítja a középsugárzó membránjának teljesítményét, hogy jelentősen csökkenti a nemkívánatos légnyomást és az elszíneződést, amit egy hagyományos pille generálhat. Az elcsatolás a hangfal mélyhangszórói által okozott rezonanciák távoltartásáért felel - a gyártó elégedett az eredménnyel, szerintük a középtartomány tekintetében olyan transzparenciát sikerült elérniük, amelyről korábban nem gondolták, hogy lehetséges.

Ha a Turbine fejet nem is, de az ugyancsak ikonikus, a hangdoboz tetejére kiültetett tömör magassugárzó házat a 804 D4 is megkapta, mégpedig annak legújabb változatát: hosszúkás formája a korábbinál hosszabb csőbetétes rendszert rejt, ami a gyártó szerint még szabadabb és nyitottabb hangzást eredményez a magas frekvenciákon. A gondosan elcsatolt házat továbbra is egyetlen alumínium tömbből marták ki, hogy ennek köszönhetően jobban ellenálljon a rezonanciáknak. Az egész Diamond sorozat nevét adó elem változatlan maradt: a tömör magassugárzó házba továbbra is a B&W mára már legendásnak számító gyémánt dómja került. A 800 Series Diamond családhoz kifejlesztett gyémánt dómok a hangszóró rezonanciafrekvenciáját már a D3-as sorozatban 70 kHz-es értékig emelték, a D4-esek ugyanezt a minőséget nyújtják.

Az Aerofoil membránnal szerelt mélysugárzók is a D3 sorozat fejlesztéseinek eredményeként jelentek meg. Ez kiválóan oldja meg az alacsony tömeg és a nagy merevség kombinációjának problémáját, a szénszálas héjnak és a változó profilú habmagnak köszönhetően. A fejlett számítógépes modellezésnek és az új speciális magnak köszönhetően egy változó falvastagságú membránt alkottak, mely pontosan ott a legmerevebb, ahol az a leginkább szükséges. Ennek az optimalizált formának köszönhetően a dugattyúszerű viselkedés még a hallható, magasabb hangtartományokban is tökéletes, így precíz, kontrollált és életszerű hangzást eredményez. A 804 D4 mélyhangszórói új, habszivacs Anti-Resonance Plug porvédő sapkát kaptak, amelynek hozzáadásával alacsonyabb torzítás és még tisztább basszus érhető el. A két Aerofoil mélyhangszóró egy alumínium keretben található, amely mindegyike egy belső alumíniumlemezhez, majd a ház legmerevebb részéhez van rögzítve. Ezek az egyetlen darabból kialakított szerkezetek teszik lehetővé a tiszta, pontos basszus reprodukciót - így szól a gyártó ígérete.

Tekintetünket ismét a külső felé fordítva szembetűnő, hogy az előlapi reflex port eltűnt, de a kialakítás továbbra is basszreflex rendszerű, csak a 804 D4 lefelé irányuló Flowport reflexnyílása már egy masszív alumínium talapzatra irányul, ezáltal is szabályozva a nem kívánt rezonanciát. Ami ugyancsak nem látszik, hogy az áttervezett keresztváltót a hátlapi merev alumínium gerincre szerelték. Ez a kialakítást elszigeteli az érzékeny kondenzátorokat a légnyomás miatt őket érő nemkívánt hatásoktól és egyúttal hatékony hűtést is biztosít. A hangsugárzó maximális stabilitásának érdekében a tüskéket is áttervezték, de továbbra is tartozék a gumibevonatú láb, ha valaki inkább azt használná. A kábelcsatlakozókat áttervezték, a csomagolás korrekt minőségű jumper kábeleket tartalmaz, az installáció pedig gyerekjáték - eltekintve a tekintélyes tömeg miatti mozgatás nehézségeitől, de minden a kezelhető határokon belül marad.

