Samsung BD-H6500 és BD-H5500 3D Blu-ray lejátszó teszt

2014. július 14., hétfő, 17:00

Samsung lejátszó Blu-ray H5500 H6500 Samsung lejátszó Blu-ray lejátszó 3D Blu-ray lejátszó teszt Blu-ray lejátszó tesz

Kipróbáltunk a Samsung idei Blu-ray lejátszói közül kettőt és megvizsgáltuk, hogy vajon melyiket is érdemes választani. Az örök kérdés, hogy melyik éri meg jobban, váratlan eredményre vezetett.

A Samsung kínálatában jelenleg három Blu-ray lejátszót találunk, amik külsőre szinte teljesen egyformák. A legkisebb a BD-H5500, a középső a BD-H6500 és a csúcsmodell a BD-H8500, ami tesztünkben most nem szerepel. Tesztalanyainkról bátran kijelenthetjük, hogy jól felszereltek. Azok számára, akik csak most váltanak DVD-ről BD-re, minden bizonnyal meglepő lesz, hogy a mai készülékek már messze nem csak a korongok lejátszására képesek, de igyekeznek magukba foglalni a sokoldalú médialejátszók és okostévék számos jellemzőjét is.

Még a kisebbik H5500 is úgy teli van tömve szolgáltatásokkal, hogy azok listáját átlagos vásárló már nem is akarja végigolvasni. Természetesen, alap a Blu-ray lemezek lejátszása és a BD Live tartalmak kezelése, ami mellett lejátszhatjuk a CD, DVD lemezeket is. A már évek óta elvárt USB bemenet sem maradt ki, és ma már az is szinte természetes, hogy a készülék DLNA kompatibilis. Vagyis az otthoni hálózatunkon fellelhető filmeket, dalokat vagy fotókat is eléri.

Azt mondják, a 3D haldoklik, s ennek jegyében a Samsung legkisebb BD-lejátszója is képes a 3D tartalmak kezelésére, de ezt már cseppet sem verik nagydobra. Ez ma már nem olyan izgalmas szolgáltatás, hogy azzal érdemes volna dicsekedni. Pedig egy éve még ez is megkülönböztette egymástól az alap és középkategóriás modelleket.

Miben is különbözik a két készülék egymástól?

Külsőleg szinte egyforma a BD-H5500 és BD-H6500, árban a ?nagyobb? nagyjából 30%-kal kerül többe mint az egyszerűbb változat.

A belsejükben felfedezhető eltérések listája ugyan hosszú, de tudjuk, hogy a kereskedők ebből csak 1-2 apróságot fognak kiemelni, így a köztudatban és sok bolti eladó emlékezetében is csak annyi fog élni, hogy a nagyobbik modell tud 4K felskálázást és WiFi-t. Esetleg megemlítik, hogy a H6500-as kapott Screen Mirroring funkciót és alkalmazás szintű távvezérlést. No meg a drágábbik kétmagos processzorra épül, szóval ?biztosan gyorsabb lesz?. Pedig ahogyan az a tesztben egyértelművé vált, a különbségek ennél sokkal mélyebbek.

Kezdjük mindjárt a könnyebben észrevehető különbségekkel! Ilyen például az előlapi kijelző, ami a BD-H5500-ból még hiányzik. Persze mondhatjuk lekicsinylően, hogy mi a tévét nézzük és nem a lejátszót, de ne tegyük! Egyrészt mert a bekapcsoló gomb és vele együtt a működést jelző kis lámpácska is a készülék tetejére került, így a kisebb modellnél, szemből nem tudjuk ránézésre megállapítani, hogy az ki van-e kapcsolva. Márpedig legtöbbünk, amikor a tévét kikapcsolja, még végigtekint az alatta sorakozó készülékeken is, figyelve, hogy mindnek pirosra váltott-e már a kis lámpácskája. Nem kérdéses, hogy a H6500 előlapi kijelzője egyszerű fehér LED-es, vagyis olcsó, de az sem vitatható, hogy a ravasz tervezésnek és korrekt kivitelezésnek köszönhetően, egyúttal gyönyörű is!

A Samsung mérnökei dicséretet érdemelnek, amiért a LED számlapot szorosan az előlaphoz nyomva, ilyen szépet alkottak! A látszólag fekete tömbből teremtett előlapon, egyszer csak, a semmi közepén megjelennek a számok, valami földöntúlian monolitikus módon. Hiába szeretjük a műanyagot olcsónak és egyszerűnek tekinteni, ezek a modellek elegánsan viselik fekete plasztik gúnyájukat.

Fontos különbség még a beépített WiFi, ám a két típus közötti árkülönbségnek a LED kijelző után, talán ez a második legkisebb okozója! Vagyis, akik most azt mondják, hogy ők bizony nem fizetnek ennyit a vezeték nélküli kapcsolatért, azok még messze járnak az igazságtól. Az igazat megvallva, a burkolaton és a lemezmechanikán kívül, talán a tápkábel az, ami a két készülékben megegyezik!

