Michi X3 Series 2 high end sztereó erősítő teszt

2025. november 19., szerda, 18:25

Rotel audio hifi erősítő teszt high end Rotel hifi Rotel erősítő hifi erősítő sztereó erősítő hifi teszt erősítő teszt Rotel teszt hifi erősítő teszt sztereó erősítő teszt high end sztereó erősítő

Szerkesztőségünkben már többször próbáltunk Michi termékeket, eddig mindig megelégedettséggel. Most megkaptuk az X3 integrált erősítő második generációját, mely többet kínál, mint az előd. Vajon jobban is szól?

Különbségek az elődhöz képest

A Michi X3 Series 2 erősítő egészen pontosan 96 db komponensfrissítést tartalmaz. Az első és egyben talán az egyik legfőbb változás a beépített D/A konverter a régi 2 csatornás AKM AK4495SEQ modellt, most a Sabre ESS9028PRO 8 csatornás konvertere váltja. A jelfeldolgozás redundáns felépítésű, azaz a konverter 4 csatornája a bal, 4 csatornája pedig a jobb oldalért felel. A párhuzamos meghajtás eredménye az alacsonyabb zaj és torzítás, a nagyobb dinamikatartomány és jobb jel/zaj arány. Egyébiránt ilyen megoldást a Rotel/Michi márkán kívül más cégek is használnak pld. Eversolo, Cambridge, Topping, SMSL, Denon, Marantz, NAD stb. Ezen felül javítottak az analóg, digitális, tápegység és audiojel útvonalakon, valamint új, nagykapacitású, alacsony ESR értékű simító kondenzátorok kerültek beépítésre.

Felépítés

Ahogy már a gyártótól megszoktuk a felépítés nem hagy maga után kívánnivalót, az illesztések pontosak, az összeszerelés is kiváló - mondjuk egy high end márkától el is várható. Az előlapon található bemenetválasztó és hangerő pótméter is finoman működik. Az ellenállása számunkra pont megfelelő, percízen tudjuk adagolni a hangerőt.

A hátlapi csatlakozók ugyanazok maradtak, melyeket a későbbiekben még bővebben ismertetünk. Külsőleg sem változott a nagy fekete doboz, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a letisztult monumentalitású Michi X3 S2-nek jól megtervezett helyet kell biztosítani a 48,5 cm szélesség 45 cm mélység és a 29 kg-os súly miatt. Egy ilyen erősítőért már megéri egy jó hifi állványba invesztálni!

Szolgáltatások

A műszaki adatok terén is maradt nagyjából minden a régiben 2x200 W teljesítményt kapunk 8 ohmon, valamint 350 wattot 4 ohmos ellenálláson, csatornánként. Az erősítő természetesen nem jön zavarba alacsonyabb impedanciákon sem, ennek köszönhetően a nehezen hajtható, vagy alacsony ellenállású hangsugárzókkal sincs gondja.

A hátlapon jelentős mennyiségű csatlakozó található: analóg bemenetből 4 pár RCA és 1 pár XLR aljzatot találunk, melyekből az egyik pár RCA MM lemezjátszó bemenetet takar. Digitális aljzatok terén 3 optikai, valamint 3 koaxiális digitális bemenet áll rendelkezésre, ezen felül USB-B és USB-A aljzatokat is találunk, előbbi a számítógéppel zenét hallgató felhasználóknak készült, az utóbbi pedig csak simán egy külső USB-s eszköz tápellátására való, sajnálatosan itt nincs külső háttértárról való lejátszási lehetőség. A PC-USB bemenet támogatja a PCM (32 bit/384 kHz) és Quad DSD (11,2 MHz) zenei állományokat teljes MQA hardveres dekódolással 32 bit/384 kHz-ig. Becsapós a LAN aljzat is, itt nincs streamingre való lehetőség csupán a szoftverfrissítéshez és az IP vezérléshez használhatjuk ezt a csatlakozást. Az RS-232, valamint a trigger csatlakozások pedig ugyancsak a külső vezérlést segítik elő. Úgy látszik a Rotel-nek fontos, hogy a készüléke egy okos otthon része lehessen, bár mi mondjuk jobban örültünk volna egy kis hálózati zene lejátszási képességnek. Erre a Rotel részéről a frappáns válasz a Bluetooth csatlakozás, mely tudjuk, nem feltétlenül a minőségről szól, bár tűzoltásra jó lehet még akkor is, ha a Bluetooth modul aptX HD kompatibilitású. Kimenetek terén nem lehet nem észrevenni a tekintélyes méretű ródiumozott hangsugárzó kimeneteket, összesen 2 pár van, az X3 S2 esetében ez csak kettős kábelezésre alkalmas, nincs kapcsolható A és B terminál pár. A manapság oly divatos mélysugárzó kimenetből kettőt is találunk, viszont nincs menedzselési lehetőség a menüben-tehát a beállításokat a mélynyomókon kell elvégezni. Ezeken felül egy pár Pre-Out kimenetről táplálhatunk más erősítőt, vagy olyan eszközt, amelynek szabályozható kimenetre van szüksége.