Tesztkörnyezet

A hangdobozokat alapos bejáratást követően teszteltük, szokásos bejárató lemezünket először alacsony majd magas hangerőn lejátszva, mintegy 10 napon át. A bejáródott hangfalakkal roppant élvezetes volt az együtt töltött idő, repültek az órák, a 804 D4 pedig csak zenélt és zenélt. A tesztelést az AudioMe Consult teszt szobájában végeztük, ahol a Naim NDX 2 streamer/DAC és Naim SUPERNAIT 3 integrált erősítő illetve Norma REVO DS1 CD-játszó és Norma REVO IPA-140 integrált erősítő voltak segítségünkre. A berendezéseket Creaktiv Audio 1 készülékállványra helyeztük, a tápszűrést az AudioQuest Niagara 7000-re bíztuk, Hurricane HC és Blizzard Xtreme tápkábelek, Fire RCA/Yosemite DIN interkonnekt és Robin Hood Zero hangfalkábel társaságában. A hangdobozok minden összeállításban könnyedén muzsikáltak, tökéletesen szembesítettek az eléjük kötött berendezések minőségével.

Meghallgatás

Mark Egan: As We Speak

Tökéletes egységgel és összhanggal szólalt meg a lemez címadó dala. Abercrombie gitárja mellett a cintányér játék teljesen kitöltötte a teret, Egan játékának hibátlan alapjaira tökéletesen épült fel a másik két hangszer. A basszusszóló intonációja, húzása, egyaránt hibátlan volt, a ritmika és a megindulások úgyszintén. A SuperNait-et alig negyed hangerő fölé állítva kb. 85 dB hangnyomást kaptunk a dobszóló során, ami bőven elegendőnek, a hangminőség pedig kiemelkedőnek bizonyult. A 804 D4 ugyan a legkisebb álló modell, de szobánkban nem hagyott kívánnivalót maga után. A hang bársonyos és kellően telt volt, a felbontás és színezetlen középtartomány pedig a B&W-től megszokottakat idézte, de mindent egy könnyen emészthető, barátságos formában tálalva kaptunk meg.

Pat Metheny: Tell Her You Saw Me, Last Train Home, Song for the Boys

A vonósok révén felépített alapra tökéletes harmóniában érkezett Metheny visszafogott gitárja, a lassú játék ellenére a feszültség végig megmaradt, a gitár szinte beszélt, mesélt. A második részben, amikor Metheny fekvést vált az alap ugyanolyan tökéletes maradt és a tambura játék imitálása is az volt, majd a hangulat fokozása után a nyugvópontra visszatéréssel a nyújtott élmény csodás. A térábrázolás kiemelkedő, a transzparens középsáv ugyancsak.

A Last Train Home-ban a bariton gitár minden erőssége megjelent a hangban, a basszus húr játéka leheletnyivel talán lehetett volna vékonyabb, de a ritmika példás, a lecsengéseket és a felvétel hiányosságait is megkaptuk - de utóbbit nem az arcunkba vágva, a hangfal anélkül maradt kellően analitikus, hogy közben átesett volna a ló túlsó oldalára.

A Song for the Boys elsöprő dinamikával szólt, a 804 D4 egészen frenetikusan bontotta ki a harmóniákat, a bariton gitár telt, testes basszus hangjait (amikor Metheny használta azt a húrt) hibátlanul kaptuk meg. A középsávban a felbontás makulátlan, a ritmuskövetés mondhatni kategória teremtő volt, a gitár tiszta magashangjai tökéletessé tették az élményt. A háttérhangok is és a bal kéz játéka is fantasztikus egységet közvetített. A precizitás, pontosság, dinamika, ritmika, hangindítás, lecsengések, térmélység minden a helyén volt - nem mintha a hibákat kerestük volna, de nem is igen akadtak.

Eric Clapton: Modern Girl, Superman Inside

A Modern Girl-ben kellően testes lábdob/basszus kettőst kaptunk, majd elkülönülő mélységben tárultak elénk a hangszerek, a három kísérő gitárszólamot végig tudtuk követni és a "blind" vokál minden tagja hibátlanul különült el, csakúgy, mint amikor Clapton maga is beleénekelt a vokálba pár díszítést. A rövid gitárszóló is magától értetődő egyszerűséggel szólt.

