Sennheiser IE 60 és IE 80 fülhallgatók tesztje

Félúton a profizmus és a szórakoztatás között

2014. augusztus 14., csütörtök, 14:10

Sennheiser audio hifi fülhallgató IE60 IE80 hifi fülhallgató Sennheiser fülhallgató fülhallgató teszt Sennheiser fülhallgató teszt hifi fülhallgató teszt

A Sennheiser IE 60 és IE 80 fülhallgatók nem átlagfelhasználóknak készülnek. A professzionális kategóriát képviselik, a hangminőség megszállottjainak, zenészeknek, vájtfülűeknek tervezték őket. Ezekkel a termékekkel elvileg nincs akadálya, hogy a lejátszónkról, a buszon ülve is stúdióminőségű hangban részesüljünk. Hetekig használtuk őket, hogy kiderítsük: mitől kerülnek tízszer annyiba, mint belépő kategóriás társaik?

A mobileszközök a mai piac leggyorsabban fejlődő, legkeresettebb szereplői. Ennél fogva nem meglepő, hogy minden hozzájuk kapcsolódó termékkategória is virágzik, a vezeték nélküli hangrendszerektől kezdve a dokkolókon át a fül- és fejhallgatókig. A formátumok javulnak, a zenét és a filmet már stúdióminőségben is beszerezhetjük, így a fejlődés elkerülhetetlen. A televíziónk 4K-s, az erősítőnk az internetről frissíti magát, a kocsink pedig saját operációs rendszerrel rendelkezik. Mindezeket figyelembe véve talán nem is meglepő, ha azt állítjuk, hogy egy fülhallgatón keresztül is visszakaphatjuk a rögzített hangot olyan tisztaságban, ami már a valódi életnek felel meg. Ha ez tényleg lehetséges, célszerű olyan cégekhez fordulni, akik szakértők a témában, és a Sennheiser ezek közé tartozik.

Kicsomagolás

Az IE 60 és IE 80 típusok a Sennheiser felsőkategóriás kínálatába tartoznak, fölöttük már csak egy fülhallgató (IE 800) létezik, tehát elméletileg majdnem a legjobbat kapjuk, amit ez a márka ma nyújtani képes. Ráadásul a külvilágnak fogalma sem lesz arról, hogy mi lóg ki a fülünkből, hiszen az IE 60 és az IE 80 külseje sem hivalkodó, hagyományos fekete színben szerénykednek. Csak apró "díszítésekkel" találkozunk, pl. a kisebb modell oldalán lévő szellőzőnyílásokon hajszálnyi bronzszínű sáv húzódik, a nagyobbiknak pedig a külső lemeze szálcsiszolt alumínium hatású, egyébként mindketten műanyagból készülnek.

Egy termék nem feltétlenül attól lesz csúcskategóriás, mert kristályok vagy híres emberek neve villog rajta, és ezt a Sennheiser most frappánsan igazolja: a termékekhez jár egy védőtok, és nem csak valami puha, cipzáras batyu, hanem egy kb. cigarettásdoboz nagyságú, kemény tároló. Az oldallap kihúzásával nyithatjuk ki a szelencét, a fülhallgatókat méretre szabott lukakba tehetjük bele, a kábelt pedig feltekerhetjük a doboz belső törzsére. A tok alsó részéből négy kis pöcök áll ki, ezekre ráakaszthatunk tartalék fülpárnákat. Apropó, mindkét füleshez kapunk több garnitúra szilikongyűrűt is, három különböző méretben. A rekesz betolása után a doboz halkan pattan, és nem nyílik ki, csak ha a megfelelő helyen benyomjuk. És akkor még nem is beszéltünk magukról a termékekről...

Felépítés, használat, komfort

Az IE 60 külseje első ránézésre régi időket juttatja eszünkbe. Aztán jön a huncutság, mikor kiderül, hogy a megszokottól eltérően a kapszulákat fejjel lefelé is bedughatjuk a fülbe, kábelt pedig behúzhatjuk a fülkagylónk mögé. A zsinórt még stabilabbá tehetjük, a (mindkét típushoz) mellékelt merevítő szárakkal.

Az IE 60 háza enyhén szemcsés felületű, kemény műanyagból készült. Az IE 80 teste nagyobb, áramvonalasabb. A kapszula előre néző része erősen ívelt, mint egy csigaház. A kerekítéseknek köszönhetően tényleg alig vesszük észre, hogy a fülünkben van. A kissé merev (és fülhallgatókhoz viszonyítva vastag) kábelköpeny téli mínuszokban lehet problémás, olyankor a műanyag merevedik, ami nem tesz jót a rézmagnak. Vannak ám pozitív tulajdonságai is a "maradi" zsinórnak: mivel a felülete nagyon sima, bevezethetjük a pólónk alá is, nem fog a bőrhöz tapadni. Az IE 80 vezetéke is hasonló kivitelű, talán egy leheletnyivel rugalmasabb. A fülhallgatók mellé jár egy csipesz is, erre erősíthetjük a vezetéket, és a ruhánkra vagy a táska pántjára rábiggyeszthetjük. Utóbbi kiegészítő hasznosabb, mint gondolnánk, nélküle a testmozgás közben a himbálózó, testünknek ütköző zsinór hangja nagyon idegesítő lenne.

