Primare I25 Prisma DM36 hálózati sztereó erősítő teszt

2026. január 9., péntek, 23:15

Primare audio hifi erősítő Primare hifi Primare erősítő Primare teszt erősítő teszt hálózati erősítő Primare erősítő teszt hifi erősítő teszt sztereó erősítő teszt hálózati sztereó erősítő

Korábbi cikkünkben a Primare jelenlegi legkisebb sorozatának legsokoldalúbb erősítőjét, az I15 Prisma MK2-t vettük górcső alá, aminek ár/érték aránya kimagaslóan jó volt, minőségben és szolgáltatások tekintetében pedig semmit nem bízott a véletlenre. Mindezt kategóriáján belül tette, bőven egymillió forint alatt. Most ugrunk egy szintet a Primare I25 Prisma DM36 jóvoltából, ami a középutat képviseli a gyártó repertoárjában, de már egyértelműen a vérbeli audiofil szegmensben.

A Prisma középső változata korántsem közepes

A Primare az I15-höz hasonlóan az I25 esetében is három változatot kínál, hogy mindenki igényét ki tudja elégíteni. Az alap verzió egy integrált erősítő, amibe opcionálisan DAC-ot vagy Prisma modult is illeszthetünk, a következő változatban a DAC már gyárilag be van építve, az I25 Prisma pedig mindezeket tartalmazza, tehát a DM36 DAC-ot, az SM35 Prisma hálózati lejátszót, és ezt ötvözi a díjnyertes I25 integrált erősítővel. Külsőleg már szakít a kétharmados kivitellel, tehát a fizikuma klasszikus méreteket ölt, ahogyan visszaköszön a cég ismerős arculata is.

A fekete vagy titán változatban megvásárolható elektronikánál az előbbi esetében a jellegzetes hangerőtárcsa és a gombok lettek fémesen csillogóak, míg a titán opciónál a frontoldal középső szegmensét hagyták meg feketének. Apró játszadozások csupán, de nagyon jellegzetesek, és szerintünk tetszetősek is. Sugárzik a stabilitás a három darab lábon álló bő 10 kg-os készülékből, aminek háza teljesen alumíniumból készült, a kidolgozás remek, ahogyan az anyaghasználat is. A kiemelkedő előlapon csupán három gombot találunk, amivel ki és bekapcsolhatjuk a készüléket, valamint navigálhatunk a menüben, a többi funkcióhoz jár a rendszertávvezérlő és a saját applikáció.

Az I25 Prisma DM36 hátulján nem maradt sok hely szabadon, viszont átlátható az egész, köszönhető a logikus elrendezésnek. Baloldalon van a Bluetooth és a WiFi antennája, USB-A aljzat, LAN ki és bemenet, valamint RS-232, IR és Trigger aljzatok a rendszerbe illeszthetőségért. Ezeket követi összesen négy optikai bemenet, kettő koax be- és egy kimenet, köztük pedig PC/MAC (USB-B) aljzat. Az analóg bemenetekből ezúttal nem spóroltak, hiszen máris ötöt kapunk, de van vonalszintű kimenet és csatlakoztathatunk rá végfokot is. Aranyozott és teflonszigetelt hangfalkimenetből egy párat nyújt a készülék, mellettük a billenőkapcsoló található a fő áramellátásért, valamint a hálózati aljzat. A hozzá való tápkábel itt is tartozék, ahogyan a Primare-tól megszokott fázisceruza is.