A Superman Inside is nagyon meggyőző volt, a hangfal tökéletes boogie faktorral, vastagon, és ellenálhatatlanul muzsikált. A lábdob basszus kettősére a Hammond, a zongora és a két gitár tökéletes ritmikával érkezett. Ez a szám annyira jól szólt, hogy feljebb vettük a hangerőt, de 95 dB feletti hangnyomást produkálva is minden könnyed, magától értetődő volt, a koncertélmény azonban így lett teljes. Széles, levegős volt színpad, szinte láttuk a zenészeket.

Deák Bill Gyula: Az legyél aki vagy

A Király meséi lemez utolsó dalát is koncerthangerőn hallgattuk. A vokál és a tér hatalmas volt, Bill itt régi önmagát idézte. A felvétel persze nem hibátlan, de többek között a nagyon pontos és energikus lábdob-basszusnak köszönhetően a megteremtett hangulat mégis az volt. Előfordul, hogy az "audiofil"-nek minősített hangsugárzók nem képesek igazán megbirkózni a blues-zal, de itt szó sem volt erről, ha a felvétel tiszta, azt kaptuk, ha koszos, akkor azt - és ennek mindig így is kell(ene) lennie.

Flying Pickets: Here Comes the Flood

Amikor Peter Gabriel első tévés fellépésén előadta ezt a dalt, az mondhatni rocktörténeti pillanat volt. Itt a 804 D4 levegősen, basszus energiákkal telítve, fantasztikus térből megszólalva, semlegesen, az énekeseket különválasztva szólaltatta meg. Igazi élmény volt az egész lemez, de emellett főleg a Long Train Runnin’ emelkedett ki, a Keep Forgettin’ pedig igazán vicces volt az effektekkel, a 804 D4 stílusfüggetlenül szállította az élményeket.

Mokave: Gloria’s Step

Gördülő zongorahangokat kaptunk, a 804 D4 pedig Glen Moore bőgőjátékának a legkisebb rezdüléseit is képes volt átadni. Hallottunk már nagyobb bőgőt, de csak nagyobb hangfalakból, a hang pedig egészében véve nagyon egységes volt, a finom részletek megszólaltatása pedig tökéletesen sikerült.

Nikola Parov: Live at Womex: Shto Kaszmete

Ahogy már megszoktuk, tökéletes volt ritmika, a gyors futamok hibátlanul szólaltak meg, ezzel a szaggatott ritmusú muzsikával is nagyon éltek a hangfalak, amire a Szép sem vagyok se nem jó rátett még egy lapáttal! A részletek teljes egésszé álltak össze. A trombita-szájharmonika-gitár-bőgő-brácsa-ének tökéletes összhangban, a részleteket a mikro és makrodinamikát tekintve is példásan szólt. Ezen a felvételen (szerencsére) az sz hangok élességén nem tompított, mert ez ilyen, de attól még nagyon élő. A szám húzása fergeteges, a tér pontos volt, és amikor nagyon hangosan hallgattuk akkor sem esett szét - az erősítők tökéletesen kezelték a hangfalakat.

Chopin: cisz-moll impromptu, op. 66 ("Fantaisie-impromptu")

A tragikusan rövid, mindössze 39 évet élt zeneszerző művének lassú része több népszerű dalnak szolgált mintaként, mi pedig Daniil Trifonov előadásában hallgattuk. A Chopinra jellemző zongorajáték sima eleganciáját, kecsességét és intenzív kromatikáját nemcsak a zongoraművész, hanem a hangfal is tökéletesen tolmácsolta: mindkét kéz játékát, a lassú és a gyors részeket egyaránt. A finom részletek megszólaltatása ugyanolyan kiemelkedő minőségben sikerült, mint a dinamikus, elsöprő lendülettel érkező futamoké.

