array(3) { ["column"]=> string(5) "teszt" ["headline"]=> string(37) "europa-legnagyobb-tv-gyaraban-jartunk" ["id"]=> string(3) "796" }

Európa legnagyobb TV gyárában jártunk

Látogatás Jászfényszarun a Samsung tévégyárában

2013. augusztus 22., csütörtök, 07:50

Samsung Samsung gyár TV gyár gyárlátogatás beszámoló

A digitális átállás első lépcsőjének, az analóg műsorszórás 14 megyében történő lekapcsolásának alkalmából, ünnepséget tartottak a Samsung jászfényszarui TV gyárában.

A szervezők szerint jobb helyszínt nem is találhattak volna és ezzel maximálisan egyetértünk.

Korábban már jártunk itt, így nem számítottunk sok meglepetésre.

A gyárlátogatás mikéntje a szokásos volt. Vagyis szervezett turistacsoportokként vezettek minket végig a gyár néhány nevezetességén. Egy-egy ponton megálltunk, hogy meghallgassunk pár érdekes információt arról, ami az orrunk előtt zajlik, majd sietve tovább haladtunk, nehogy a buszunk elmenjen nélkülünk. A Budapest látványosságait bejáró koreai turistáktól leginkább abban különböztünk, hogy nekünk nem jutott olyan rádiós rendszer, amin keresztül jól hallhattuk volna a mikrofonba beszélő túravezetőnket. Mi a hangos szavakra voltunk utalva Európa legnagyobb tévégyárának nyüzsgő csarnokaiban. No meg persze, mi nem fotózhattunk végig mindent. Sőt, a fotózási tilalom olyan szintű volt, hogy a Samsung saját felkért fotósának képeiből is csupán egy szűk válogatást adtak ki.

Fotósként különösen elszomorít ez a dolog. Nem lett volna lehetetlen érdekes, vagy legalább tetszetős, de a gyár féltett titkait megőrző képeket készíteni. Mit meg nem adtunk volna a lehetőségért, hogy fotózhassunk!

Kép helyett: képzeljenek el olvasóink egy 100 m2 körüli alapterületű termet, aminek az asztalain alkatrészek hevernek. A falakon bemutató ábrák, jobboldalon csavarozó gépek, hátul sokféle tévé. A dolgozók kényelmetlenül, erőltetve, de mosolyognak.

Elsőként egy oktatótermet néztünk meg ahol az új dolgozókat képzik. Itt a végtelenségig lehet gyakorolni az összeszerelés legkülönfélébb mozzanatait. A szalagkábelek csatlakoztatásától a nagyon gyors csavarozáson át, a különböző gyártási hibák gyors felismeréséig. A dolog érdekessége az, hogy amikor a dolgozó első alkalommal lép be az ajtón, még nem tudni, milyen munkát fog majd végezni. Ez csak a tanulás közben, az egyéni képességek ismeretében dől majd el. A beözönlő újságírók hangos tömegétől talán csak az oktató nem lett megszeppent tekintetű. Bár a tanulók is igyekeztek mosolyogni, az azért egyértelmű volt, hogy ők inkább gyakorolnának tovább, csendben.

Az oktatótermet elhagyva, utunkat egy gyártószalag felé vettük.

Kép helyett: képzeljenek el olvasóink egy alumínium idomokból, rövid futószalagokból, gombokból és krémszínűre festett vascsövekből összeszerelt, majdnem 40 méter hosszú szerkezetet, aminek mind a két oldalán egyenruhás emberek állnak, motoros csavarhúzókkal a kezükben.

A szalag egyik végén még csak alkatrészeket látunk, a másik végén viszont már csomagolt, szállításra kész tévék sorakoznak. A gyár pedig teli van ilyen szalagokkal.

