REL S/5 aktív mélyláda teszt

Adrenalin 100 Hz alatt

2016. február 5., péntek, 18:00

REL audio házimozi hangfal hangszóró mélyláda REL mélyláda REL hangfal aktív mélyláda hangfal teszt mélyláda teszt aktív mélyláda teszt házimozi mélyláda teszt REL mélyláda teszt

A filmnézés közben össze-vissza röpködő basszusok jellegét nehéz érzékletesen szóba foglalni, holott ezek a rakoncátlan hullámok felelősek a drámaiság, a monumentalitás és az erőkifejtés 70 százalékáért. A REL S/5 megmutatta, milyen az, amikor a basszusok elegáns öltönybe bújtatva, ugyanakkor az atléták fürgeségével támadnak. Ez az a sokak által keresett hang, amivel a REL nagyot üt. De mitől különleges, amit az S/5 produkál? Most ezt megválaszoljuk.

Csak basszus, más semmi

A REL dedikált, mélyláda készítő manufaktúra. Más szóval, minden idejüket és energiájukat, pénzt, paripát, fegyvert sem kímélve csak arra fordítják, hogy aktív mélysugárzókat gyártsanak, fegyelmezetten élen járva a kor adta technológiai lehetőségekkel tarsolyukban.

A cég tulajdonosai már az alapításkor, bő 20 éve, azt követelték meg a tervezőktől, hogy amit létrehoznak, az a lehető legjobban szóljon. Ez később kiegészült azzal a célkitűzéssel, hogy a hangzással azonos színvonalú legyen a kinézet is, amit elkészítenek, az a szemnek is kedves legyen! Ennek egyik oka, hogy a felhasználók nagy része nem hifi vagy házimozi célra elkülönített helyiségben, hanem a nappaliban épít hangrendszert. Márpedig az otthon "központja", avagy a család élettere nem a rideg technikaiságot kéne, hogy sugallja. Szóval az elegancia szükségszerűvé vált. Kétség nem fér hozzá, hogy ez sikeresen megvalósult, tanúsíthatjuk.

Az a bizonyos "REL dizájn"

Mivel globális viszonylatban felső kategóriás mélyládáról értekezünk, nincs mese, a fizikának fejet kell hajtania a teljesítményadatok előtt. Így bármennyire is csinos az S5, hozzá kell tennünk, hogy az átlagos dobozoknál nagyobb méretű, tekintélyt parancsoló jelenség. Anélkül, hogy szólna, már falja a tekinteteket, holott nem ijesztő, nem a rideg brutalitásról szól. Leginkább a koncerttermi zongorák fennköltségét keveri össze a luxusterepjárók kíméletlenségével. Terebélyes, mint egy trezor, mégis szép.

Az S5 felületét kézzel polírozták, 9 felhordott lakkrétegének köszönheti jellegzetes csillogását. Természetesen a doboz belseje több ponton merevített. Négy darab, REL felirattal díszített alumínium lábon terpeszkedik, amikbe a mellékelt acéltüskék becsavarozhatók. Utóbbi nem csak ajánlott, hanem kötelező. A mélyládában lévő, kettős hangszórókészlet extrém kilengéseitől elmozdulhat (!) az amúgy nem éppen pillekönnyű, 31 kilós doboz, és ezt a kis hegyek megakadályozzák. Passzívmembrános kialakítása egyesíti a zárt és a basszreflex konstrukciók minden előnyét. Ebből következően képes nagy légterű helyiségekben is igazi házimozis hangnyomás létrehozására, ugyanakkor bármilyen abszurdnak tűnik, sokcsatornás mellett, sztereó zenehallgatásra is alkalmas. Aktív hangszóróját ultrakönnyű T-6063 alumínium ötvözet, sima, porsapka nélküli (Continuous Cast Alloy) membrán, súlyos öntvénykosár, négyrétegű lengőtekercs és hatalmas mágnes elegye alkotja.

A doboz padlólemezére szerelt, hosszú löketű passzívmembrán a REL által fejlesztett, egyedi kivitelű, kivételesen könnyű, szénszálas, sík korong, gumipereme homorú. A két hangsugárzó együttesen, végeredményben egy 15 colos membránfelülettel egyenértékű, ahhoz illő légtömeget mozgat meg és sok szempontból, annak hangzását adja. Viszont lényegesen gyorsabb, feszesebb, megfogottabb, éppen ezért javasolják zenehallgatáshoz is, de ezt még részletezzük a hangzás kritikája során.

