Monitor Audio Anthra W12 aktív mélyláda teszt

2025. május 7., szerda, 11:35

Monitor Audio audio házimozi hangfal hangszóró mélyláda szubláda subwoofer aktív mélyláda házimozi mélyláda hangfal teszt mélyláda teszt aktív mélyláda teszt Monitor Audio hangfal Monitor Audio mélyláda Monitor Audio hangfal teszt

A Monitor Audio legújabb szubládái szakítva a hagyománnyal, nem drága fémről kapták a nevüket. A felépítésük nem változott, ugyanúgy zárt mindhárom, mint a korábbi modellek. Az Anthra család háromtagú, értelemszerűen méretükben és erősítőik teljesítményében különböznek. Mi a középsőt kértük tesztelésre, ahogy a legtöbb vásárlónak is a 12 colosokra esik a választása.

A Monitor Audio Anthra mélyládák igazi, valódi kockák, a W12 mindegyik éle 374 mm. Csonka gúla alakú lábait a kartondobozból kicsomagolás után a felhasználónak kell a helyükre csavaroznia. Ezek alaphelyzetben gumiban végződnek, ami jól tapad a parkettához, egy milliméter elmozdulást sem engednek. Kis zacskóban masszív tüskéket találtunk, amelyeket igény szerint a gumilábak közepébe lehet betekerni.

Az Anthra W12 kinézetében nincs semmi különleges, szép a maga egyszerűségében. A hangszóró kosarának peremét és rögzítő csavarjait egy gyűrű takarja, viszont a szokásos homorú gumiperem már látható. A membrán seregnyi hatszögletű mélyedése megsokszorozza a kerámia bevonatú, alumínium-magnézium kompozit (Rigid Surface Technology II (RST II) C-CAM) anyagból fakadó, eleve jelentős merevséget.

A hátlap szinte üres, keskeny, optikailag függőleges hűtőborda osztja ketté. Formájának kiötlője elismerést érdemel - kis helyen a lehető legnagyobb hőátadó felületet alkotta meg.

Az RCA be- és kimenetek (2 be, 2 ki) mezei, hétköznapi darabok, ez visszalépés, egyszerűsítés a Gold W12 kiváló minőségű, csavaros aljzataihoz képest. Az alattuk lévő XLR be- és kimenetet örömmel üdvözöltük, ebben az ár és minőségi kategóriában kötelezőnek tartjuk. Sajnos ebben nem mindegyik gyártó ért velünk egyet.

A sokat emlegetett Gold W12 kezelése egy nagyméretű, forgatható tárcsával lehetséges, nem zártuk a szívünkbe. Az Anthra hátlapjába egy 2 colos, színes LCD-t építettek és a mellette lévő forgatható és benyomható gombbal lehet navigálni rajta, ez egyértelmű fejlődés. Az alapvető funkciókon (hangerő, pontosabban érzékenység, mély áteresztés, fázis) kívül a programozott hangzásképek és az általunk beállítottak valamelyike (ezekről pár sorral lejjebb még mesélünk) is kiválasztható.

Rengeteg csavar kitekerése után a hátlapot kiemeltük a helyéről, hogy bele tudjunk kukkantani a doboz belsejébe. A doboztest anyaga 25 mm-es MDF, csak a frontoldal 36 mm vastag, ebben is pontosan megegyezik a Gold W12-vel. A belső merevítés újdonság, a (kvázi) elődbe ilyet nem szereltek, nyilván a passzívmembránok miatt. Nem csak a ház stabilitását növeli a középtájra erősített, lyukakkal ellátott MDF lap, hanem a hangszóró hatalmas mágnesét is megtámasztja. Sajnos a nyílások ellenére takarta azt, amit szerettünk volna látni, konkrétan a lengőtekercset és a pillét, valamint az öntvénykosár küllőit. Utóbbi iránt azért érdeklődtünk, mert az interneten kétféle változat látható.

Az erősítő és a vezérlő elektronika csak az alkotóelemeket védő burkolat lyukain keresztül vehető szemügyre, ezekből az általunk készített fényképeken vajmi kevés látszik. A kábelezés minőségével és vastagságával elégedettek voltunk.

A remekmívű membrán mozgatásához szükséges áramot előállító erősítő teljesítménye körül némi zűrzavart érzékeltünk; a gyártó honlapján a szöveges ismertetőben látunk 500 és 1000 wattot, a műszaki adatok között 900 W folyamatos rövid idejű (10 mp-es színuszhullámmal), pillanatnyi maximum 1700 W szerepel.

Ugyanakkor a Power consumption - ezt teljesítmény-felvételnek szoktuk fordítani - sorában 200 W áll. Ezt bogozza ki valaki!

Az elődnek tekinthető Gold W12 mellé (sőt, a Silver W12 mellé is) mérőmikrofont adtak, amivel egyszerűen és nagyszerűen elvégezhető a kalibrálás, helyiségbe integrálás. A SubConnect az első percekben bonyolultnak tűnő alkalmazás, de megérte vele bíbelődni, mert rengeteget tudott és laptopon, nagy kijelzőn, pláne egérrel, sokkal kényelmesebb elvégezni a felkínált finomhangolás sereget.