Végezetül az előlapon egy 6,35 mm-es fejhallgató csatlakozó áll rendelkezésre a privát zenehallgatáshoz. Majd elfelejtettük megemlíteni a távvezérlőt, melyben nem történt változás, keskeny anodizált alumínium ház, néhány funkciógombbal. Letisztult, masszív, amilyen a készülék is maga.

Kapcsoljuk be!

Az előlapi kapcsoló megnyomása után egy finom majd később egy erősebb relé kattanás jelzi, hogy az erősítő felkészült a használatra. Az ideális állapot eléréséhez több órát járattuk, hogy kellőképp bemelegedjen.

A Michi X3 S2 beállítási menüje számos pontot tartalmaz, források ki- bekapcsolása, átnevezése, hangszínebállítások, forrás HT bypass (Home Theater Bypass) beállítása (ekkor az adott bemenet kikapcsolja a hangerőszabályzót és teljes kivezérlésen működik). USB beállítások, kijelző beállítások és így tovább. Azonban a normál használathoz csupán néhány dolgot kell testre szabni, a leendő tulajok a későbbiekben pedig majd tovább finomíthatják az erősítőt.

Tesztünk alatt minden hangszínbeállítás ki lett kapcsolva. Igyekeztünk minél több stílusú zenével tesztelni, hogy alaposan megismerhessük az erősítő hangképét.

Forrásként egy Eversolo DMP-A6 Gen 2 modellt használtunk USB és analóg kimeneten, hogy kipróbáljuk az X3 S2 saját DAC-ját. A Michi a PC-USB bemenetén maximum 32 bit/384 kHz-es PCM jelet fogad, DSD esetében pedig maximum DSD256-os állományokat kezel. Az MQA és MQA Studio támogatás is még megmaradt, azonban a jövő lesz a megmondhatója, hogy ez a formátum milyen formában maradhat fent.

Az analóg bemenetek vizsgálatához további forrás volt egy Rotel RCD-1572MKII CD lejátszó párhuzamosan RCA és szimmetrikus XLR kábelekkel bekötve.

A hangsugárzó tekintetében a Bowers & Wilkins 703 S3 modelljére esett a választás, majd a tesztünk végén egy próbát tettünk az újonnan érkezett Indiana Line Utah 8 hangsugárzóval. mely nyilván nem száll versenybe egy Bowers 700-as sorozattal, de árkategóriájában igen kiváló minőségre és hatalmas energiára képes- ez utóbbit nem is csodáljuk, hisz a doboz hűtőszekrény méretű.

A TIDAL végtelen zenei választékából sok számot hallgattunk meg, melyekből néhányat megemlítünk.

Elsőként Vangelis - L'enfant számát hallgattuk meg. Az ifjabb olvasók nem biztos, azonban a középkorúak jól ismerik ezeket a dallamokat. A sokak számára keserédes felvétel a Hét c. műsor főcímdala volt, szomorkás, de ugyanakkor gyönyörű hangvétele háztartások ezreiben szólalt meg vasárnaponként. Bevalljuk őszintén gyerekként mi is nagyon elszomorítónak tartottuk, ugyanolyan szomorúnak, mint a Kórház a város szélén sorozat főcímdalát, de felnőttként csak tisztelettel adózunk Vangelis géniusza előtt. Az aprólékosan felépülő szám nagyon jó ritmustartású a fő zongoramotívum jól elkülönül, a magashangok finoman szólnak, a közép és mélyhangok is gyorsan lecsengenek. Az összhangzat kellemes, sehol nincs túlzás, azonban némiképp több mélynek jobban örülnénk, de sajnos a helység akusztikája nem a legjobb a mélyhangok tekintetében.