Ahol a munka zajlik

Az S/5 szerkezetét robusztus hátoldali lemeze egészíti ki, melyet 6 mm vastag alumíniumból martak ki. Az alumínium hátfal belső oldalára szerelték a NextGen2 nevű, 550 W teljesítményű D osztályú erősítőt. A topológia hatékonyságának és a szokásosnál kétszer hatékonyabb felületnek köszönhetően nincs szükség hűtőbordára. Az aktív szubládákban nélkülözhetetlen alkotóelemeknek (keresztváltó, fáziskapcsoló és egyebek) beállítására szolgáló kezelőszervek olyan rendezett kiosztásban sorakoznak, mint a legtöbb REL produktum hátlapján.

Természetesen ezúttal sem maradtak el a REL szokásos csatlakozói, mint pl. a különleges minőségű, csavaros rögzítésű, teflon szigeteléssel ellátott, aranyozott RCA aljzatok, és a Speakon bemenet. Ez utóbbi némi magyarázatra szorul. Odáig még minden világos, hogy nem a szokásos hangfal csatlakozók várják a házimozi (vagy sztereó) erősítőből érkező magas szintű jeleket, hanem a biztonságos és gyors kapcsolódást lehetővé tévő Neutrik Speakon. Az viszont már igazi kuriózum, hogy ez az általánosan alkalmazott LFE bemenettel egyszerre beköthető és mindkettő jelét megszólaltatja a REL S/5. Tehát a diszkrét .1 (LFE) csatornát és a frontsugárzókra kiosztott basszusokat az erősítőn kiválasztott vágási frekvencia alatt. Sztereó erősítő vagy monoblokkok használata esetén a szubláda beépített, 30 és 120 Hz között szabályozható keresztváltója veszi át ezt a szerepet. Ennek az üzemmódnak a REL Theater Reference nevet adták a tervezők. A magas jelszintű összekötéshez mellékelt is a gyártó egy 10 méter hosszú, Speakon csatlakozóval felszerelt vezetéket.

Beüzemelés, használat

A REL S5 tesztelése valójában bő egy hónapos intenzív használatból, házimozizásból állt. Számtalan filmet néztünk meg ezen idő alatt, többek között a San Andreas címűt, amelyet azért emelünk ki mindjárt a tömegből, mert ideális szubláda tesztelőnek is kinevezhető. Cambridge Audio házimozi erősítőhöz AudioQuest Wolf szubkábellel csatlakoztattuk, áramot HiDiamond Diamond 3 tápkábelen keresztül kapott. Jelforrásként Arcam UDP411 Blu-ray lejátszót használtunk. A THX ajánlásainak megfelelően, a 80 Hz alatti frekvenciatartományt bíztuk a REL S/5-re, a többit quadral Aurum, Sonus faber Chameleon, Thiel TT1, Revel Performa3 hangfalak szólaltatták meg, értelemszerűen nem egyszerre, hanem felváltva.

A rendszerbe illesztést követő percek okoztak némi fejtörést, ugyanis koppanásig feltekert hangerő potméterrel is csak éppen valami kevéske basszus érkezett a mélyláda felől. Ezt orvosolandó, a házimozi erősítő menüjében maximumra emeltük a kimenő jel szintjét. Célszerű minden ilyen jellegű beüzemelést a mélyláda lehalkításával kezdeni, máskülönben a katasztrófa elhárítás helikopteres mentőalakulatot fog indítani a lakóparkunk irányába, akkora dübörgés tör elő a REL S/5-ből.

Ugyancsak nem árt figyelembe venni, hogy a mélyláda jelszint vezérlő tárcsái a szokásos "krémesen körbeforgó" mechanika helyett pici fokozatokra felosztott, racsnis jellegű léptékekben állíthatók. Viccesen hangzik, de igaz; érdemes az elképzelésünk szerint belőtt szint fölött és alatt is 2-3 fokozattal próba meghallgatást végezni. Mi sem hittük volna, de egyetlen apró mozdulat kellett csak, hogy a mélyláda illedelmesen összedolgozzon a frontokkal. Ha ezt a szintet nem találja meg a felhasználó, sosem tudja meg, hogy mire képes a mélyláda. Ha már ilyen csinos doboz, használjuk ki esztétikáját, és próbáljuk ki a helyiség több pontjában is, az akusztikai javulás magáért beszél. Persze, lehet, hogy kedves élettársunk eleinte hevesen ellenezni fogja, hogy pont a kiszemelttől eltérő sarkot foglalunk le a hangtechnikának, de lássuk be: ha már kifizettünk kb. 2 000 eurót, akkor kihasználnánk az eszköz tudását, nemde?