A csatornánként 100 watt teljesítményű erősítő D-osztályú, ami által lerövidülnek a jelutak és hűtőbordákra sincs szükség. Az UFPD, tehát Ultra Fast Power Device technológia szimmetrikus elrendezésben használ összesen négy diszkrét erősítő modult, csatornánként kettőt. DAC-ként az ESS ES9068A chipet használták, ami 32 bit/768 kHz PCM, illetve DSD256 konverziót tesz lehetővé, a modul új fejlesztésű QSR Doubler kondenzátor alapú szűrőt tartalmaz, ami akár 200 kHz-ig ki tudja tolni a zajhatárt. Az MQA (Master Quality Authenticated) technológia manapság elég elterjedt, bár sokan támadják a felhasználók közül, pedig egy díjnyertes brit vívmányról van szó, ami az eredeti mesterfelvétel hangzását adja vissza, továbbá hitelesített, és elég kicsi ahhoz, hogy streamelhető vagy letölthető legyen.

A Primare készüléke telefonról vagy tabletről vezérelve Bluetooth, AirPlay 2, TIDAL és Spotify Connect kapcsolatot nyújt, a rendszer alapja a Google Chromecast és a Google Home, amivel több száz streaming alkalmazás érhető el, vezérelhető a bemenet, a hangerő, de még a bemeneti érzékenység is. Az I25 Prisma multiroom alkalmazást is nyújt, tehát egyszerre több helyiségbe is el tudja juttatni a zenét, mindezt frissítést követően a Roon Ready segítségével is, és lehetőségünk van hangvezérlésre is, ami kényelmi szempontból manapság nem elhanyagolható.

A készüléket a DD35 CD-futómű mellett a saját csöves kimenetű lejátszónkkal és streamerünkkel is kipróbáltuk, továbbra a digitális platformok is sorra kerültek, hangfalból a Focal állványos modellünket kötöttük a rendszerbe, kábelek terén pedig Neotech, Atlas és QED volt a segítségünkre.

Ismerős jegyek egy magasabb szinten

Az erősítő üzembehelyezése itt sem okozott nagy fejtörést, hiszen egyszerűen beillesztettük a láncunkba, de a továbbiak használata sem volt zavarba ejtő, hanem magától értendő. A Google Home az Android vagy Google eszközön megtalálható, vagy egyszerűen letölthető az Apple App Store-ból, ezután indulhat a Primare saját alkalmazása. Vezeték nélküli hálózatnál be kell állítani a WiFi jelszót, aztán már jöhet is a zene a TIDAL, Spotify Connect, Deezer vagy Qobuz platformról, a Roon használatával pedig egy kézben tarthatunk minden vezérlést, és tablet vagy okostelefon által az egész otthon könnyedén belakható zenével.

A Primare I25 Prisma DM36 hangzása egyértelműen rendkívül tetszetős, hiszen a magastartomány tiszta, nyitott és szépen terjedő, amivel lényegében megidézte a drágább készülékekét, és a D-osztályú erősítőtechnológiából felesleges lenne digitális ízt várnunk, mert az egyáltalán nincs. A basszustartománynak egészen kiváló, egészséges és jó üteme volt, ráadásul súlyból is eleget nyújtott. Mindezek ebben az esetben is függetlenek voltak a bemenettől, hiszen ugyanazt a dalt, ebben az esetben Eric Clapton Layla-ját meghallgatva CD-lemezről vagy hálózatról, nüansznyi eltérést tapasztaltunk csak, ami maximum a jelforrás karakteréhez tartozik.

Az erősítő Pat Metheny során a zenét a hangfalak között tartotta, a háromdimenziós megoldással csak egy kicsit élt, így elénk varázsolta a zenekarát, de a színpad mélységéből is elegendőt mutatott, tehát minden irányban meg volt egy nagyon stabil, kiegyensúlyozott és kiforrott réteg. A dinamikatartományból is jeleskedett, hiszen folyamatosan telítve volt energiával, de azt ügyesen kontrollálta és rendezte el, így kellemes háttérmuzsikánál és nagyzenekarnál is remek volt az előadása, hiszen egyszerre volt benne lehengerlő erő és rengeteg finomság is, amit ékesen be tudott bizonyítani, amikor hirtelen az Újévi koncertre váltottunk.

