HiFiMAN Sundara fejhallgató teszt

Szépségre hangolva

2022. július 4., hétfő, 10:30

HiFiMAN audio hifi fejhallgató hifi fejhallgató HiFiMAN fejhallgató fejhallgató teszt hifi fejhallgató teszt HiFiMAN fejhallgató teszt

A sundara szépet jelent szanszkrit nyelven. Gyártója arra törekedett, hogy a HIFIMAN Sundara minden tekintetben rászolgáljon nevére. Ilyen törekvésekkel sokan azt hinnék, hogy valahol fél és egymillió közötti árra lehet majd számítani. Valójában már 150 000 forintért hazavihető, holott már ez a fejhallgató is 1-2 mikron közötti vastagságú NsD membránt tartalmaz.

Műszaki részletek

A 2017-ben debütált HiFiMAN Sundara fül köré fekvő, nyitott kivitel, elsősorban otthoni felhasználásra készült. Különlegessége a NEO Supernano membránréteg, amelyet még az előző generációkhoz képest is 80 %-kal vékonyabbra változtattak. A membrán vastagsága 1-2 mikron, ami emberi ésszel szinte felfoghatatlan.

A fejhallgató frekvencia átvitele rendkívül széles (6 Hz-75 kHz), amihez alacsony impedancia (32 Ohm) és magas érzékenység (94 dB) társul. Nem feltétlenül kell hozzá magas teljesítményű fejhallgató erősítő, bár ugyanez sok más síkmágneses fejhallgatóra is érvényes. A Sundara nagy, nem összecsukható és nyitottsága miatt nem szigeteli el a külső zajokat, így elsősorban otthoni felhasználásra ideális.

Küllem

A HiFiMAN Sundara viszonylag nagy, 372 grammos tömege átlagosnak mondható. A sík hangszórókat tartalmazó, kör alakú kamra átmérője 103 mm. A relatív terjedelmes méret előnye, hogy nagyobb füleknek is elég helyet biztosít a puha bélésű fülpárna. Utóbbi oldala műbőr, fejjel érintkező része műszál kárpitozású. A fejpánt egy fém ív, alatta széles műbőr csíkkal. A fejhez érő sáv meglehetősen széles, hogy jobban eloszlassa a fejhallgató tömegét.

Az anyagminőség jónak mondható, mivel a hangszórókamrák, az azokat tartó idomok és a szárak is fémből készültek. Kívülről egy feketére festett fémháló védi a hangszórót, ami nem a legelegánsabb megoldás, de a funkcióját tökéletesen ellátja. A méret beállítására szolgáló síneket és fejpántot összekötő rész érdemelt volna még egy kis finomítást. A sín közepében mélyesztett, apró mélyedések sora segített a szárbetét beállításában. Ezekről a mélyedésekről már 2-3 oda-vissza csúsztatás után lejött a fekete festés. Utóbbi olyan részlet, ami kívülről nem is látszik, de hasonló áron létezik igényesebb mechanika is.

A fejhallgatókábelt viszont eltalálták. Könnyű, lágy és rugalmas. Rendkívül könnyen hajlik, de nem gabalyodott össze. A forrás felőli oldalon és a fejhallgatóba is 3,5 mm-es Jack dugó csatlakozik. A csatlakozóházak fröccsöntött műanyagból készültek, de a kábel hosszúsága (1,5 méter) és használhatósága is kellemes volt. Aminek egyesek örülnének még: az a szimmetrikus opció.

Használat közben

A fejhallgató elég helyet biztosított nagyobb fülek számára is. Viselése alatt nem jött belőle semmilyen kattogó, kotyogó, zörgő hang. A méret beállítása után szorosan helyén maradt mindkét sín, a hangszórókamrák nem mozdultak el, csak szándékos méretváltoztatás esetén. A nyitott kivitel miatt zajszűrésre nem lehetett számítani, minden külső történés hangja beszűrődött a hálókon keresztül. A lejátszott zene is kiszivárgott, közepes terhelésen nem túl hangosan, de hallható mértékben. Utóbbit érdemes észben tartani azoknak, akik több személlyel tartózkodnak egy térben.

A HiFiMAN Sundara oldalirányú nyomása kissé erős volt. Nem okozott fájdalmat, de egyértelműen kicsit erősen, határozottan illeszkedett a fejre. A hosszútávú komfortja emiatt nem volt kifogástalan. 30-40 perc után a fejpánt felől is érezni lehetett enyhe nyomást, de a síneket kijjebb mozdítva azt sikerült rögtön megszüntetni. Az átlagosnál szorosabb illeszkedés járulékos előnye volt a nagyobb stabilitás. Intenzívebb zenére is lehetett fejet rázni anélkül, hogy a Sundara lepottyant volna.

A tesztelést néhány napos járatás és IsoTek CD lefuttatás előzte meg. A Sundara meghallgatása Astell&Kern AK Jr. DAP, S.M.S.L SH-6 fejhallgató erősítő, és RME ADI-2 DAC FS D/A konverter társaságában történt.

Hangminőség

A HiFiMAN Sundara kiemelkedően jó hangú fejhallgató. Azonnali virtuális teret hozott létre a fejben. Nemcsak szépen szólt, hanem tisztán is. Ráadásul nem kizárólag egy zenei stílussal remekelt, jól álltak neki a klasszikus és könnyűzenei darabok is. Magas érzékenysége által kis terhelésen is jó dinamikát nyújtott. Astell&Kern Jr. hordozható lejátszónkkal is energikus karaktert nyújtott, rengeteg jól kontrollált részlettel. A még kifinomultabb hangú RME társaságában növekedett a térmélység és a dinamikai árnyalóképesség is. Üdítő, kellemes érzés volt rajta zenét hallgatni. Ahogy lentebb olvasható, bizonyos részletekben ott voltak a stílusjegyei, de az összkép a lényegesen drágább fejhallgatók tudását juttatta eszünkbe.