Elég megnézni a képeket készülékek belsejéről, hogy feltűnjön, a H6500 sokkal nagyobb nyomtatott áramkörökkel, több alkatrésszel és nagyságrenddel nagyobb hűtőbordával rendelkezik! Ennek fő oka, hogy a már kétmagos processzort és komolyabb képfeldolgozást kapott, ami indokolttá tette a hatékonyabb hűtés alkalmazását. Ezzel együtt a fogyasztás is megnőtt, majdnem kétszeresére. Így miközben a kisebbik modell kevesebb, mint 10 W teljesítményt vesz fel, a nagyobbik már közelít a 20-hoz. Nem mintha az a 18,5 watt sok lenne. Ez a kis többletfogyasztás velejárója a vezeték nélküli kapcsolatnak, a 4K felskálázásnak és a látványosabb menü és több alkalmazás kiszolgálására is alkalmas elektronikának.

A kis BD-H5500 menürendszere egyszerűbb és inkább tűnik divatosan letisztultnak, mint fapadosnak. Vagyis belekötni nem tudunk. A BD-H6500 menüje több színes grafikát tartalmaz és egy kicsit mutatósabb is.

A különbség viszont csak akkor válik igazán látványossá, ha a két típust egymás mellett teszteljük. Ekkor ugyanis kiderül, hogy még a menü szerkezete és a vezérlés logikája is egy kicsit eltérő!

A H5500 nem egy lebutított modell, hanem épp ellenkezőleg. Egy kis lejátszó, ami mindent megtesz azért, hogy a nagyobbhoz hasonlót nyújtson.

A két készülékek távirányítója alakra egyforma és csak kiosztásában, illetve abban különböznek, hogy a drágább modellén a legfontosabb gombok a sötétben foszforeszkálnak. Apróság, amiért éjszaka, hálásak vagyunk. Persze a beépített WiFi miatt a készülék közvetlenül telefonról vagy tabletről is irányítható, tehát akár a szomszéd szobából is parancsolgathatunk neki.

Alkalmazások?

Természetesen ma már kötelező egy tesztben az alkalmazások, csúnya, idegen kifejezéssel app-ok ellenőrzése is, amiben a két típus közötti különbség hatalmas, bár elsőre talán ez sem lesz egyértelmű. Az online kereskedők termékleírásai alapján mind a két modellre letölthetünk alkalmazásokat, tehát mindkettő ?okos?. A valós helyzet azonban ennél sokkal árnyaltabb.

Az 5500-as ezen a téren éppen csak egy kis kezdő BD-játszó, a már szinte kötelező YouTube, Facebook, Picasa, Accu Weather (időjárás) és Flickr alkalmazásokkal. A többi, kedvelt videó megosztó oldal helyett pedig a Hotlist nevű alkalmazást kapjuk, ami kategóriák szerint válogat a különböző filmes oldalak tartalmaiból. Sokat nyújt, de nem engedi, hogy olyan mértékben személyes igényeinkhez igazítsuk a gépet, mint a nagyobb modell esetében.

A H6500 százszámra kínálja a telepíthető alkalmazásokat. Nem csak a videó megosztó oldalakét és időjárás előrejelzést, hanem hírcsatornák, játékok, gyerek programok, programajánlók (pl.: Port.hu) sora vár a készülékben, korrekt módon kategóriákba rendezve. Csak néhány példát felsorolva, pár másodperc alatt telepíthetjük a NatGeo, Twitter, Facebook, Picasa, NLCafeTV, Port, Index, HBO GO, Angry Birds TOONS, T-Zene Center, Spotify vagy az fn alkalmazásait.

Ráadásként ebben a modellben már elérhető a Samsung saját, felhő alapú tárhely szolgáltatása, a Samsung Cloud Storage. Azt pedig őszintén reméljük, hogy előbb vagy utóbb sikerül neki egy rendes nevet találni, mint az iCloud, Dropbox, BOX Sync vagy SkyDrive... vagyis OneDrive esetében. (Na jó! Beismerjük, hogy erre a szolgáltatástípusra eddig csak fantáziátlan nevek születtek)

A két készülék elsődleges funkciója persze a videók lejátszása, ami történhet Blu-ray, DVD, CD lemezről, otthoni szerverünkről, USB eszközről vagy akár egy videó megosztó oldalról is. A BD-H5500 a videók, zenék és fotók lejátszása terén a klasszikus megközelítést alkalmazza. Vagyis előbb típust (film, zene, fénykép) kell választanunk, majd azután kereshetjük meg, amit látni vagy hallani szeretnénk.