Az Anthra szubládákhoz ingyen letölthető, MaestroUnite nevű applikáció a maga nemében kiváló, leginkább a 8-sávos, parametrikus EQ miatt mondjuk ezt. Sőt, ezt megszorozhatjuk hárommal, ugyanis ennyi egyénileg korrigált frekvencia-görbe tárolható el. Ugyanazokat is tudja, amiket a hátlapi kijelző és gomb kombinációjával előhívtunk, plusz beállítható a bekapcsolás érzékenysége, a kikapcsolás időtartama, az előlap bal alsó csücskében lévő, állapotjelző LED fényereje. Tetszett a változtatható vágási meredekség, 3-tól egészen 48 dB/Oct-ig. A hátlapi kijelző megvilágításának időtartama szintén az applikációban adható meg, nehogy a mögötte lévő falra túl sokáig világítson. Mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy a MaestroUnite valamilyen külön hangnyomásmérő eszköz nélkül félkarú óriás. Fülre szinte lehetetlen, telefonnal önbecsapás lenne méricskélni.

Meghallgatás

Állandó tesztszobánk berendezése és a szubláda helye nem változott, a technika sem; Marantz Cinema 50 AVR Nordost Bass Line szubkábellel csatlakozott a Monitor Audio Anthra W12-höz, melynek áramellátása IsoTek EVO3 Premier tápvezetéken keresztül történt.

A parametrikus EQ-val, hangnyomásmérő műszerrel és az Audyssey korrekcióval remekül kisimított frekvencia-átvitelt sikerült kicsiholni az Anthrából. 20 Hz-ig szinte teljesen lineáris volt a hangnyomása, onnan kezdett konyulni a görbe. Viszont az igazán letaglózó, elsöprő löketekkel adós maradt, bár ezt csak egészen csekély hiányosságnak vesszük és ez az egyetlen negatívum, amit a hangját illetően meg lehet említeni. Közel 1 milliós mélynyomóról van szó, amit a hangminőség szerelmeseinek terveztek és készítettek és ez egyértelműen, maradéktalanul sikerült. Kaptunk mellkast döngető hanghullámokat is, de nem szorult belénk a szusz, amikor a Szaharában állomásozó német egységre hullottak, majd robbantak a bombák. Cserébe az Anthra olyan precizitással választotta szét a Hulk-ot megsorozó, különféle űrméretű gépfegyverek hangját, mint ahogy a leghíresebb idegsebészek műtenek. Az .50-es nehézgéppuska tisztességesen dörgött, ám a Valkyrie légvédelmi gépágyúja visszafogottabbnak tűnt, mint például a Gold W12 előadásában, mintha kispóroltak volna némi lőport a töltényekből. Na ja, abban a mélyládában két passzívmembrán segítette a meghajtottat, úgy nem nagy kunszt brutálisnak lenni!

A dicsért pontosság és gyorsaság fokozottan előtérbe került Marcus Miller basszusgitárjának és a lábdobnak megszólaltatásakor. Itt a gitár testének püfölése határozottabban, keményebben szólt, mint amire az előbb említettek után számítottunk - a mellkasunkban éreztük. Az Anthra W12 remekelt a Wheel of Fortune hallgatása közben, itt megmutatta, hogy mennyire élvezetet fokozó a 20 hertzig, sőt, 16-ig érő frekvencia-átvitel. És még ezt is tudta fokozni tesztalanyunk, amikor He Xiau Tan Earth Drums című számát indítottuk el. Valóságos dob orgia ez a zenedarab, nem tudtunk betelni vele, mintha direkt ehhez tervezték volna az Anthrát. Belehallgattunk még jó néhány koncertfilmünkbe, minden perc hatalmas élmény volt, ha ember lenne a W12 akkor azt mondanánk rá: vérében van a muzsika!

Összegzés

A Monitor Audio stabilan felkerült azon gyártók általunk körmölt listájára, akik kiváló álló- állványos és egyéb hangdobozok mellett szubládákat is a legmagasabb színvonalon tudnak készíteni. Az Anthra család középső tagja jelesre vizsgázott, leginkább azért kedveltük meg, mert kedvenc zenéinkhez olyan plusz fűszert tett hozzá, amilyet korábban kevesek. Kiemelendő tulajdonsága, hogy a torzítást hírből sem ismeri, pedig próbálkoztuk kihozni a sodrából. Még akkor sem sikerült, amikor látszólag el akarta hagyni a membránja a gumiperemét. Azok, akik arra vágynak, hogy a mélybasszus úgy püfölje a mellkasukat, mint egy szívlapát, azok másfelé keresgéljenek. Esetleg az Anthra W15-tel próbálkozzanak!

1 2

Következő oldal >