Michel Petrucciani Trio: Training, Home, A Little peace in C for you, Love Letter, Cantabile

Szétváltak a szólamok, Anthony Jackson játéka kottázható volt, 6-húros Fodera basszusgitárjának hangjai nemcsak masszaként voltak jelen, a közönség tapsolása pedig ugyancsak élethű. A felvétel érthető módon Petrucciani zongorajátékára van kihegyezve és annak ellenére, hogy a “kis ember” helyenként vétett ugyan apró hibákat, de zsenialitása és a lényéből áradó muzikalitás mindent felülírt és ezzel nemcsak a jelenlévőket ragadta magával, hanem a lemezt hallgatókat is. Gadd mesteri dobkísérete hibátlan alapokat teremtett, a B&W 804 D4 pedig a hangszerek testét, a hangok lecsengéseit is kitűnően tolmácsolta. Vannak részek, mint pl. a Home kezdete, amikor a trió másik két tagja is csak hallgatja az andalító dallamot, majd belépésükkel válik a muzsika teljessé, a hangdobozok pedig sziporkáztak a túlzott analitikusságba még épp nem hajló, de minden részlet torzítatlan megszólaltatására igyekvő prezentációval.

Jackson szólója a Little Peace-ben megfelelően definiált, Gadd dobszólójában a lábdob kiváló, Jackson itt már pont lezárná az improvizációját, hiszen a koncert nem róluk szól, de Gadd a közönség örömére még folytatta, közben a teremakusztikát is hallhattuk, végül a szóló végének metronóm pontosságú ritmikával érkező lezárása is megvolt. Petrucciani billentései, leütései nagyon jellemzőek, ezt pedig a hangdobozok a maguk valójában tárták elénk, de könnyen emészthető formában, mint ami magára Petrucciani-ra mindig is jellemző volt. A hangképben kaptunk némi bársonyosságot, ami a korábbi szériákban nem volt meg, de ezzel a 804 D4 még szerethetőbbé vált, mint elődje. A Cantabile harmóniái a piano-tól forte-ig növelt hangerő és a dinamika tekintetében egyaránt varázslatosak voltak.

Összegzés

A Bowers & Wilkins által elvégzett módosítások, finomítások a 804 D4 esetében telitalálatnak bizonyultak, az aktuális modell minden tekintetben felülmúlja sikeres elődjét, nemcsak szépsége, hanem hangzása miatt is nagyon könnyű megszeretni. 1,5 millió forinttal kerül többe, mint állványos testvére (a gyári állványával) és ez az árkülönbözet egyáltalán nem tűnik túlzónak - a végösszeg persze magas, de a nyújtott minőség is ezzel arányos. A "hangdoboz" űrtartalma és a mélyhangszórók átmérője némiképp limitálja a hangtömeget, a nagyobb modellektől itt kaphatunk többet, mint ahogy azt a 802 D4 meghallgatásakor tapasztalhattuk is. Azonban a 804 D4-nek nincs szégyenkezni valója, közepes méretű szobákban is megállja a helyét, illetve kézenfekvő előrelépést jelent az egyébként remek, állványos 805 D4-hez képest. Egészen kivételes tisztaságot, félelmetes precizitást és a méretének megfelelő basszustartományt, bársonyos, transzparens középsávot kaptunk tőle, amelyet a jól ismert Diamond magassugárzó képességei tökéletesen egészítettek ki. A hangsugárzó ezzel egy teljes csomagot kínál, amellyel be is váltja a gyártó ígéreteit. Egész biztosak vagyunk benne, hogy az adott árkategóriában a Bowers & Wilkins 804 D4 egy megkerülhetetlen szereplő és hozzánk hasonlóan, tulajdonosainak is rengeteg kellemes élményt szerez majd. Ugyan fájó szívvel adtuk vissza a forgalmazónak, de könnyű szívvel jutalmazzuk Kiváló Termék elismeréssel!

1 2

Következő oldal >