Itt a már készre szerelt LCD egység, ami tartalmazza magát az LCD-panelt és annak háttérvilágítását, kerül elsőként a szalagra, majd erre illesztik fel apránként a különböző alkatrészeket. A csavarozást felváltva végzik gépek és emberek. Ennek oka, hogy amíg a gép fáradhatatlan, addig az ember könnyen észrevehet olyan hibákat, amire a robot nem lenne képes. Ennek láthattuk egy érdekes példáját, amikor a dolgozók és gépek körül tömörülő újságírók gyűrűjében, az egyik csavarozó robot egyszer csak eltört egy csavart és vele egy NYÁK-ot is. A dolgozók azonnal megállították a szalagot és nekiláttak a hiba elhárításának. Első lépésben kiszabadítva a sérült tévé-kezdeményt és kitakarítva a gépet. Majd a TV egy gyűjtőbe került, amit később szétszerelésre elvisznek. Vagyis a sérült részek szelektív hulladékgyűjtőbe kerülnek, a sértetlenek pedig vissza a gyártásba. Persze ennek is megvan a maga protokollja, hogy biztosan semmiféle sérülés ne lehessen a gyártásba visszafordított alkatrészeken.

Bár a mai tévéket mi is sokat bántjuk a hangminőségük miatt, azt nem mondhatjuk, hogy a gyártók nem igyekeznek. A gyártósorokat nézve feltűnt, hogy az összes modellbe olyan hangszóró modulokat szerelnek, amik saját, zárt légkamrával, ha úgy tetszik dobozzal, rendelkeznek. A hangszórók rögzítését pedig csavarok helyett rezgéselnyelő szilikon bakokkal végzik.

Amint a tévé elektronikája már össze lett szerelve, megkezdődnek a tesztek. A futószalagon haladó TV hátuljára egy speciális tesztelő eszköz kerül, amit a készülék hagyományos csatlakozói mellett annak szerviz aljzatára is bekötnek. Majd a tévé, hátán a teszteszközzel, folytatja útját. A próbákhoz szükséges persze áram is, amit egy sínpárról kap meg a rendszer. A tesztelés nagyon összetettnek tűnik. Egy ponton például megforgatják a tévéket, üzemeltetve azokat hátukra fektetve és fejjel lefelé is, miközben kamerák figyelik a képüket. Eközben pedig a gyártószalag melletti képernyőkön teszteredményeket láthatunk. Majd a következő állomáson a tévék liftezni kezdenek, több szinten át, csak lassan haladnak előre. Vagyis a gyártósor egy viszonylag rövid részén is hosszú tesztelésre van mód. Közben persze műszerek vannak mindenfelé, mint valami sci-fi filmben, az űrhajó géptermében. A teszt-szakasz végén a készülék hátára csatlakoztatott eszközt leveszik és egy kis futószalagon visszaküldik az elejére, ahol újra kezdődik minden.

A kész tévéket előbb egy gép tekeri körbe puha fóliával, majd emberek csomagolják tovább, végül gépek zárják le a kartonokat.

Ennyi idő és út kell egy modern TV összeszereléséhez. Persze ahhoz, hogy legyen mit összeszerelni, kellenek az előkészített alkatrészek, az LCD panelek, tápegységek és egyéb elektronikák, amiknek jelentős részét szintén itt szerelik össze.

Kép helyett: képzeljenek el kedves olvasóink egy 70 m2 körüli kis sarkot a több ezer négyzetméteres gyárban, ahol fekete bőrkanapék sorakoznak körben, köztük egy-egy masszázsfotellel és néhány számítógéppel. Az egész mellett, ott ahová magunkat képzelnénk a fényképezőgéppel a kezünkben, egy nagy zsúrkocsi áll, rajta katonás rendben sorakozó tisztítószerekkel.

Miközben utunkat a következő csarnok felé vettük, elhaladtunk egy "Minőségjavító Infopark" zóna mellett, ahol munkaleírások, személtető eszközök, pedáns rendben elhelyezett takarítóeszközök, kényelmes kanapék és masszázsfotelek vannak! Persze a fizikai munkát végző 1200 dolgozónak kell is az efféle pihenőzóna. No meg a büszkeség szobája, ahová ezúttal nem léphettünk be, de egy korábbi gyárlátogatás alkalmával már láthattuk. Itt vannak a gyár termékei gyönyörűen kiállítva, míg az ide vezető folyosón konkurensek készülékeit helyezték el szétszerelve, hogy mindenki láthassa, mennyivel jobb minőségű az a munka, amit itt végeznek.

