Marshall Acton IV Bluetooth hangszóró teszt

Stílusos bajkeverő

2026. november 1., vasárnap, 18:30

Marshall audio hangfal hangszóró hangrendszer Bluetooth hangszóró Bluetooth hangfal vízálló hangfal vízálló hangszóró Marshall hangszóró Marshall hangfal hangfal teszt hangszóró teszt Bluetooth hangszóró teszt Marshall Bluetooth hangszóró

A kompakt, egydobozos vezeték nélküli hangsugárzók kategóriájában ritkaságnak számítanak a karakteres, "egyéniséggel" rendelkező opciók. A piac jelentős részét steril megjelenésű, lekerekített műanyag dobozok uralják, amelyek igyekeznek észrevétlenül beleolvadni a szoba hátterébe. A brit gitárerősítő-legenda örökségét ápoló Marshall ezzel szemben kezdettől fogva egy már bizonyított ideológiára, a rock and roll hangulatra épít. A hálózati táplálást igénylő otthoni sorozat legkisebb tagja immár a negyedik generációjához érkezett. Kíváncsian ültünk le kipróbálni a Marshall Acton IV modellt, hogy felmérjük, a nosztalgikus külső alatt milyen akusztikai és technológiai finomhangolásokat hajtottak végre.

Amikor a hangszórót kicsomagoltuk, azonnal egyértelművé vált, hogy a Marshall vizuális vonzereje mit sem kopott. Továbbra is adott egy dobozka, ami úgy néz ki, mintha gitárerősítő lenne - csak bárhol elférős kivitelben. A jellegzetes bőrmintás burkolat, a frontoldali szövetrács és a büszkén csillogó aranyszínű felirat olyan életérzést képvisel, amely a nappali díszévé emeli a készüléket. A gyártó szerencsére nem bolygatta meg az alapvető receptet, csupán ott nyúlt hozzá a konstrukcióhoz, ahol a modern felhasználói igények és a jobb hangminőség megkövetelték.

Külsőségek

A doboz kézbevételekor azonnal feltűnik a masszív, 2,65 kilogrammos tömeg és a kiváló összeszerelési minőség. A 260x171x150 milliméteres készülékház alapját 100%-ban FSC-tanúsított MDF lapok alkotják, amelyeket műbőr bevonattal láttak el. A rezonanciákra hajlamos vékony műanyag házakkal szemben az MDF szilárdabb, csillapított alapot biztosít a benne lévő hangszóróknak. Külön dicséret illeti a gyártót a fenntarthatósági törekvésekért, hiszen a honlapon lévő infók alapján a potmétersapkák és az előlapi rács sérülés esetén cserélhetők.

Az előlap mögött kétutas, sztereó elrendezésű akusztikai motor rejtőzik. A mély- és középtartományért egyetlen 102 mm-es (4 hüvelykes) mélysugárzó felel, amelyet egy dedikált, 60 wattos D osztályú erősítő táplál. A magashangokat két darab 19 mm-es (0,75 colos) dóm magassugárzó szólaltatja meg, csatornánként 25 wattos erősítéssel. A 110 wattos összteljesítmény kifejezetten bőséges tartalékot sejtet, az elérhető maximális hangnyomásszint pedig elérheti akár a 95 dB-t 1 méteres távolságból. A doboz fő szerkezeti módosítása a basszreflex rendszer átdolgozása. A korábbi generációk hátsó nyílása helyett a reflexcső immár lefelé néz. Ez egyenletesebb légáramlást tesz lehetővé, miközben csökkentheti a közvetlen fal elé állításból fakadó akusztikai problémákat is, így a hangsugárzó közelebb helyezhető a hátsó határoló felületekhez anélkül, hogy a mélyek zavaróan felpúposodnának.

