Kábelek a kukában

2013. április 29., hétfő, 14:45

kábel USB kábel LAN kábel Ethernet kábel mini USB USB-A USB-B usb mini usb kábel cat5 cat6

Amikor a belecsöppentem a hifizés világába, gyorsan megtanultam, pontosabban betanultam, hogy a rendszer értékének legalább 10-15%-át a kábelezésre kell fordítani. Így is tettem, eleinte. Majd a számítástechnika lassan belopta magát az életembe, ám ott soha nem érvényesítettem ezt a szabályt. Hibáztam.

A kábelek szerepe a hifizésben régóta ismert és elismert, legalábbis ha az analóg összekötés eszközeiről beszélünk. A digitális jelátvitelhez érve azonban állandóan vitákba futunk, ellenállásba és elutasításba. Majd egyszer csak jön egy pofonnal egyenértékű feleszmélés. A digitális kábel milyensége igenis számít!

Esett már szó néhányszor HDMI-ről és az USB és a LAN kábelek is felbukkantak, mint minőségre érzékeny kiegészítők. Mégis, a számítógépeink körül olcsó és gyakran silány minőségű vezetékek tömege kígyózik. Azt gondoljuk, nem számít, hiszen ez digitális. Vagy működik, vagy nem. Mekkora tévedés!

Az elmúlt hónapokban számítógépes kábelek okozta problémák sorával kellett szembenézzek.

Megtörtént! Ismét kidobtam egy nagy kosárnyi kábelt. Ezúttal azonban nem olyanokat, amikről biztosan tudom, hogy többet nem fognak kelleni. Ezek nem a régi DIN dugós és Scarthalmok, hanem USB, HDMI, és UTP kábelek voltak. Olyanok, amiket ma is tömegével használok és biztos, hogy még sokáig kelleni fognak. Nagy részük ráadásul működött is. Valahogyan.

Az egész úgy két hónapja kezdődött, amikor a mindennapi munkám során használt nVidia 3D Vision jeladó elkezdett rakoncátlankodni és a kártyaolvasók is egyre lassabban jelentek meg a meghajtók listáján. Azt gondoltam, itt az ideje új számítógépet venni, mert ennek már nem sok van hátra. Tudomásul vettem, ennyi.

Ekkor már bő egy éve őrizgettem és óvtam egy kb. 20 cm hosszúságú USB kábelt, mert csak azzal tudtam az egyik külső merevlemezt használni. Ha másik kábelt kötöttem be, akkor a lemez hangosan kattogott, vagy meg sem mozdult. Majd egyszer csak bekövetkezett, amitől féltem és már a rövidke vezetékkel sem volt hajlandó működni a kis hordozható vinyó, csak a notebookra kötve tudtam használni. Újabb csapás, de valahogy ezen is túltettem magam.

Majd elérkezett az a nap, úgy két hónappal ezelőtt, amikor már az nVidia jeladója sem működött, és a kártyaolvasókat sem lehetett többet használni. Munkaeszközökről lévén szó, a probléma roppant érzékenyen érintett. Ekkor léptem csak tovább és kétségbeesésemben még kábelcserével is próbálkoztam. Pedig azt gondoltam, hogy a már vagy fél éve érintetlenül porosodó USB kábel aligha lehet a problémám forrása.

KáCsa USB-A mini-USB kábel

Szerencsére, egy korábbi DAC teszt után még mindig itt volt a KáCsa USB kábele, amit utolsó lehetőségként be is fogtam. Az nVidia 3D jeladója működni is kezdett, ami megnyugtató érzés volt. Majd kiderült, hogy a kártyaolvasók is mind használhatóak ezzel a kábellel, sőt még a korábban annyi fejtörést okozó külső merevlemez is zökkenőmentesen működött. Nocsak, a KáCsa USB csodát tett? Persze tudom, a drágább kábel jobb, de én eddig sem csak a legolcsóbbakat használtam a rendszerben! Odafigyelek ezekre a részletekre. A legtöbb kábel, ami ha nincsen éppen használatban, akkor olyan módon van feltekerve, hogy a lehető legkisebb esélye se legyen megtörni. A látványosan gagyi darabokat is már rég kidobtam. Mégis, egy új kábel mindent megváltoztatott. Jött is a döntés, vettem egy marékkal a KáCsa kábeléből. Sajnos USB 2.0-ás nyomtatókábelt nem kaptam, ezért ez még marad, addig míg jobbat nem találok a helyére.