A BD-H6500 a médialejátszásban új úton indult el. A főképernyőn a középső, nagy ablakban láthatjuk a legutóbb megnézett vagy hallgatott tartalmakat. A böngészés közben pedig bármikor, könnyen válogathatunk a tartalomtípusok között. A különböző irányból érkezőket (akár USB, DLNA, BD) egyként mutatja nekünk. Nem azt nézi, hogy mi merre lelhető fel, hanem azt, hogy mi mit nézünk/néztünk. A H6500 másik erénye a kisebbik modellel szemben, hogy a lejátszásra váró tartalmakhoz diaképeket is megjelenít. Ez egy kicsit informatívabbá teszi a menürendszert és alighanem nagy segítség lesz a kisgyerekes anyukáknak, akik az olvasni még nem tudó apróságra bízzák majd a meseválasztást.

A lejátszott formátumok terén a leírás alapján a két modell egyforma, a teszt alatt azonban felbukkant néhány furcsaság. Mivel nagy divatja van, természetesen próbát tettünk merevlemezre másolt Blu-ray tartalommal. (Nem .iso kiterjesztésű lemezképre kell gondolni, mert azt nagy gyártók nem szokták támogatni, ezzel is távol tartva magukat a kalózkodás pártolásának vádjától.) A megfelelő mappába navigálva, a megfelelő videó fájlt kiválasztva, gyönyörűen el is indult a film, de hangot és feliratot váltani nem tudtunk. A hang mind a két lejátszó esetében a magyar volt, az elérhető 6 közül, igazodva a készülék többi beállításához. Ez eddig rendben is van. A felirat azonban a BD-H5500 esetében ott volt a képernyő alján, angolul, eltüntethetetlenül, a BD-H6500 esetében pedig azt lehetetlen volt elővarázsolni. Bár a két típus alkatrészkészlete eltérő, a leírásuk szerint ilyen téren nem kellene különbözniük, ezért mi inkább firmware problémát gyanítunk a dolog mögött. Vagyis frissítés után a dolog javulhat.

Szintén érdekes, hogy bár a BD-H6500 elméletileg képes lejátszani a WAV formátumot, de a teszt alatt az ilyen kiterjesztésű felvételeket nem látta, miközben a kisebb BD-H5500-nak ez nem okozott gondot. Vigasztalásul azért leírjuk, hogy a nagyfelbontású FLAC zenéket mind a két gép gond nélkül játszotta.

A fentiekből sejthető, hogy ezek a modellek is sok szoftverfrissítésben részesülhetnek még a jövőben. Ez ma már mindennapjaink részévé vált, és ha ennek nem is igazán örülünk, azt azért a gyártók és különösen a Samsung javára írhatjuk, hogy a pár évvel ezelőtti 30-40 perces frissítési idő helyett ma már 2 perc is elég egy újabb firmware letöltésére és telepítésére. Ráadásul az automatikus frissítés mellett már nem is kell igazán törődnünk a dologgal. Néha jóváhagyjuk, frissítsen csak! Mi pedig nekiállunk kávét főzni. Mire a koffeines finomság illata orrunkig ér, a gép már készen is van és nézhetjük, amit szeretnénk.

Lemezekkel tesztelve a készülékek sem csalódást, sem meglepetést nem okoztak. Kellőképpen gyorsak és kellemesen csendesek voltak. Képminőség terén sem tapasztaltunk semmi kirívót. A képbeállításokkal ugyan el lehet bíbelődni egy kicsit, de tapasztalataink szerint ennek a kategóriának a legtöbb vásárlója ilyesmivel nem tölti az idejét.

Ítélet

A két BD-játszó leírása alapján az ember könnyen azt hiheti, hogy a BD-H6500 magasabb ára mögött a kétmagos processzor miatti gyorsabb működés és a pluszban beépített WiFi áll, a többi pedig csak hab a tortán, amire nincsen igazán szükség. A valóság viszont az, hogy a nagyobbik modell egy minden szempontból mai, nagy tudású lejátszó, ami mellett a BD-H5500 csak olcsó másolatnak tűnik. Vagyis nem a H6500 az, ami megpróbál plusz szolgáltatásokért egy kicsivel több pénzt kérni, hanem a H5500 az, ami a sokkal szerényebb alkatrészkészletét igyekszik ügyes beosztással leplezni. Olyan, mint egy nagymama, aki teljesen érthetetlen módon, képes kijönni a nyugdíjából és még a gyerekeknek is ad egy kicsi zsebpénzt.

Sebességben mi nem tapasztaltunk komoly eltérést. Mind a két modell átlagos tempóval működik, akad náluk gyorsabb a piacon.

A választásban még szempont lehet, hogy a kettő közül a BD-H5500 koaxiális hangkimenetet kapott, míg a BD-H6500 optikait, ami számunkra teljességgel érthetetlen és megmagyarázhatatlan.

1 2

Következő oldal >