Újdonságok és csatlakozási lehetőségek

Az Acton IV funkcionális terén a leglényegesebb előrelépés az analóg bemenetek bővülése. A tetőlapon lévő 3,5 mm-es AUX aljzat mellett az alsó-hátsó fertályon megjelent egy dedikált sztereó analóg RCA is. Ez előnyt jelent a retró rajongóknak, hiszen a hangsugárzó közvetlenül ráköthető egy beépített előerősítős analóg lemezjátszóra (vagy CD-re, stb.), stílusos és helytakarékos mikrorendszert alkotva.

A vezeték nélküli adatátvitelről Bluetooth 5.3 modul gondoskodik. Nagy örömünkre a Marshall mérnökei a hagyományos SBC és AAC mellett integrálták a nagy felbontású Sony LDAC kodeket, valamint LC3 támogatást is. Az LDAC révén a megfelelő forráseszközökről érezhetően tisztább, levegősebb hangzást kapunk. Megjelent a beépített Auracast technológia is, amely elméletileg végtelen számú kompatibilis (nem csak) Marshall hangszóró egyidejű megszólaltatását teszi lehetővé, vagy összekapcsolható a márka Heddon zenei streaming központjával. A Multipoint kapcsolat révén pedig zökkenőmentesen válthatunk két aktívan párosított telefon vagy számítógép között.

A mérleg másik serpenyőjét nézve azonban meg kell jegyeznünk, hogy az Acton IV továbbra sem tartalmaz önálló WiFi vevőt és közvetlen AirPlay 2 protokollt. Hálózati funkciókat önmagában nem nyújt; a modern multiroom integrációhoz a telefonunkra vagy az említett Heddon hubra kell hagyatkoznunk.

Vezérlés

A felső, szálcsiszolt sárgaréz vezérlőpanel az analóg kor mechanikai örömeit idézi fel. A billenőkapcsoló határozott, fémes kattanással kelti életre a rendszert, a hangerő-, mély- és magasállító potméterek pedig finom, mégis határozott ellenállással forognak. A zeneszámok léptetését az elődhöz hasonlóan egy réz joystick-gomb teszi lehetővé.

A panel újdonsága a programozható M-gomb. A Marshall alkalmazásban kiválaszthatjuk, hogy egyetlen gombnyomásra a Spotify Tap indítsa el kedvenc lejátszási listánkat, vagy három előre rögzített hangszínszabályzó profil között lépkedjünk. Az applikáció emellett ötsávos grafikus EQ-t és elhelyezés-kompenzációt (Placement Compensation) biztosít, amellyel a falfelületek és sarkok akusztikai hatásait tompíthatjuk le.

A telefonos alkalmazásban az a jó, hogy Bluetooth-távvezérlővé teszi a telefont. Függetlenül attól, hogy melyik bemeneten áll, a Marshall Acton IV itt látható marad és a kijelzőről is tudunk forrást választani, illetve jelszintet (hangerőr) vezérelni, EQ profilok között ugrálni. Tesztünk során épp kijött egy friss FW verzió, amit néhány perc alatt sikeresen telepítettünk.

Használat közben és hangminőség

A tesztelést egy 13 és egy 25 négyzetméteres helyiségben végeztük el, vegyesen használva az analóg RCA bemenetet és a Bluetooth kapcsolatot. A bekapcsolást követően azonnal éreztette hatását a korábbról jól ismert Marshall-karakter: finoman telt, dögös basszusok, bársonyos középső frekvenciák és élénk, de még nem bántó magas hangok, egy kis Marshall-os lágysággal kiegészítve. Ott volt benne a korábbról megszokott, brandre jellemző hangzás, de közben a legfelső és legmélyebb frekvenciák tagoltsága, tisztasága (különösen vezetékes kapcsolattal) érzékelhetően fejlődött. Elődjeihez hasolóan ezúttal is dobozméretét meghazudtoló, rendkívül határozott basszusokra volt képes akár 70-80%-os terheltségig (egy kisebb házibulira elegendő kakaóval), ami élvezetesebbé tette hip hop, downtempo vagy természetesen rock zsánerbe tartozó zenék hallgatását. 45 Hz körül még egész stabil maradt, amit nem mélyládákat megszégyenítő basszusként kell értelmezni, de egy hagyományos polcsugárzó szintjét simán megközelítette. A fizika határai persze ennél a térfogatnál is érvényesültek: a maximális hangerő 80-85%-a fölé merészkedve a DSP védelem láthatóan megfogja a mély membránkitéréseket. Ekkor enyhe kompresszió volt tapasztalható, a dinamika ellaposodott, a magashangok pedig kissé élénkebbé válhatnak. Normál, kényelmes szobahangerőn vagy egy élénkebb baráti beszélgetés mellett azonban a hangszóró fáradhatatlanul, tiszta energiával zenélt.