No de miért ez a nagy lelkesedés?

A régi kábeleket egy lendülettel mind kidobtam, a rendszer pedig stabilabb lett. Megszűntek az USB körüli gondok, sőt, még az előlapi aljzatok is gyorsabban ismerik fel a bedugott pendrive-okat, holott ott nem is használok kábelt. Persze kábelezés ott is van, a gép belsejében és ez alighanem nem a legjobb minőségű. A számítógép alaplapja számára azonban az is számít, hogy összességében mennyi és milyen kábel csatlakozik hozzá. Hogy éppen azok kapacitása, ellenállása vagy más tulajdonsága okozza a rendszer egészének destabilizálódását, az most lényegtelen. Legyen elég annyi, hogy egy jó USB kábel nem egy vagyon, mégis néha nagyon sokat ér. Olyan rendszerekben ahol külső merevlemezek és egyéb perifériák sokasága van hadrendbe állítva, biztosan érdemes erre is odafigyelni.

Így jött össze majd' egy félkosárnyi USB kábel, amit többet nem kívánok használni.

Ám ez még nem minden!

Ethernet és USB kábelekÚgy egy hónapja egy másik visszatérő problémába futottam bele. Egy amúgy csupa igényes komponensből felépített rendszerben a LAN kábelek az "összegyűlt szemét" kategóriájába estek. Bizony a LAN kábel az csak úgy gyűlik, mint por a sarokban. Kapunk a routerhez, a modemhez, a NAS mellé és az IPTV-hez is, készülékenként egyet. Amire ez nem elég, arra veszünk egy hosszabbat. Az elsőt, ami a kezünk ügyébe akad, egy hipermarketben, egy számítógépekkel foglalkozó boltban. Valahol, ahol olcsó. Mert minden kereskedő igyekszik olcsót beszerezni, mi meg ugye azt vesszük, ami nekik van.

Így történik aztán, hogy a nagyszerű, gigabites eszközök között lesz Cat5, Cat5e és még olyan kábel is, amin semmiféle jelölés nincsen. Természetesen a szállításhoz mind alaposan össze lett csavarva, mint a szárítókötél. Mi pedig használjuk őket, és ha a film megdöccen, kockás lesz, akkor azonnal firmware frissítésért kiáltunk. Lehet, hogy igazunk van, de az is lehet, hogy a kábeleink között akad egy vagy több, ami már nem képes teljesíteni azt a sebességet, amit elvárnánk tőle.

A LAN hálózatok stabilitásra lettek tervezve. Ez a gyakorlatban az jelenti, hogy a rendszer nem fogja magát megadni, nem írja ki sehol, hogy 4-es csatlakozóba kötött kábel kukába való. Küzd, ameddig bír, ezért eleinte azt látjuk, hogy van kapcsolat. Majd terhelés alatt elkezdenek jelentkezni a gondok. Mi pedig nem gondolunk a kábelre, mert ugye láttuk, hogy van kapcsolat.

A fentebb említett helyen, a hálózat beállítási rafinériái mellett, az volt az egyik probléma, hogy a kábelek között akadt CAT5e, CAT5, szép állapotú és látványosan megtört, széjjelrongyolódott is. Volt is akadás és filmszakadás. Gondot egyszerűbb megelőzni, mint felkutatni, ezért jött is a rögtönzött döntés. Rongyos, jelöletlen és sima CAT5 kábelek kukába és ezentúl a rendszerbe csak CAT6 kerül.