Mivel ezt az erősítőt hallottuk az elmúlt héten Bowers & Wilkins 804 D4 és 805 D4 modellekkel is, azonnal kiderült, hogy a Michi X3 S2 ennél jóval többre is képes, tehát a tesztelés alatt lévő 703 S3 inkább csak a kiindulópont, az erősítő 4-5 milliós nagyságrendű hangsugárzókat is képes gond nélkül meghajtani, a minőség tekintetében.

Denis Matsuev 2016-os albumáról a Magyar rapszódiák Mariss Jansons vezényletével, jól megmutatták, hogy az erősítő gyors és feszes hangra képes. A mélabús indulás hamar fölénk kerekedett, súlyával belepasszírozott a fotelbe. Az ütemváltások hullámzása azonnal behúzott minket magával, lábunk folyamatosan dobolt. A színpad nagy és kiterjedt, a vonósok dinamikája nagyon jó volt, ez alatt a felvétel minőségére, valamint a vezénylésre is gondolunk. Az apró csilingelések, a halk neszek sem tűntek el, egy-egy ritmusváltás szünetében.

Zongora hanghoz Monty Alexander: No Women No Cry számát vettük elő, a hangzás gazdag, érzelemmel teli volt, ismét feltűnt a Michi X3 S2 jó ritmustartása. Az erősítő megragadta a zenét és pontosan adagolva csepegtette felénk, nem bizonytalanodott el a dinamikusabb részeknél sem.

Hania Rani lengyel zongorista, zeneszerző és énekesnő Stampa című számában a hangzás homályos és elfolyó volt, a pianínó billentyűk leütése után felcsendülő hangok a ködbe vesztek. A közeli mikrofonozás miatt a billentyűk koppanása, a legapróbb reccsenések és nyikorgások is jól hallatszódtak. Ez a közeli és intim felvétel pár percre kikapcsolt minket az idő folyamából, a burok, ami körbe ölelt minket elolvadt a szám végére, csak a csend rántott minket vissza a jelenbe.

A fantáziavilágban lévő utazásunkat folytatva Hans Zimmer: 2049 számát raktuk be, hogy az erősítő mélyfrekvenciás teljesítményét is kipróbáljuk. A filmzene utópisztikus vészjósló hangzása, hatalmas ereje letaglózott minket, de az elsöprő mélyhangok még most is jól kontrolláltak, nem csúszott ki az irányítás az X3 kezéből. A zeneszám végére kiteljesedő lassú hullámzás a dobhártyánkkal egy ütemben mozgott és a zene lassú elmúltával ugyancsak megnyugodott.

Még mindig nem kitisztulva a Cigarettes After Sex: Apocalypse számával folytattuk. A dream pop kiemelkedő zenekarának énekese Greg Gonzalez lágy, simulékony hangja szinte azonnal rabul ejtett. A többi hangszer itt némileg a háttérbe szorult, az ének volt az elsődleges. Ennek ellenére a hangszerek lassú ritmusa meg tudott ragadni minket. A szomorkásan romantikus hangulata miatt már vártuk, hogy a zene szép lassan lelassul a végére, de a zenészek látszólag sosem fáradtak el, a dal ritmusa végig megmaradt, hála a Michi-nek.

A 2L The Nordic Sound audiofil referencia album válogatásából Gregorian Chant: Crux Fidelis kórusműve egy templomba invitált minket. Kifinomult, és kellemes volt az énekesek hangja, a hangjuk szinte eggyé vált. Énekük a templom akusztikájával keveredve, úgy éreztük magunkat, mintha egy vasárnapi misén ülnénk, és az első padsorból hallgatnánk a pap énekét. Igazán minőségi felvétel a maga műfajában.