Shirley Bassey során az énekhang a fókuszban szerepelt előadás közben, meglepően valóságosan hagyta el a hangfalakat, és még érdességet sem tapasztaltunk nála. Itt újra azt állapítottuk meg, hogy az I25 Prisma előadása a magasabb kategóriájú készülékek adta szinthez áll közelebb, aprólékos gondossággal volt képes megkülönböztetni a hangokat, nemcsak nagy vonalakban, hanem a legkisebb díszítések során is. Igazán magával ragadó és érzelmileg átitatott előadást kaptunk, remek időzítéssel, feszességgel, a dinamika szilárdságával, és az árnyalatok feltárásával.

Erős jelenléte volt Petrucciani esetében is a zenének a tágas térben, ahol az előadókat és a hangszereket testtel és dimenzióval látta el. Egyáltalán nem esett zavarba, sőt jól is esett a számára a finom és profi jazz tolmácsolása, amiben nem volt kapkodás, felesleges túlkapás, egyedül csak egyensúly, kontrolláltság és tisztaság. A Primare gyorsan, nyíltan, tisztán, és dinamikusan állt az élő felvétel kifejezéséhez, amiből szerencsére tényleg hiányzott a felesleges plusz hangsúlyozás, nyomatékosság.

Az I25 Prisma Max Richter esetében is belelátott a zeneszerző fejébe, továbbá a zenészek elszánt mozdulataiba, amikor a November című klasszikusához nyúltunk. A szólóhegedű mindvégig nagyon határozottan, definiáltan, fáradékonyság nélkül játszott nekünk, a kíséret folyamatosan emelkedő dinamikája igazi műgonddal volt felépítve egészen a katarzisig, majd a hirtelen megnyugvásig. Itt is meghallgattuk a művet fizikai adathordozóról és veszteségmentes fájlról is, és ezúttal is azt tapasztaltuk, hogy nagyon egyensúlyban vannak a készülék bemenetei, hiszen továbbra sem volt tapasztalható kézzelfogható eltérés, vagy minőségváltozás.

A Primare középső sorozatának legjobban felszerelt sztereó erősítője mindezek alapján egy igazi kincs lehet azoknak, akik a digitális zenehallgatás minden változatát egyformán használják akár a teljes otthonukban, mert ebben a kategóriában korántsem mondható el a vetélytársakról. Mindegyik, szinte kivétel nélkül valamelyik téren jobban jeleskedik, ezáltal a felhasználás során a mérleg kibillenhet valamelyik irányba, itt viszont erről szó nincs, hiszen a tervezők által megálmodott karaktert és kiegyensúlyozott előadást minden helyzetben képes volt nyújtani a készülékük.

Összegzés, végszó

A Primare középső sorozatának legjobban felszerelt erősítője az I25 Prisma DM36, ami nem csupán teljesítményben, hanem felszereltségben és minőségben is egyértelműen fölé nőtt a már megismert I15 Prisma MK2-nek. Szerencsére analóg bemenetből is jobban felszerelték, így egy valódi tornyot is képesek lehetünk köré építeni, tehát teljesértékű, modern mindenesnek tekinthetjük. A kijelzője lehetne valamivel nagyobb, hiszen az bőven elférne az előlapon, ahogyan egy fejhallgató kimenet is, esetleg phono fokozat és mélysugárzó kimenet, de a skandináv cég ezúttal is fontosabbnak tartotta a digitális szekciót. Minden bemenet terén egyformán kimagasló produkciót képes nyújtani, ami sokszor már ki is nőtte a kategóriáját, így képes volt minket megkínálni a legnagyobb sorozatukból egy kis ízelítővel. Kiegyensúlyozott, túlkapásoktól mentes egészséges előadásában van elég dinamika, rengeteg részlet, szép tér és remek stabilitás, ami által tökéletes választás lehet azoknak, akiknek az ízlése nagyon széles skálán mozog.

1 2

Következő oldal >