Itt nem szeretnék a vezetékek belső szerkezeti felépítésének rejtelmeiben elmerülni. Sok helyen le van írva, hogy miben is különböznek egymástól a CAT kábelek. Ezek már legegyszerűbb formájukban is igen komplikált szerkezetűek. Sokkal többet elárul az, hogy a CAT5 és CAT5e is 100 MHz-es sávszélességet kell elbírjon, ám a gigabites hálózatokhoz a fejlettebb CAT5e az alkalmazandó. A CAT6 mellett szól azonban jó néhány érv a CAT5e ellenében. Rövid távolságok áthidalása esetében a CAT5e és CAT6 kábelek ára közötti különbség egészen elhanyagolható, pár száz, esetleg ezer forintos nagyságrendű. Utóbbiak között már fel-felbukkannak olyanok is, mint a HAMA 45052-es típus, ami olcsósága ellenére is a CAT6 számára előírt sávszélesség kétszeresét is teljesíti. Ilyen árak mellett a CAT6 időtállóbb és stabilabb megoldásnak ígérkezik, jelentéktelen többletköltség mellett.

Hama 45052 Ethernet kábel

Persze ez csak a kábelek olcsóbbik része. A falba behúzott drótok ára már némileg érzékenyebben szokott érinteni minket. Nem csak azért, mert azok néha méterben is drágábbak, hanem mert sokkal több kell belőlük, ráadásul jelentős szerelési költség is felmerül velük kapcsolatban. Ilyenkor jön sokaknál a huszáros megoldás, hogy ma már mindez simán megoldható WiFi-vel is. Nos, kapható egy-két router ami tud 0,9 Gigabitet. Az erre képes eszközök, notebookok, tabletek és médialejátszók viszont még fehér holló ritkaságúak. Vagyis ebből még nem sokat profitálunk.

Mégis, ez elméletben már majdnem Gigabit. Persze csak ideális esetben, egyetlen eszközt használva, lehetőleg a router közvetlen közelében. A vezeték nélkül csatlakozó készülékek számát, a távolságot és a környéken lévő egyéb WiFi jelek számát növelve ez az érték gyorsan leromlik. A gyakorlatban egy jónak számító 300 Megabites WiFi hálózat valós teljesítőképessége többnyire még egy sima 100 Megabites vezetékessel sem versenyképes.

Saját otthonomban egy 3 antennás 300 Megabites routertől alig 5 méterre, nyitott ajtó mellett, úgy hogy a szomszédok saját hálózatai közül a legközelebbi is több mint 30 m távolságra van, a ténylegesen elért sebesség már csak 27 Megabit! Ez kevesebb mint 10%-a annak amit a termékek dobozain ígérnek. Persze az IPTV és a DivX ezen is átmegy, de a probléma súlyossága alighanem ebből már érezhető.

Kell még érv a vezetékes bekötés mellett?

Napjainkban kezdenek felbukkanni 10 Gigabites eszközök, amik még mindig vidáman beérik a CAT6 kábellel. A NAS-ok között is akad már pár olyan, ami Link Aggregation, vagyis 2 db Gigabites csatlakozás együttes használatával megduplázza a sávszélességet. Vagyis a vezetékes hálózat továbbra is megőrzi előnyét sebesség és stabilitás terén is, a WiFi-vel szemben.

Tehát a falba behúzott, drága CAT6 kábel már rövidtávon is megtérülhet. Ha esetleg szobánként mindjárt kettőt (vagy többet) behúzunk egy tágasabb gégecsőbe, akkor mindjárt megúszhatjuk a szobánkénti switch-ek használatát is. Ne feledjük, bármennyire is jó és stabil a vezetékes megoldás, jobb 1 db 16 portos elosztó, mint egy 5-8 portosokból szőtt pókháló.

Magam is átmentem a LAN kábelekkel való küzdelmek különböző stációin. Otthonomban a 16 portos hálózati kapcsoló installálása után megbirkóztam sérült fali aljzattal, falban megszakadt kábellel és egy olyan gégecsövek közti elosztó dobozzal, amiben a kábelek nem keresztülhaladtak, hanem egymásba csavarodva képeztek gordiuszi csomót. Ekkortájt tanultam meg a kábelezéssel kapcsolatos másik fontos leckét. Nem elég egy jó villanyszerelő, hagyni is kell dolgozni. A parkettás meg jobb, ha csendben kalapál, és nem szól bele mások munkájába.