A következő csarnokban már tiszta termek vártak ránk. Vagyis olyan gyártósorok, ahová csak védőköpenyben és sapkában lehet belépni, ahová folyamatosan tisztított levegőt áramoltatnak befelé, hogy az ajtókon és egyéb nyílásokon keresztül ne tudjon szűretlen levegő és vele por bejutni. Ezek mellett a páratartalom és a hőmérséklet is folyamatosan szabályozott.

Négy évvel ezelőtt itt már láthattuk, ahogyan az elektronikákat összeszerelik, folyamatosan figyelve minden munkafázis eredményét, ezerféle módon ellenőrizve a minőséget és szigorúan tesztelve az elkészült paneleket. Ez már akkor is lenyűgözőnek tűnt. A Samsung azonban nem állt meg itt és ma már az LCD egységek összeszerelését is itt végzik. Vagyis az LCD panelre erősítik fel a fényforrást. Elsőre talán nem tűnik nagy dolognak, de korábban ezeket az egységeket késztermékként szállította több távol-keleti gyártó az összeszerelő üzembe. Tehát van minek örülnünk. A látogatásunk idején LED háttérvilágítású LCD-ket szereltek éppen össze. Aki látott régebbi, élvilágított szerkezetet, annak most feltűnt, hogy a művelet sokat egyszerűsödött. Az LCD és a fényforrás közé már nem kell olyan összetett, műanyag lemezekből és matt fóliákból álló szerkezet. Egyetlen vékony réteg is elég a kellőképpen egyenletes megvilágításhoz. Persze csak abban az esetben, ha a vastagság nem szempont. Ugyanis az így készült szerkezetek legalább 5 cm vastagok.

Kicsit olyan volt, mintha grillsütő tálcákba dobáltak volna pár LED szalagot, egy paus papírt, majd az LCD alkatrészt.

Samsung gyár

A fehér köpenyes újságírók háta mögött zajlik az LCD egységek összeszerelése

 

A gyártósor egyik végén maguk a vékony LCD panelek, a hátuk mögé kerülő vékony fóliák és az egymásba pakolt fémtálcák érkeznek a szintén tiszta teremként működő raktárból. A másik végén pedig már beszerelésre kész alkatrészek jöttek ki. A fémtálcák szerepe amúgy kettős, ugyanis a tévék összeszerelése során már közvetlenül ezekre szerelik fel az elektronikákat. Vagyis a hazai műanyagüzemekben gyártott kávával együtt, ez a fémlemez biztosítja a készülék szilárdságát.

Samsung gyár

Itt pár perccel később majdnem kétszáz újságíró és más fontos ember vetődött a svédasztalok tartalmára, hátat fordítva a hatalmas F9000 UHD tévének

 

A rövid gyárlátogatás után a sajtó jelenlétében egy jelképes visszaszámlálás mellett elhangzott, hogy ezennel véget ért az analóg sugárzás az ország 14 megyéjében, majd büszkén beszéltek egymás után a különböző fontos emberek, akik az átlag házimozi vagy zenerajongót persze nem hozzák lázba. Mi sem taglaljuk ezt a részt, maximum annyiban, hogy többek hangjából is érződött a szakma szeretete.

Európa legnagyobb tévégyárának bejárása után, ebéd közben még kicsit beszélgettünk, majd hazafelé vettük utunkat és azon morfondíroztunk, hogy mire lettünk volna hajlandóak azért, hogy a helyszínen fotózhassunk!

Samsung gyár

 

További cikkek:

Impresszum

Főszerkesztő:
Zsóka Krisztián
email: zsoka.krisztian@av-online.hu

Kapcsolatfelvétel:
info@av-online.hu
telefon: +36-30-2272035

Kiadó:

Future Life Kft.
Future Life Kft.

3535 Miskolc, Fényesvölgyi u. 16. 1/3.

 

Kapcsolat

Kérdése merült fel a szórakoztató elektronika rejtekében?
Írjon nekünk: info@av-online.hu

Médiaajánlat

Személyre szabott ajánlatért írjon a marketing@av-online.hu címre.