Mindkét fülhallgató kényelmes, köszönhetően a fordított behelyezésnek és a csíptetőnek. Ha kiválasztottuk a megfelelő szilikongyűrűt, a termék a fülben marad, séta vagy kocogás közben is, csak nagyon ritkán kell finoman visszatessékelni. A hagyományos "harang" alakú gumin kívül kapunk pl. dupla tölcséreset is, mi főleg ilyet használtunk. A kettős hártyának köszönhetően nagyon jó a hangszigetelés, a belvárosi forgatag lágy morajlássá redukálódik.

Hangminőség

Mindkét fülhallgatót hetekig használtuk, legtöbbet iPhone 3GS társaságában, de kipróbáltuk őket laptopra és USB DAC-ra (Meridian Explorer) kötve is. Nézzük először a kistestvért!

Az IE 60 középtartománya erős, határozott, mélyei feszesek és kimértek. A magas frekvenciák helyenként csonkán jelennek meg, ami miatt a realitásérzet akusztikus zenénél nem az igazi. Térérzetünk sincs nagyon, minden hang nagyjából egy síkból áramlik a fejünkbe. A testes, erőteljes hangzásnak köszönhetően viszont nagyon jó rockzenére! Az elektromos gitárt, basszusgitárt elképesztően tudja tagolni, és a cineknek, az éneknek ad egy kis ércességet, amitől a felvételek valósággal pezsegnek.

Az IE 80 élethűbb, árnyaltabb és finomabb, mint az IE 60. A nagyobb modellen ugyanazt a zenét hallva, az énekhang igazi, élő éneknek tűnik, míg az IE 60 egy pillanatra se tudta "átverni a fülünket". Ráadásul a zene több síkból, nagyobb térből jön. Érezhetően pontosabb az effektusok elhelyezkedése, és nem csak Mozart esetén. Még egy teljesen kommersz Deadmau5 számot is végig lehet hallgatni az IE 80-nal, úgy, hogy ledöbbenjünk a teljesítményén. A szám elején jönnek a finoman adagolt, mégis testes basszusok, aztán az énekhang kristálytisztán, a basszusokon átúszva beburkol minket, mindezt teljesen más szögből körbelengi a tipikus trance-es vibráló hang, egy távolabbi helyről. Mivel ez egy fülhallgató, nem képes olyan mélységérzetet kelteni, mint egy nyitott fejhallgató, azért még érzékelhetjük azt, amikor az egyik hang távolabbról jön, mint a többi. Az IE 60 ilyen téren kissé primitív, a nagyobbik típus viszont remekül visszaadta a félreeső hangszerek fojtottságát, és bizonyos szintig a felvételi helyszín akusztikai sajátosságait is meghallottuk, ami egy fülhallgatótól nem kis teljesítmény. Az IE 80 egyetlen, apró akusztikai gyengeségének talán a mélyközepek bizonyos részét lehetne említeni, közepes hangerőn ott már torzulások hallhatóak. Kicsit olyan ez, mint mikor valaki vesz egy sportkocsit, és valamelyik sebességre kapcsolva kicsit illetlenül dörömböl a motor... ettől még a gép minden téren remekül szuperál. A lényeg, hogy az IE 80-tól vérprofi teljesítményt kaptunk, igazi, tagolt, részletektől nyüzsgő, stúdiószerű hangzást.

Mindkét termék előnye, hogy remek zajszűrő képességüknek köszönhetően hihetetlenül nagy dinamikát nyújtanak. Tesztidőszakunk alatt egyszer sem kellett 50 %-nál nagyobb hangerőre állítani az iPhone csúszkáját, már 20-30 %-os terhelésnél is nagyon szép, jól kivehető mélyeket produkáltak. Kis hangerőn is képesek rengeteg fontos információt átadni a zenéből, tisztán érteni a részleteket, így hosszú távon, ha ésszel használjuk őket, nem kell halláskárosodástól tartanunk.

Végszó

Akik még nem foglalkoztak komolyabban a hifi világával, valószínűleg levegő után kapkodnak, ha meglátják, mennyibe kerülnek ezek a fülhallgatók. Ne feledjük viszont, hogy egy audiofil, hangfalakból és erősítőből felépített rendszer árának még így is a töredékéből kihozhatunk egy jó lejátszót, és egy minőségi fülest, ráadásul utóbbi a zsebünkben elfér, bárhova magunkkal vihetjük. Az IE 60 és az IE 80 között sokkal nagyobb különbség van, mint hittük. Persze ez talán nem is olyan meglepő, hiszen az IE 80 csaknem kétszer annyiba kerül, mint kisebb testvére. Cserébe viszont összehasonlíthatatlanul hitelesebb, élethűbb a hangja. A 60-as kicsit színez, bizonygatni akar, szerinte jobban tudja a zenét visszaadni, mint ahogy az fel lett véve, és ez nem a "profikra" jellemző. Így nem kérdés, hogy mi melyiket javasolnánk a kettő közül. Az IE 80 kivitele és hangja egyaránt profi, túlzás nélkül a MOMENTUM hangját kapjuk borsószemnyi nagyságban, ami nem kis dolog. Egy szó, mint száz, az IE 80 szuper füles, az IE 60 pedig a hangjához mérten drága.