Két éve kezdtem kidobálni a CAT5-ös kábeleket és mostanra jutottam odáig, hogy az utolsó darabok is a kukában landoltak. A hálózat egészének stabilitása azonban már akkor érezhetően javult, amikor az első rossz minőségű kábeleket lecseréltem. Így a megdöccenő, vagy épp kockásodó film és gépiessé váló zene mára javarészt emlékké vált.

Kábelek a kukában

Így lett majdnem tele a kukám USB és LAN kábelekkel. Ám, hogy a történet teljes legyen, be kell vallanom, a kukában landolt még 3 db HDMI kábel is. Olyanok, amik kistévé és IPTV set top box között, vagy épp egy fiók mélyén lapultak eddig. Igaz, hogy instabil működést és gyenge képet okozó HDMI kábelemet már jó egy éve kiselejteztem, néhány hasonló minőségű, olcsó renegát még megbújt otthonomban. Most azonban, az USB kábelek beszerzését meglovagolva, mindjárt a pakkhoz csaptam egy egyszerű és rövid HDMI kábelt is a KáCsában. Nem a legdrágábbat, mert amire használni fogom, az nem követel sokat. Mégis, ha már szabadulni akarok mindentől, ami a jó kép és hang útjában áll, akkor tartozom ennyivel magamnak.

Így telt meg egy teljes kuka olcsó kábelekkel. Jó másfél évtizeddel azután, hogy a kábelek világában első tapasztalatomat megszereztem.

Ha már itt tartunk, ha már a vezetékek huncut és néha nehezen kifürkészhető természete is felmerült az USB kábelek kapcsán, álljon itt egy jó másfél évtizeddel ezelőtti tapasztalat!

Jövendőbeli apósom házában a tetőantennáról nézett műsorok elviselhetetlenül rosszak voltak a földszinten elhelyezett műholdvevő képe pedig egyszerűen nem jutott el az emeletig. Persze a kábelezés rettenetes volt. Meg kellett oldani, hogy az emeleten is nézni lehessen a beltériből érkező műsort és azt is, hogy a tetőantennáról jövő műsorok mindenütt élvezhetőek legyenek. Mivel az újrakábelezés kizártnak tűnt, elsőre erőből, pontosabban antennaerősítővel próbáltam a problémát orvosolni. Az eredmény igen vegyes lett, ezért lecseréltem az antennakábelek csatlakozóit, jobb minőségűekre. A várt minőség javulás azonban még sehol nem volt. Ekkor egy merésznek tűnő manőverrel, vettem egy akkor drágának számító, 6000 Ft-os antennakábelt. Alig másfél méternyit, csatlakozókkal gyárilag felszerelve. Ettől csodálatos módon, gyönyörű lett a kép azon a tévén, aminek a bekötésére használtuk és meglepetésképp még egy másik szobában lévő készüléken is. A dolog annyira meglepett, hogy el is mentem (életemben első alkalommal) a KáCsa Audio üzletébe, ami akkor még a Hungária körúton volt. Itt vettem annyi kábelt és csatlakozót, hogy legalább a faltól a tévékig kicserélhessem a meglévő drótokat.

Ezzel akkor sikerült is hatalmasat javítani a képminőségen. Persze ez még mind analóg volt. Ám a földszinti kábel kicserélésének hatására az emeleten javuló képminőség sokat megmutatott abból, hogy a kábelezésnek mekkora jelentősége van.

Így volt ez az analóg kábelezésben és így lesz a digitális kábelek világában is.

 

További cikkek:

Impresszum

Főszerkesztő:
Zsóka Krisztián
email: zsoka.krisztian@av-online.hu

Kapcsolatfelvétel:
info@av-online.hu
telefon: +36-30-2272035

Kiadó:

Future Life Kft.
Future Life Kft.

3535 Miskolc, Fényesvölgyi u. 16. 1/3.

 

Kapcsolat

Kérdése merült fel a szórakoztató elektronika rejtekében?
Írjon nekünk: info@av-online.hu

Médiaajánlat

Személyre szabott ajánlatért írjon a marketing@av-online.hu címre.