Az elektronika kifejezetten alacsony terhelésen becsületesen kiegyensúlyozta a mélyebb hangokat és ütemeket, hogy az általános dinamika stabil maradjon, jóllehet, a középső és magas frekvenciák ilyenkor enyhén visszaszorultak, ha csak halkabb, szolid háttérzenei terheltséget alkalmaztunk. Éppen ezt tudta jól kompenzálni a szoftveres EQ, vagy a tetőlapon lévő hangszínszabályzók alkalmazása. A továbbfejlesztett, dómos magassugárzók ügyesen terítették a cintányérok, vonósok, elektronikus effektusok, visszhangok és lecsengések hangját. Kifejezetten kompakt mérete, 26 cm széles doboza ellenére az Acton IV becsülettel szórta a kulcsfontosságú zenei részleteket, feltéve, hogy legalább 45 fokos szögben az előlap tengelyén belül tartózkodtunk. Azon kívül lépve valamennyire halkultak az említett részletek, de a korábbi generációkhoz képest kevésbé fedetten. Összességében a kis Marshall ügyesen betöltötte a kisebb és közepes alapterületű szobát is. Kompromisszumként leginkább annyi róható fel, hogy logikus módon, nem tudott olyan széles sztereó színpadképet létrehozni, mint egy különálló, jobb és bal hangsugárzókból összeállított hangrendszer.

A trip hop és nuskool breakbeat elemekkel színesen játszó Tipper - Cuckoo c. számát hallgatva remekül érvényesült a brit zeneszerző munkáira jellemző tarka, színes, már-már földönkívüli komplexitású, mégis fülnek jól eső elektronikus ütemsorozat. A basszusok meglepően hevesen támadtak, közben a lecsengések árnyaltan jelentek meg - különösen vezetékes módban. Kicsit nyugodtabb vizekre evezve, Melody Gardot - If I'm Lucky c. nótájában a dalszöveg simogató, lágy jellege kitűnően érvényesült. A közeli-távoli részletek közti kontraszt felületesebb volt, de 110 000 forintos árával nem is vártuk el, hogy hifi rendszereket megszégyenítő szeparációt nyújtson a kis Marshall. Eric Clapton - Tears in Heaven c. dalában a gitárjáték tiszta volt, a pengetések kiugrók, a hangszer lecsengése árnyalt. Az énekhang szinte leugrott a kis Marshall előlapjáról, közvetlenül és élénken jött át a zeneszerző egyik legismertebb darabja.

Végszó

A Marshall Acton IV átgondolt, gondos evolúciós lépést tett. Megőrizte a márka ikonikus, semmivel össze nem téveszthető arculatát miközben akusztikailag finomodott: a lefelé irányított reflexporttal javultak a basszusok, a megújult magassugárzók jobb szórást nyújtottak, az RCA bemenet (ami korábban a nagyobb rokonainak privilégiuma volt) pedig segít abban, hogy a Bluetooth-tól jobb hangminőséget nyújtó forráseszközzel (akár lemezjátszóval) jobban kihasználjuk, hogy van egy hangrendszerünk. Bár az önálló WiFi kapcsolat hiánya korlátozza a hálózati integrációt, tapintható kezelőszervei, jellegzetes analógos karaktere és energikus megszólalása miatt az Acton IV kategóriájának egyik legszerethetőbb képviselője.

1 2

Következő oldal >