Cassandra Wilson - Red Guitar

Tisztán és frissen jelenítette meg ezt a számot a Sundara. A hangszerek frissen, élénken szólaltak meg és a zene nagy testet öltött a fejben létrejövő virtuális színpadon. Hatásos volt, ahogy a fejhallgató nyílegyenesen a koponya középvonalához irányította az énekhangot. Holografikusan jelentek meg a középső frekvenciák. Az összkép átütőbb volt a vártnál és a dinamikus részletek gyorsasága is meggyőzőre sikerült. A rumbatök szisszenő hangja kicsit kásásnak tűnt - mindössze azzal, és a kicsit meleg, de kellemes basszussal lehetett nyakon csípni a HiFiMAN-t. Hallani lehetett, hogy a magas frekvenciák egy részét összébb tömörítette. Kényeskedő audiofilek utóbbiak miatt mondhatják, hogy a Sundara nekik nem elég realisztikus. De attól még szerfelett élvezetes hallgatnivalónak bizonyult. Mellette szól viszont, hogy fejhallgató létére meglepően gazdag zenei energiát adott és a harsányságtól mentes hangmező szinte teljesen betöltötte a fejbe képzelt, fizikailag nem létező teret.

Massive Attack - Angel

A basszusok nem voltak eléggé vastagok és szilárdak, de a feszesség és a dallamváltozások azonnal, egyértelműen megjelentek. A középső hangok, a dobjáték és az énekhang ismét szépen leváltak a többi részletről. A Massive Attack klasszikusa sok tónussal, stresszmentesen bontakozott ki. A keményebb, hangosabb csúcsponton sem voltak harsányak a magas frekvenciák. A nehéz dobjáték, a torzított gitár és az elektromos effektek olyan békességben megfértek egymás mellett, mint egy réten átvonuló juhnyáj. Hosszú távú hallgathatósága volt a Sundara egyik legfontosabb nyerő kártyája.

Queens of the Stone Age - In My Head

Nem kimondottan vájtfülűeknek szánt zene, egyszerűen csak lendületes amerikai hard rock, azoknak, akik kellemes átmeneti nótát szeretnének egy RHCP és egy Foo Fighters album között. A gitárjátékban megmaradt az a barázdált, felfűtött érzet, amit csak jó fejhallgatók vagy hangfalak képesek összemosás nélkül visszaadni. Az énekhangot kissé hátrébb, a hangszerek irányába keverték, de a dalszöveg tökéletesen érthető volt közepes terhelésen is. Friss és ropogós stílusban adta vissza a HiFiMAN ezt a (főleg NFSU2 rajongók által ismert) nótát. A lábdob lehetett volna hajszálnyit erősebb és nehezebb, de akkor valószínűleg a többi részlet frissességéből is áldozni kellett volna (szinte biztos, e téren jobbak a nagyobb HiFiMAN fülesek).

Nils Frahm - Hammers

A kemény darabok után letisztultabb instrumentális számok sem maradhattak el. A német zeneszerző progresszív munkáját hallgatva jó atmoszférát kaptunk, ismét fegyelmezett dinamika kezeléssel, a drágább fejhallgatókat imitáló lecsengésekkel. A színpad közepe meglepően stabil volt, csukott szemmel érezni lehetett a hangszer közelségét. A Hammers alatt kulcsszerepet kap a szokásosnál hevesebb és monotonabb zongorajáték, aminek elengedhetetlen része a húrokhoz ütődő kalapácsok általi fémes, csörgő hanghatás. Ezt a részletet nem tudta szabadjára engedni a Sundara. A csilingelő részleteken halovány derengést, bevonatot hagyott rajta, ami minket nem különösebben zavart az ár ismeretében. Nem tette fárasztóbbá a zenét, de egyértelműen a fejhallgató saját színfoltja is ott téblábolt a zenében.

Alternatívák

Említhető vetélytársként a Sennheiser HD 600, amely e sorok írásakor majdnem 150 000 forint. Hosszútávú komfort szempontjából jobb, mint a HiFiMAN Sundara. Viszont utóbbi sebessége, részletessége kétségtelenül fejlettebb és csak párezer forinttal kerül többe. 120 000 forintért kapható a Grado SR325x, amelynek magas frekvenciás mikro dinamikája hajszálnyit jobban kidolgozott, akusztikus műfajoknál több realizmus várható el tőle. Viszont a Grado komfortja megosztó lehet a fülre fekvő kivitel miatt és a kábel sem moduláris.

Végszó

A HiFiMAN Sundara rátermett fejhallgató megunhatatlan hanggal és friss, könnyen befogadható karakterrel. Teszteltük korábban a HE400i-t, ami rendkívül komfortos. A Sundara komfortja is egész jó, de nem annyira kényelmes, mint a HE400i. Fülpárnái a szokásosnál feszesebben illeszkednek a koponyához, ami nem egyértelműen rossz, de azért nem is kifogástalan. A fejpánt sinein is dolgozhattak volna még.

A hangzásba viszont nehéz belekötni. A HiFiMAN új, ultravékony síkmágneses hangszórója meglehetősen gyors. Fejlődik az ipar, hallható, hogy volt még potenciál ebben a technológiában. Az NsD-hez képest (szerintünk legalábbis) sok azonos összegbe kerülő fejhallgató lomhának fog tűnni. Elég pár másodperc és jön a bizonyíték. Aki nem kíván 150 000 forintnál többet költeni fejhallgatóra és csak otthon, nyugodt körülmények között szeretne zenét hallgatni, elsők között a Sundarát próbálja ki. Mi szóltunk előre!

1 2

Következő oldal >