A Bohren & Der Club of Gore: Karin dark jazz felvétele finom átvezetés a jazz - ambient műfajába, a lágy hangú xilofon, a cintányér és a dobseprű lassú ütemei mellett nagyon jól érzékelhető volt a nagybőgő basszusa. A borongós hangulat ugyanakkor nem álmosított el minket, a ritmus jól megtartott, az erősítő itt is remekelt.

Lássuk az énekeseket! Ebben az etapban elsőként Kacey Musgraves country-pop énekesnő Slow Burn számával hangolódtunk. Az énekesnő Dolly Parton-ra emlékeztető hangja tiszta és szépen végig követhető volt a lassan felépülő (ahogy a cím is utal rá) számban. Maga a felvétel jó minőségű (állítólag minőségi felvételi lánc), azonban dinamikája a szám közepére némileg összemosódott, de az összhatás így is kellemes volt. Aurora: Runaway számában a kissé különc énekesnő gyermeki, szinte angyali énekhangja rögtön elvarázsolt minket. Legyen akár pop, akár Massive Attack feldolgozás, akár nagyzenekari kíséret, Aurora hangja mindig különleges élmény a számunkra. A komplexebb részeknél itt is felfedezhető volt némi kavarodás, azonban ebben a mai pop felvételi módok a hibásak szerintünk.

Muddy Waters: Good Morning Little Schoolgirl száma a Mississippi vidékének '60-as évekbeli világába kalauzolt el minket. A bal oldalról a dob diktálja az ütemet, jobbról a gitár szól, míg Muddy középen ül. Hangja 60 év elteltével sem megy ki a divatból, a blues és a déli nyelvjárásának elegye beindította a lábunkat és a szám végéig nem hagytuk abba az énekes "kíséretét".

Legvégül a manapság annyira felkapott - és nem is véletlenül - a négy oktáv hangterjedelmű Geoff Castelucci feldolgozásaiból hallgattuk meg a Sound of Silence számot. Noha az eredetit semmilyen cover nem tudja utolérni, Geoff hangja azért igencsak megragadó, a hangja különösen fülbarát és megnyugtató. Az erősítő itt sem veszítette el az irányítást, szépen végig kormányozott minket a teljes zeneszámon. A számba itt-ott belekevert hihetetlenül erőteljes elektronikai basszusok sem tudták kizökkenteni a Michi X3 S2-t, előbb esett szét a szobánk, minthogy kifulladt volna az erősítő.

Analóg bemenetről a dalok némileg lágyabbak voltak, és középtartományban is dominánsabb volt a hangkép. Az ESS DAC-on "átfolyó" felvételek hangja analitikusabb, és picivel szárazabb volt, a hangzás egyensúlya pedig kiegyenlítettebb. Mindenesetre az jól látszik, hogy a Michi hangkaraktere kiegyensúlyozott, erőteljes, a mélyhangokkal nem fukarkodik, de nem engedi el a gyeplőt, nem hagyja szétfolyni a zenét.

Összegzés, végszó

Kérjük szépen nincs itt semmi látnivaló, a Michi X3 S2 azt hozza, amit az elődök is nyújtanak: erőteljes, lineáris, jól kontrollált hangzást, mely még nagy hangerőnél sem jön zavarba. A fekete dobozban szunnyadó elemi erő képes kezelni szinte bármilyen hangsugárzót. Noha az elődhöz képest a változás nem szembetűnő, még így is kiváló vétel annak ellenére is, hogy az ára már magasabb, mint az első generáció indulásakor. Alacsonyabb zaj, kifinomult és erőteljes hangzás jellemzi a Michi X3 S2-t, mely ugyan nem a legromantikusabb versenyző a piacon, de nem is tolakodó, arrogáns vagy harsány. Egy szóval tudnánk jellemezni: magabiztosság. Ajánlott mindazoknak, akik szeretnék megtapasztalni a high end előszobáját, akiknek egy igazi mindenes, kategóriájában kiemelkedő hangzású erősítőre van szükségük, amely jövőbiztos a számtalan analóg és digitális bemenetének köszönhetően.

1 2

Következő oldal >