Miután kellő mennyiségű időt fordítottunk a finombeállításra, a mélyláda ereje folyamatosan érződött a hangképben, diszkréten, de határozottan mindig képes volt "betámadni". A jelszint fokozatos növelését az elviselhetőség határán hagytuk abba, akkor már éreztük azt, amit házimozi megszállottként kedvelünk és elvárunk egy rendszertől, hogy mindjárt ránk omlik a háztető. A szubbasszus remegtette a padlót, amikor San Francisco belvárosának felhőkarcolói összedőltek, hátborzongató élményben volt részünk, amiről persze a film alkotói is "tehetnek". Torzításnak, rezonanciának nyoma sem volt, csupán a védőkeret távozott kecses ívben a szubládáról, láthatóvá téve a hevesen mozgó alumínium ötvözet membránt. A lefelé néző passzívmembrán a vártnál nagyobb mértékben lökdöste az alá beszorult levegőt, ha meg nem is emelte, de 31,6 kilós tömegének jelentős hányadától megszabadította a lábakat, így azok nem kapcsolódtak a szükséges kötödéssel a talajoz. Mi következett ebből? Az aktív membrán képes volt hátrafelé elmozdítani a szubládát, ami bizony a hangjára nem volt kedvező hatással. Ez ellen, ahogy korábban említettük, a mellékelt tüskék használatával, (amennyiben a helyiség padlója lehetővé teszi) gumi, vagy inkább foQ alátétekkel, vagy a tetejére helyezett gránitlappal védekezhetünk. Remélhetőleg elolvassák ezeket a sorokat a jövendőbeli REL mélyláda tulajdonosok!

A 2 Guns (2 Kaliber) c. film végső "csatajelenete" előtt, mikor Papi és Stig összetűzésbe kerül, a háztetőn álló kommandós egy páncélököllel porrá zúzza a mexikóiak gépjárművét. Mikor a robbanófej süvítve repülni kezdett, már abban a pillanatban megváltozott szobánkban a légnyomás. Ahogy a kocsi szó szerint kettéhasadt a levegőben, majd tehetetlenül visszaroskad a talajra, a REL sziklaszilárdan, mégis diszkréten viselkedett. Ahogy hatalmas robajjal lepottyant a furgon, a basszusok egy szemvillanás alatt "kihaltak", a karakterek pedig tovább beszélgettek a porfelhőben, mintha mi sem történt volna. A hanghatás életszerűsége nem abban nyilvánult meg, hogy a belső szerveink indiántáncot jártak. Persze, a kanapé alaposan vibrált alattunk. A vászon felől érkező impulzusok alapján nem volt nehéz beleélni magunkat, hogy a képen tényleg egy több tonnás tárgy "szenved balesetet" a rajta kívül álló, iszonyatos erőhatás által. Magyarul a mélyláda nem saját magára, hanem a film cselekményére akarta irányítani figyelmünket. Ügyessége abban rejlett, hogy nem "pumpálta", hanem éreztette az effektusokat. Így a levegő vibrálása, a 360 fokból érkező morajlások egy a szobán kívüli, külső erő beleavatkozásának tűntek.

Sztereó zenén, a mellékelt Speakon kábel bekötésével, olyan mértékben sikerült egységet alkotnia az S/5-nek és a Thiel TT1 álló hangfalaknak, hogy többször felkelt valamelyikünk a kényelmes fotelből, megtapogatni az alsó membránt, mozog-e, mert nem tudtuk fülre megállapítani, abból érkeznek-e a feszes, gyors, pontos mélyhangok.

A gyors és határozott hangszórómozgásnak köszönhetően az S/5 képes volt párhuzamosan dolgozni a hangfalakkal anélkül, hogy saját egóját fitogtatta volna. Az 550 watt teljesítmény nem kiemelkedő, ám a végeredményként kapott, fizikai valóságban hallható hangnyomás erre kőkeményen rácáfol, sokkal nagyobbat szól az S/5, mint egyes konkurensei 2-3000 wattal. A tervezők igazán megdolgoztak a fizetésükért, nagyszerűt alkottak, képesek voltak tesztalanyunk elődjének (R-528) nem szerény produkcióját alaposan űberelni. Nem fájóan, de azért kicsit hiányoltuk a felszereltségből a távirányítót és a mikrofonos önbemérő EQ-t, de csak azért, mert néhány más gyártó ezekkel is kényezteti a vásárlókat. Viszont Neutrik Speakon csatlakozóval és REL Theater Reference üzemmóddal, vagy ahhoz hasonlóval senki nem vitézkedik, vezeték nélküli jelátvitelt sem kínálnak minden utcasarkon.

A REL S/5 azoknak ajánlott, akik a hangminőséget nem szándékoznak összekeverni a multiplex mozik hatásvadász orkánjával. Fő előnye, hogy kellő finombeállítást követően diszkrét, mégis támogató szándékkal egészíti ki sztereó vagy házimozi rendszerünket.

1 2

Következő oldal >